Rész

 1    1|       szemem a fényt már meg se látja. ~A többiek szavát se hallhatom.~
 2    1|      Szegény bolond nép. Egy se látja,~mint győz hadad véres csatán. ~
 3    1|      kék tűkörében~     sápadva látja arcomat. ~A régi századok
 4    1|     halkabban édes ifjuság!~Így látja Pestet a szerencsés,~de
 5    2| káprázva megremeg,~s ime ijedve látja,~hogy tolja fel lélegző,
 6    3|       érezem,~tapintja velőm~és látja kezem.~És hirdetem~búsan-vigan~
 7    6|    hájas gyárosok. ~Gurul - nem látja senki se -~a yankeek új
 8    7|       lelkem még oly fiatal,~de látja, hol a ravatal, ~s bár gerjedő
 9    9|      semmi integet. ~Elmegy, ki látja itt magát,~a táj is elenyész. ~
10   10|        zabolázza a veszélyt,~és látja a tüzet,~de talán eszébe
11   12|        aki él és az, aki fél és~látja a törvényt, reszketve, de
12   12|         fényes égi szomszéd,~ki látja, hogy könnyem mint morzsolom
13   13|         ételem. ~Rabságomnak ki látja végre végét?~S ki látja
14   13|         látja végre végét?~S ki látja meggyalázott arcomat? ~Jaj
15   13|   dícsérni,~ki élettani bábként látja mindünk~üvegerünkben kék
16   14|         tűz a szemén,~     mert látja csak, s nem tudja mit jelent,~