Rész

 1    1|       veled,~s te lángot adsz én koldus álmaimnak, ~már látom is
 2    2|        lettél legárvább -~picike koldus a föld kerekén -~mezítlenül
 3    4|          mint a sóhaj -~ó jaj,~a koldus is nevette őt. ~Aztán dalolt
 4    4|          úgy megyek majd, mint a koldus.~A fejemen csörgő koszorú
 5    5|                         A magyar koldus~Én láttam Őt... Künn-künn
 6    8|         jövőnek,~az alföld árva, koldus gyermekének. ~Kezembe nincsenek
 7    8|   neveztek engem. ~Mostan vagyok koldus, szegény,~mert elveszett,
 8    9|   nyújtom ezeket tenéked,~     s koldus apád most tétovázva áll,~
 9    9|     útjain. ~Hadd üljek itt, én, koldus és tapasztalt~öreg apa,
10   12|      trón magasában egyedül élő,~koldus imperátor. ~Nem kancsal
11   12| komoly-bús~és tiszta szívü, régi koldus,~nemzője e garázda népnek,~
12   12|     lázas~szerelmes, a postás,~a koldus, a gázas. ~Fejjel nekimennek~
13   13|          szegény szivünket,~mint koldus a fehér egérkét. ~Ráolvasunk,
14   13| rádhajolok mostan szótalan,~csak koldus görbed ilyen csendesen.~
15   13|  civilfej koronája~én bús kalap,~koldus és gyászoló kalap. ~Múlt