Rész

 1    1|  Melengető, égő öledben~aléltan, álmosan zokogtam,~kigyúlt a képem,
 2    1|        künn az éj sötét,~az égen álmosan hunyorg a csillag,~fénnyel
 3    1|         annak.~Az ember áll ott, álmosan tekintve,~a könnyü szélbe
 4    1|     várja mind...~Benn távirógép álmosan kopog,~előtte lámpafényes
 5    1|               egy ócska, kis sip álmosan huhog,~és nincs a rónán
 6    2|            Az este bús cselédje.~Álmosan virraszt az asztalon.~S
 7    2|         gondolok csak,~a tárgyak álmosan forognak.~Jaj, jaj, nincs
 8    2|         homályba öltözött. ~Künn álmosan borzongott már a hűs köd,~
 9    2|    szivünknek.~A tikkadt fecskék álmosan röpülnek. ~Máskor rikító
10    8|        gyerekkorom emlékei,~hogy álmosan gondoltam még az éjre,~s
11    9|      zúzmarát harapta,~fürödtünk álmosan a gőzfürdői habban,~kopott
12    9|      ültem néha éjjel~virrasztva álmosan az őszi széllel.~Eszembe
13   13|    Krisztusok.~És gyenge hangjuk álmosan remegve~mint túlvilági muzsika
14   13|        csúnya szája,~s cincogtak álmosan utána~     a gyűrtarcú cigányok. ~
15   14|      ember megy tova. ~Megszólal álmosan a zongora,~s míg pang az
16   14| borzongva a bús lángba bámul,~és álmosan sápasztja meg. ~Fázva a
17   14|         fürtje borzas -~néhányan álmosan vitáznak,~pár közülünk ujságot