Rész

 1    1|      régi századok hatalma~     gyakran legörnyeszt és leüt.~Bús,
 2    1|    Utolsó versek~1 ~Ki vagy te? Gyakran felsikoltok,~     hogy lángra
 3    1|        Főúri kertek vaskapuinál~gyakran megállok izzó, kába délben,~
 4    1|      égen. ~Rezgő párafény közt~gyakran látni véllek:~hársvirágos
 5    2|     habja oly sejtelmesen inog.~Gyakran keresek rajt egy illanó,~
 6    2|                                 Gyakran megyek el most halotti házak
 7    2|        halotti házak kapujánál,~Gyakran megyek el most halotti házak
 8    4|  megsímítják az álluk. ~És ezen~gyakran~hosszan~könnyezem.~És sírok,~
 9    7|         villamos-megálló.~De én gyakran elmentem volna hozzá,~hogy
10    7|                       Ádám~Most gyakran gondolok arcodra, Ádám,~     
11    9|     adja,~keresem a barátot, ki gyakran itt marasztalt,~megkoppintom
12    9|       álmaimnak színes ablakába~gyakran bekandikálnak furcsa nők.~
13   10|    Kalauz~Mért érzem én azt oly gyakran~és egyre visszatérőn,~mindig
14   12|        erről-arról, nincsen ok,~gyakran mosolygok, többször hallgatok.~
15   13|    pesti bérház aszfaltudvarába~gyakran lenéztem csendes alkonyórán,~
16   13|    támadok föl.~Hő nyári délben gyakran meg is fürdöm,~kirakat-kádban,
17   14| Epilógus) ~Oh, jöjj ki, lányka, gyakran,~     S sírom felett~Susogd