Rész

 1    1|         s a házalók döngték be dús dalukkal,~s csak nőttek
 2    1|       Tikkadt gyönyörbe leng a dús oáz,~pihen a rest szökőkút
 3    2|       elefántcsont kereszt.~De dús, komoly haján, bársonyruháján~
 4    2| emberek tárt~csűrükbe vitték a dús, szőke termést,~s rézkotlákban
 5    2|   aranylott a dohányszitákba. ~Dús ételek és cukrok kisded
 6    2|      szemét,~a te hajadba az ő dús haját,~karját karodba,~s
 7    3|        bársonyba, jóllakottan,~dús asztaloknál vagyunk éhesek,~
 8    4|        fúlva,~és egy hatalmas, dús terem~tárult elébem hirtelen.~
 9    9|    bundába és megváltozottan -~dús vacsora ízével, Budapesten. ~
10    9|       istenem, ki volt? ~A haj dús, még minden szála ép.~A
11    9|     Körülötte a régi nyaraknak~dús aratása hevert. Rendekbe
12   12|   aranyköpenybe fekszik nyári, dús~játékai közt, megvert Dárius,~
13   12|      mintha rútul játszanál,~a dús teríték csupa pompa,~     
14   12|   jáspisfényü körtét,~megannyi dús, tündöklő ékszerét.~Vízcsöpp
15   12| haraszt alatt~lassan kihullt a dús tapasztalat.~Nem tudja itt
16   13|   szenvedés, ó élet aratása! -~Dús fürt dagad a tőkén hallgatag. ~
17   13|     nincsen. ~Mégis ti kértek, dús halandók,~a koldusoktól,
18   14|     beteg lett,~leült a földre dús szőlője mellett,~hol elhuzódott