Rész

 1    1|   csillogó zománc lefoszlott,~egy mindég új s szent régiség,~egy
 2    1|     felejtelek soha! ~Vágyódom én mindég utánad:~ha lábunk friss
 3    1|     jövőbe -~küszködve bukni~     mindég előre! ~Amerre járok,~     
 4    1|       Kitártam a szivem elébetek,~mindég imádtam azt, mi fény, mi
 5    3|            hajrá, tovább, tovább,~mindég tovább, tovább,~csak nyargalunk
 6    7|      hordták az örök szerelmet,~s mindég holdfényben mondták, hogy
 7   12|          mulót megfékezed,~ígérve mindég, tiltva mindég~     mint
 8   12| megfékezed,~ígérve mindég, tiltva mindég~     mint papnő emeled kezed. ~
 9   12|            mert köznapi voltál te mindég,~mint a verőfény. ~Kések
10   13|           lobog,~hiába tiprod el, mindég növekvő,~s ha szunnyad is,
11   14|      verses regényből~Szerettelek mindég, fönséges égbolt!~Bölcsőmben
12   14|          vártam,~mint vétkező, de mindég hű fiad,~lábam botolt és
13   14|       túrta a sarat,~de hű szemem mindég rajtad maradt. ~És mostan
14   14|       rózsaszín jóst,~amely reánk mindég kedvet fuvall.~Száguldozának
15   14|           nem örülsz s busongasz,~mindég vihogsz s nevetsz. ~Langyos,
16   14|          természet e szép hónapba mindég...~A természet e szép hónapba
17   14|          természet e szép hónapba mindég~olyan, mint ő, ki felemelte