Rész

 1    2|             rosszleányok - mondják - arra laknak,~A rosszleányok -
 2    2|             rosszleányok - mondják - arra laknak,~árnyán az odvas
 3    2|            láttam.~A rosszleány mind arra künn tanyáz,~hol sáros utcán
 4    2|             erre emlékszem. Még néha arra,~hogy halt meg a kertünkben
 5    8|         fejét ereszté este búnak,~és arra gondolt, vajjon haza ér-e,~
 6    9|           szerettem,~     én vágytam arra, vágytam erre,~de aki úgy
 7    9|              és egész hozzám ketyeg.~Arra gondolok, kik élnek itt,
 8    9| gombok-gondok közt, mosolyogni némán~arra, mi elment. ~Arra, ami már
 9    9|              némán~arra, mi elment. ~Arra, ami már sohasem nevet rád,~
10    9|             már sohasem nevet rád,~s arra, ami jő, az iszonytatóra.~
11   10|        árvaság. ~Sötét az ablaka, ha arra megyek,~nem ég a lámpa,
12   10|               anélkül, hogy gondolna arra, miként került oda,~s nem
13   10|             vagy halált,~és erre meg arra rángat a kor zivatarja,~
14   11|             vagy halált,~és erre meg arra rángat a kor zivatarja,~
15   12|            zengem én,~Ilona,~Ilona. ~Arra, hol~feltűn és~eltűn a~fény
16   12|             álomnál csendesebben~egy arra ringó~könnyűcske hintó~mélyébe
17   13|           ágyba,~de nincsen út, mely arra vinne már, ~szivében kínok