Rész

 1    1|      bevégzem,~boríts be, elmulás, egészen,~hogy kandi népek meg ne
 2    4|      ismeretlen átok.~Nem féltek-e egészen magatokban,~ti elhagyott,
 3    7|           az éjszakát, már eltakar egészen.~Vadmacska-szemed zöld deleje
 4    9|    ábrándra fektetem.~Így dalolok, egészen és betelten,~amíg az élet
 5   10|            hüvelyében~lelkemet, és egészen lélek leszek. Adj hát~vetkőzni
 6   10|          néztem, hogy egy év alatt~egészen megőszült rövidrenyírt haja,~
 7   10|            teste,~a vére, a lelke,~egészen. ~Mért érzem én ezt?~ ~
 8   10|           meglestem, mit csinálnak egészen magukban.~Egy anya szoptatta
 9   10|          mozogva az időben,~s élve egészen. ~Azt hittem, hogy csak
10   10|          éjjel és nappal,~úgy hogy egészen lesoványodott,~s áll, mint
11   11|          éjjel és nappal,~úgy hogy egészen lesoványodott,~s áll, mint
12   12|       végképp boldogtalan, ~inkább egészen és kínzó-csigába,~mint félig
13   12|      könnyebb legyen. Ma már tehát egészen~üres, akár egy kipakolt
14   12| bankbetétet.~Azóta ez kitartja s ő egészen~"eszméinek élhet". De mégse
15   12|           mint a hűség.~Az égbolt,~egészen úgy, mint hajdanában rég
16   14|          azt hiszem, hogy látok is egészen,~s roskadt agyam már-már