Rész

 1    2| erdőbe megbotoltam,~egy nagy, csúnya kőbe.~Voltam én is jófiú,~
 2    2|        körmeimmel, kárörömmel~csúnya gödröt ások.~Szánjatok meg,
 3    4|                               Csúnya, piszkos reggelen~Az udvaron,
 4    4|      alélt dalom,~          e csúnya reggelen. ~Meghalni szépen,
 5    7| zegzugos útban:~hulla. ~Az éj csúnya lánya,~ha jönne, utána~sírnék. ~
 6    7|   sírni jó.~Fejem fölött köd, csúnya varjak. ~A szívem semmire
 7    8|    Nem így képzeltem. Furcsa, csúnya szörnyet~     gondoltam
 8    9|      Budapesten. ~Jaj, barna, csúnya bútorok...~gipsz-szobrok...
 9    9|      búsító, a békitő~arcotok csúnya tömbbé. ~Csak azt tudom,
10    9|    temetőn.~Ó élet! sár! láz! csúnya út!~A vége és a mélye rút. ~
11    9|    kórházba halt meg csúnyán, csúnya őszben.~Eszembe jut, hogy
12    9|    szél. ~Egy ember járt itt, csúnya ember,~szakálla kender,
13    9|       rendre púpozódnak -~kis csúnya játékok - s ez áll a fejfán~"
14   10|        kerepelve folytonosan,~csúnya robotban, bár a fejünkben~
15   13|     szállott.~Reám mosolygott csúnya szája,~s cincogtak álmosan
16   13|       s estére kelve köd van, csúnya sár.~Nincs több dalom és