Rész

 1    1|    majorból,~ha ez a sok vágy hozzá érne el?... ~Tengerzugásként
 2    2|       állt.~Hányszor futottam hozzá fázva-félve,~s szívtam magamba
 3    2|   csöndes üdvöt. ~Fáradt imám hozzá szállt s őt imádtam. ~ ~
 4    2|      Hajad sötéten csergedez.~Hozzá hasonlít a te főd~s a levegőben
 5    7|     én gyakran elmentem volna hozzá,~hogy lelkemet szava beharmatozná,~
 6    7|    volt. ~Diákkoromban mentem hozzá néha,~az árvalányhoz, én,
 7    9|      a kenyér.~Tejet adok, de hozzá szörnyü vért is,~     ölelni
 8   10|    zúg el a lelkem,~nem illik hozzá az ifjúi parádé.~Úgyse soká
 9   10|     Mit tegyek?~Mit beszéljek hozzá?~Ugráljak-e cirkuszi célkarikákon,~
10   10|    föl az égbe, oly közel már hozzá, hogy nemsokára tenyerükkel
11   11|    föl az égbe, oly közel már hozzá, hogy nemsokára tenyerükkel
12   12| végtelen szerény,~nem nyit be hozzá, nem kér tőle pénzt,~cipőt,
13   12|    levél,~a nagy időn se lesz hozzá hasonló. ~Nézzétek e főt,
14   13|    mindhiába markolt,~az élet hozzá is fukar volt.~Csak egy
15   13|      Ha nevet és az éjbe tűn,~hozzá anyák siralma száll,~bősz
16   13|     Úgy-e senkise.~Ki szólott hozzá csendesen: ki vagy?~Ki kérdte
17   14|  talán nem is lennének méltók hozzá -, ~csupáncsak egy általános