Rész

 1    1|            Csend van, vihar lesz s gőgös ajkad~még szólni sem mer. ~
 2    1|      nyomja fel tovább~horpadt, de gőgös homlokát;~ott búg, süvöltöz
 3    1|           holló hajad hulló korom,~gőgös fagyod perzselve éget,~     
 4    4|     kacagva talpra ugrom újra,~egy gőgös ár reám viharzik,~s szegény,
 5    8|        aranykoszorút,~némán viseli gőgös szőkeségét.~ ~
 6    9|          éjbe néz. ~Azt hittem én,~gőgös és hervadó virág leszek
 7   10|         megtalálva~az égre sírunk, gőgös, néma hattyúk. ~Holló ~-
 8   11|         megtalálva~az égre sírunk, gőgös, néma hattyúk. ~Holló ~-
 9   12|        mint királyé,~s a peremén~a gőgös írás:~én.~ ~
10   12|            tűrést,~a hosszu alázat gőgös erényét,~szenvedve a mocskot,
11   13|                                    Gőgös, meddő virágok~Parasztvirágok
12   13|        mindörök óta.~Arisztokrata, gőgös, néma, meddő,~nincs is barátom,
13   13|          ki néma,~mély szenvedésem gőgös aloéja. ~1913 ~ ~
14   13| lelkétől-lelkezett,~isteni magzat,~gőgös basák és~talmi urak közt~
15   14|           ugatnak,~hányj fittyet a gőgös, komisz nyugatnak,~hiszen