Rész

 1    1|       dőre gőg~a csillagokra bár,~hozzád jövünk utóbb-előbb~és elborít
 2    1|     voltam sohse boldog~     s mi hozzád fűz, csak gyűlölet. ~Sötét
 3    3|  péntekjén fölkereslek,~          hozzád őrjöngve fölfohászkodom,~          
 4    4| szembeültem.~Ma nem merek elmenni hozzád,~holt kertbe bolygok kimerülten. ~
 5    4| kocsi-neszre,~mely tőled jő, vagy hozzád zakatol.~Párnák között,
 6    8|                        Hitves~Még hozzád vágyik egyre e beteg szív,~
 7    9|           a bánat és sohaj? ~Mert hozzád többé nem visz a vonat,~
 8    9|        gyermekkorom,~te hontalan, hozzád kiáltozom. ~Bölcsők, koporsók,
 9   10|        földre születtem. Szörnyű.~Hozzád kiáltok majd utólszor.~Légy
10   10|          szarkája,~sehogyse illik hozzád e paróka~meg a komolyság.~
11   11|        földre születtem. Szörnyű.~Hozzád kiáltok majd utólszor.~Légy
12   11|          szarkája,~sehogyse illik hozzád e paróka~meg a komolyság.~
13   12|                    Európa~Európa, hozzád,~feléd, tefeléd száll szózatom
14   13|         romokon. ~Félénk kezekkel hozzád tapadok,~fogadj be engem
15   14|    Hallgass meg, árvák édesanyja,~hozzád zokog fuló szavam! ~Előttem
16   14|          ember,~de bánatom, átkom hozzád emel. ~Ha tűnt a naptányér