Rész
1 1| kötözve és bogozva azt. ~Itt meglep egy halk és mélységes
2 1| szemléli az időt,~mert ami itt a létben elmulandó,~tisztább
3 1| elmulott, egész~és minden, ami itt van: csonka, tört~s az elmulásnak
4 1| s én sáppadottan fekszem itt alant. ~A föld szorít, s
5 1| Megettek ördögök, s a testem itt van, ~véresre martam ökleim
6 1| A "Lenau Gasse"-n~1 ~Itt senki sincs most... Lanyha
7 1| Szegény poétám! Nem volt itt nyugalmad,~koromsötét volt
8 1| őket, kik aztán is csak itt maradnak,~ha érezem, hogy
9 1| leomló,~ mit hordoz hátán itt e föld. ~Estente meghalunk
10 1| A sírok vonaglanak~Ma itt vagyok. S tán messze, máshol,~
11 1| az egészet,~azt is, hogy itt nyögök most szenvedőn. ~
12 1| ki szép szavával ront meg itt~ és csókkal öl meg játszi
13 1| sikon. ~Az ünnep előtt ~Már itt vagyunk. Ez a pokol-torok.~
14 1| parfüm száll szerteszét~s itt vannak - úgy, mint hagyta
15 1| s mindenkoron láthattad itt~csendes, csodálkozó gyönyörben~
16 1| suhant feléd remegve,~ itt ült hosszu órákon át~bámulva
17 1| vesznek társaik felől. ~Itt a jövő vasútat várja mind...~
18 1| Kiskőrösön~Itt élt, dalolt a nagy, a szent,
19 1| mellett álmodik az alvó. ~Ez itt kelet. Hiába küzd nyugat.~
20 1| föld ma is a régi,~az ősök itt kinyújtják karjukat. ~A
21 1| számüzöttje,~kik százakig pihentek itt velem. ~Vágtatnak a koporsók
22 1| fitymálva a hazájukat.~S itt elfog egy bús hangulat:~
23 1| mozdul... Én továbbmegyek. ~Itt minden ifju s mégis emlék,~
24 1| minden ifju s mégis emlék,~itt minden új s máris erő;~e
25 1| az ifju is öreg~s nem jár itt más, mint legfölebb~néhány
26 1| forgatag. ~Gyorsan fizessünk, itt az alkony,~menjünk hamar,
27 1| blazirtan áll egy vén Triton. ~Itt fényes az éj, mint a nappal~
28 1| őszen~térjek meg erre s itt időzzem,~nem ismerem meg
29 1| bölcsei,~Kisfaludy, Kölcsey...~Itt a gomb is szent ereklye,~
30 1| a gomb is szent ereklye,~itt a porszem is csuda.~A szobákba,
31 1| magyarság~hű barát lett itt hamarság,~tiszta frígyben
32 1| remegve suhan haza lelkem,~itt szótalan alszik az élet,
33 1| érezem ajkukat ajkamon s itt van!:~most főmet az ablaküvegre
34 1| ismeri őt a virág, a mező itt~és senki sem érti meg erre
35 1| mulás, üres feledtség~győz itt az emberész felett?~E gondolat
36 1| Szálljunk előre! Csak te légy itt,~álomvilágom istene.~Adj
37 1| lángoló dalok:~maradjatok itt és beszéljetek,~ha meghalok! ~
38 2| Jaj, de édes.~Itt oly fiatal még. Tizenhat
39 2| kérdi reggel: hol van?~Úgy itt hagyom ezt az egész világot,~
40 2| gombolyul a messzeség.~Hipp, itt a vízen, hopp, most ott
41 2| kékebb a festék:~ itt viharoktól vemhesek az esték,~
42 2| győztes hadvezérek. ~Most itt vagyunk. A tiszta kisszobában.~
43 2| boros, bús, lomha Bácska. ~Itt félve jár az úri kisgyerek.~
44 2| csupán ez a nagyság, mely itt megy el,~és bánatomra harsogón
45 2| Kip-kop, köveznek.~ Itt van a tavasz.~Hajnalba száz
46 2| láttuk a két ősi titkot:~itt járt az Angyal és az Ördög.~ ~
47 2| Mi van még itt?~Mi van még itt? ~
48 2| van még itt?~Mi van még itt? ~ Egy kis fürdőhely
49 2| felé, jaj ősz felé, de bús itt.~Az erdő fáj. Ledobja koszorúit,~
50 2| Egy bús öreg motozgat este itt~a part körül, és megmeri
51 2| megváltozik mindnyájunk élete,~itt vannak a szakállas bűvölők.~
52 2| paplanomra nyújtom a karom. ~Ez itt a part már.~ Ah,
53 2| legyezők, lenge fátyolok.~Itt egy magas leányzó mosolyog.~
54 2| és fekete az ablak. ~Ki itt, ki ott. Az élet olyan olcsó.~
55 2| látok, ódon képkeretben. ~Itt ültek ők, e vidéki szalonba,~
56 2| öröm, ott a világ talán.~De itt maradok s toporgok vivódva,~
57 2| zengő zeneverseny.~Most itt az ősz és én vagyok az ősz,~
58 2| liget: ~És délután járt itt egy beteg ember,~s azt mondta
59 2| megtér elhagyott szobánkba,~itt is marad örökre.~A nő imádkozik,
60 2| siratjuk őt,~siratjuk, aki itt lakik,~a nyárt, a nyári
61 2| jaj, árt a csók. ~Most itt vagy és vagy beteg-ápoló,~
62 2| siránkozol?~Hisz senki sincs itt, mért beszélsz felőle?~Mért
63 2| A nő szól: ~Nézd őket itt... Míg várunk a vonatra,~
64 2| ölelkezünk. ~A férfi szól: ~Ez itt a korzó.~Itt egy hervadó
65 2| férfi szól: ~Ez itt a korzó.~Itt egy hervadó kert,~mely érzi
66 2| kisérteties, mély tükörbe. ~Ez itt a korzó.~Most tekints körül,~
67 2| hideg, a szomorú hideg.~Itt egy kávéház, fázó, néma
68 3| Induló a költőkhöz~Ez itt az élet, hámor és kohó -~
69 3| merészek,~ nézzétek itt az ősi lényeget.~Látjátok-e,
70 3| feketék, a dörgő pirosak.~Ez itt az élet karneváli tánca,~
71 4| Ami itt maradt~Nem békülök meg,
72 4| én,~és láttam aztán, ami itt maradt.~A nyoszolyáját,
73 4| halotti sipka. ~És mégis itt vagy. Most szólok veled,~
74 4| mocsáron,~még mindig álom leng itt, lassu álom,~a virágok mezei
75 4| kupák. Halotti ágyak. ~Mind itt vagyunk, mind idejöttünk,~
76 4| roppant földgolyón.~Úgy járok itt, mint az eltévedett,~sorsom
77 4| És egyet inteni. ~Vagy itt az ágyban. Csendesen.~
78 6| reggelen~Láttad, ki járkált itt az éjjel?~Mint egy átváltozó
79 7| között folyt volna éltem,~tán itt, ahol most élek észrevétlen,~
80 7| vissza, vissza, vissza. ~Itt szomszédomban, az ordas
81 7| földre gazdag asztalt. ~Itt csönd van. E diófa bólong,~
82 7| szeretnek,~csak a szívünk marad itt, vén eretnek. ~De azt tudom,
83 7| lámpa mellett,~akárcsak én itt, most rád gondolok,~s akármi
84 7| én, élet atlétája, állok itt. ~Szaladni tudnék, nem tudom
85 7| Egy-egy halott fölé hajol.~Itt a ravatal pár fa-léc.~Egy
86 7| forró sugárban,~most járok itt a sápadt, bús fagyok~fenyérein~
87 8| porig égtem.~Itthon vagyok itt e világban,~s már nem vagyok
88 8| és hazátlan~kisértetet. ~Itt nyiss be csöndesen. Isméred
89 8| lázak~szent poharát. ~Lásd, itt leülhetnél. Nincs bontva
90 8| az éj felé. ~De én, jaj, itt vagyok a fényben és hitetlen~
91 8| sem hire,~nem várnak ők itt semmire,~egyik kövér, másik
92 8| Nem sírtam, nem nevettem itt,~de ezt a vallást tettem
93 8| de ezt a vallást tettem itt.~Ma láttam én a holtakat,~
94 8| Regényes, reggeli roráté.~ Itt benn a gyertya olyan halovány.~
95 8| köszönteni. ~Még nincsen itt. De jön. Hajrá a reggel.~
96 8| vonaglás reszket álmukon...~De itt a reggel, én, csak én tudom. ~
97 8| jaj, az utamba tér-e?~ Itt már az éjjel fátyola szakad.~
98 8| A magány papja~Itt a magányban újra megtaláltam~
99 8| integet. ~De most, hogy itt van, még százszorta szörnyebb,~
100 8| egy cudar haramia. ~Most itt vagyok. A bús határnál,~
101 8| álom... pálma... szép nő...~Itt járnak ők sötét, halálra
102 8| katona,~nem tudja, mért járt itt, soha. ~A versiró,~cenzor,
103 8| legnagyobb jaj az enyém,~ki állok itt e bús özönben,~sírók között,~
104 9| regényét hogy űzzem-fűzzem itt tovább.~Nyájas, bízó baráti
105 9| gipsz-szobrok... sírva bódorog~itt az a régi gyermek. ~Mi volt
106 9| Meddig? Tovább.~Amerre nézel, itt és ott, a fák.~Zsongítanak,
107 9| csöngetés? ~Mi ez az ünnep itt, ez a parázna~örök tenyészés
108 9| Elsápadok. Azt mondja, itt az ősz.~ ~
109 9| villamost,~így járok én is itt, gyalog,~köröttem olcsó
110 9| Egy árva költő tévelyeg,~s itt méri a mély éjeket.~Egy
111 9| vége és a mélye rút. ~De jó itt, mert ez utca fáj,~és szép,
112 9| mit is sejtettük, hogy ez itt a minden,~és ami aztán jött,
113 9| vezeklőn járok az utcátokon. ~Itt élnek ők, a kedveskék, e
114 9| integet. ~Elmegy, ki látja itt magát,~a táj is elenyész. ~
115 9| merésű,~vad költőről, aki itt ült vörös ajakkal~meggyszínű
116 9| szikrázott és recsegett a fésű.~Itt ültünk boldogan, s haragos
117 9| mikor a nap lehajlott,~itt a sivár zajban szárnyat
118 9| galambot. ~Virradtig vártunk itt, s istennél szabadabban~
119 9| pamlag.~A harcos áll csak itt, ki magát meg nem adja,~
120 9| keresem a barátot, ki gyakran itt marasztalt,~megkoppintom
121 9| fölött hold, csillag-milliók.~Itt kívül is, mint ott benn,
122 9| lombja is szemét. ~Cél nélkül itt egy ember mendegél.~Olyan
123 9| néznek ők.~Régen-halottak itt ki- és bejárnak,~ismernek
124 9| tiszta reggel,~kiáltozom,~itt állsz csodálkozó szemekkel,~
125 9| nyarat, a lombost,~ itt van neked az epe és a méz.~
126 9| neked az epe és a méz.~Ez itt a keserű s ez itt az édes,~
127 9| méz.~Ez itt a keserű s ez itt az édes,~ ez a fekete
128 9| is, hogy égess,~ ez itt a méreg és ez a kenyér.~
129 9| Arra gondolok, kik élnek itt, akiknek házi titkát~egy
130 9| nézem ezt a titkos órát,~itt a hangtalan magányba, hálóingbe
131 9| Sziriusz. ~Mit hallasz itt? Az álmot hallod itt,~a
132 9| hallasz itt? Az álmot hallod itt,~a halmokig~halkan motoz,
133 9| felleg eluszik,~olyan bús itt.~Élő, halott egyformán aluszik. ~
134 9| legyen az, aki átkozott itt~s gúny és tövis nő a pora
135 9| rajta mostan.~Mert minden itt van, ami volt - csak győzd
136 9| homlokuknak,~nem ismeri itt a fiú az atyját.~Mit tudják
137 9| Kik élnek itt a dolgozószobámban?~Kik
138 9| dolgozószobámban?~Kik élnek itt a dolgozószobámban?~Az ingaóra,
139 9| cseléd,~őrült dalom~ordítom itt,~a fájdalom~feléd vonít,~
140 9| szegény. ~Bús szemű bölcs~itt állok, ember, karomon a
141 9| csöndesen a ládám.~De te maradj itt és beszélj helyettem,~kit
142 9| mivel int a szavad,~hogy itt maradjak jó soká tevéled,~
143 9| a szél. ~Egy ember járt itt, csúnya ember,~szakálla
144 9| rohanjon, ~s úgy láttatlak itt, a kigyúlt egekben,~klasszikus
145 9| vagy porba hullnék? Volna itt egy ember,~testvér, ki rám
146 9| csöppnyi mását,~mely - itt s amott - örökre céltalan.~
147 9| Itt fekszenek csodásan ők~Itt
148 9| Itt fekszenek csodásan ők~Itt fekszenek csodásan ők,~hol
149 9| de én az ág, s még mozgok itt,~mint szélben a fa lombja. ~
150 9| szépapám,~a szépanyám virágot. ~Itt fekszenek csodásan ők,~hol
151 9| bőséges útjain. ~Hadd üljek itt, én, koldus és tapasztalt~
152 9| Hattyú kutyám. ~ Ülj itt s vigyázz a házra,~te farkasok
153 9| el, ami névtelen. ~Mert itt tanyázott két hű, ifju orvos,~
154 9| elköszönve~csak én zenélek itt, a mély közönybe,~fájó ideggel.
155 10| halomba rakva, mind-mind itt maradna~vigyázva elfogyó
156 10| villamosban~Ennek az özvegynek itt a villamosban~nem akar senki
157 10| Mondjátok, emberek,~ha láttok itt, amíg dülöngök,~rendkívül-furcsa,
158 10| világa~csak az övé.~Nincs itt más megoldás.~Csak egy.~
159 10| világmindenség jelzőlámpái. ~Aki itt szenved, mind fölfelé vágyik,~
160 10| Régi dajkánk egyetlen öröme~Itt lakik a dajka, aki rokonom,~
161 10| számot vetnék magammal,~itt az emberek előtt?~Hisz ők
162 10| hős-néma halállal.~S a késes is itt jár, itt jár körülöttünk,~
163 10| halállal.~S a késes is itt jár, itt jár körülöttünk,~ármánykodó
164 10| böfögés dudával feleselve.~Itt letelepülnek falni az ezrek,
165 10| temetőben.~Nincs senkise itt. Nincs senki, csupán az
166 10| ismétlődnék. ~Kit csókoltam meg itt,~kire haragudtam?~Mindent
167 10| csupán mi zúgunk, régi hársak itt. ~Nyírfa ~- Héjam fehér,
168 10| én, örök anya. ~Eperfa ~- Itt lakmároztál egykor, az eperfán,~
169 10| el egy sora sem.~Most is itt ülök s előre károgok, miként
170 11| hős-néma halállal.~S a késes is itt jár, itt jár körülöttünk,~
171 11| halállal.~S a késes is itt jár, itt jár körülöttünk,~ármánykodó
172 11| böfögés dudával feleselve.~Itt letelepülnek falni az ezrek,
173 11| temetőben.~Nincs senkise itt. Nincs senki, csupán az
174 11| ismétlődnék. ~Kit csókoltam meg itt,~kire haragudtam?~Mindent
175 11| csupán mi zúgunk, régi hársak itt. ~Nyírfa ~- Héjam fehér,
176 11| én, örök anya. ~Eperfa ~- Itt lakmároztál egykor, az eperfán,~
177 11| el egy sora sem.~Most is itt ülök s előre károgok, miként
178 12| nincs magába,~vagytok ti itt a földgolyón sokan. ~Térdelve,
179 12| menj azért se,~számodra itt még munka is akad,~mindig
180 12| közöttük, állj meg végre itt,~nem kérve semmit és semmit
181 12| asszony a földön, a gyermeked itt van,~hogy védjen örökre
182 12| búcsúzik, beszélni~akarok. ~Itt éltem én, vér véretekből,~
183 12| bűvös szavával~mulatott. ~Itt és csak itt, nem, ezt nem
184 12| szavával~mulatott. ~Itt és csak itt, nem, ezt nem és nem~feledem. ~
185 12| járok,~keleten. ~Izzóbb a bú itt és szívig döf~az öröm. ~
186 12| múltat jelenné,~ hogy itt se légy és megmaradj,~a
187 12| bujócska,~ tudom mi itt e lakoma,~ó folyton-új és
188 12| csókolok kezet. ~Forradalmár ~Itt jár közöttünk. Áldott, szende
189 12| barátját meglökve így szól:~"Itt vér fog folyni nemsokára,
190 12| tavaszi reggel~Élni először itt e világon~s élni utolszor.~
191 12| darabjait,~csak én maradtam itt,~és most a hit~porukkal
192 12| Barátaim,~halványodik énnékem itt a szín,~hogy szóljak erről-arról,
193 12| Harmadosztály ~Egy asszony is van itt, rekedt.~Ölel egy halvány
194 12| földi igazságszolgáltatásra ~Itt az ítélet pusztán alaki,~
195 12| csörömpöl,~úgy jajveszékel itt hiába lelkem,~oly messze
196 12| Marcus Aurelius~Sárgán hever itt a középkori Róma,~de lángol
197 12| van", "ez nincsen",~"ez itt az igazság", "ez itt a hamisság",~
198 12| ez itt az igazság", "ez itt a hamisság",~s végül odadobja
199 12| nagyobb bolond énnálam nincsen itt,~bölcsebb a züllött kártyás,
200 12| is örök ünnep.~Úgy járnak itt e gyatra földön,~melyen
201 12| és kopás van,~úgy járnak itt e vén világon,~mint egy
202 12| a színház.~S én leültem itt közéjük,~nem mint néző,
203 12| lenni,~s úgy láthat engem itt, mint úri mennyben,~párnák
204 12| is beszél a többi fákhoz itt.~Él.~Gondolkozik.~ ~
205 12| dús tapasztalat.~Nem tudja itt Newton az egyszeregyet,~
206 12| angolul.~Nem ismeri meg itt anya a lányát,~sem a tudós
207 12| mi lángra gyújtson.~Nézd, itt a portám, itt a kulcsom,~
208 12| gyújtson.~Nézd, itt a portám, itt a kulcsom,~itt asztalom
209 12| a portám, itt a kulcsom,~itt asztalom és itt az ágyam. ~
210 12| kulcsom,~itt asztalom és itt az ágyam. ~Vágyam,~a szajha,
211 12| tétova ködbe bújt~egyszerre itt van, szőnyeges és meleg~
212 12| szándék. ~Csupán te állsz itt, kedvesem, árny gyanánt,~
213 12| mély monostorom. ~Vétkeztem itt s vétkeztek ellenem,~bár
214 12| feleim, egyszerre meghalt~és itt hagyott minket magunkra.
215 12| kedves szemet. Nézzétek, itt e kéz,~mely a kimondhatatlan
216 12| őt, nem leled, hiába,~se itt, se Fokföldön, se Ázsiába,~
217 12| mézek,~s amint botorkálok itt, mint a részeg,~az ablakon
218 12| merő seb. ~Szokatlan-új itt ez a köntös,~pár évre szóló,
219 13| Budapest~Itt egy arany tábláju gyógytár:~
220 13| Legyen tiétek a valóság~itt e világon,~enyémek a bús,
221 13| ajakkal.~Szobám dereng már, itt talál a hajnal,~és a szivem
222 13| hogyha látnál!... Most is itt ülök,~és nézem, mint foszol
223 13| egész egy álom álma csak. ~Itt köd, ború, fenséges zenelárma.~
224 13| orgonás, a zengő sugaras. ~Itt jár közöttünk, csendbe gyujtogat,~
225 13| dáridónál~sátáni kedvvel itt vagyunk.~Véres szemünk tunyán
226 13| öntudatlanul. ~Nyom nélkül itt mért kell mélységbe esnem,~
227 13| van-e ily elhagyott?)~Most itt ülök a lábaidnál,~ s
228 13| e függönyre rámeredtek?~Itt nincsen ágy és nincsen asztal,~
229 13| semmiségbe, mélyen. ~Ó, itt a semmi s ott a minden,~
230 13| Azt mondjátok, a minden itt van,~és túl a kapukon a
231 13| halált és tőrt a sebben,~mert itt keresitek, mi szétfolyt,~
232 13| A városban~Itt e nagy kőrengetegben élek
233 13| a kevély város.~Mert van itt lomb és van itt fa, kőfa
234 13| Mert van itt lomb és van itt fa, kőfa százfelé hasítva,~
235 13| homálya mély. ~Tízezer éve itt virrasztok,~ennen-magamba
236 13| titkosabb titok.~Valaki itt van, s a túlpartra átszáll,~
237 13| s a túlpartra átszáll,~itt van, s a fénynek hátat fordított. ~
238 13| Párizs~Most itt vagyok az aranykapunál.~
239 13| tóra,~édes poézis úszik: itt az óra~folytatni a még csonka
240 13| életemen érlelő tüzek.~Most itt a dél.~Ó tűz! ó szélcsend!
241 13| sötét szobában~Most újra itt vagyok. Jaj, ideértem~sok
242 13| egyet alszol s mindjárt itt a tél. ~Lankadt lelkedre
243 13| kőbe dermedt~és való lett. ~Itt lenni nem lehet, csak játszani,~
244 13| mezítlen állok, s nézem itt~az életem roncs kincseit, ~
245 13| engem és akart. ~Tanítottál itt az uton,~lásd, a halált,~
246 13| maradj még.~Maradj, maradj itt. Voltál te nékem~kamasz-dicsőség,
247 13| igazi úr ő,~keleti herceg. ~Itt fekszik az ágyon,~szemüveg
248 14| Víg éjet mulattam át,~Itt hagytak a fájdalomba',~A
249 14| Temetőben) ~1. Egy éve itt valánk,~ E sír felett~
250 14| rémek, messzire, halkan...~Itt van a hajnal! Itt van az
251 14| halkan...~Itt van a hajnal! Itt van az élet! ~Lobogó lángként
252 14| gyönyörtől reszket az ajkam...~Itt van a hajnal! Itt van az
253 14| ajkam...~Itt van a hajnal! Itt van az élet!~ ~
254 14| úton át.~S amint megyek itt éji órán,~lépésem mégsem
255 14| álság ruházatát,~az ember itt magába vívja harcát,~nem
256 14| trónolsz ragyogva, komolyan.~Mi itt törődünk lenn mogorván,~
257 14| szélvészes, bús éjfelen.~Ma itt vagyok vaskapcsos fordulónál,~
258 14| zongora,~s míg pang az élet, itt véresre festve,~kormos köpenybe
259 14| trilla, nóta szól. ~Aranyos itt az árnysötét,~rózsásak a
260 14| abba nótád~elég a búból, itt a reg',~borzongva a bús
261 14| már, te már nem érezed? ~Itt az ezüst éj vak ködében~
262 14| Nem bánt-e ez a léha nép itt,~a bús magyar, a céda lány,~
263 14| országutakra,~nem hí a kedves árnya itt~poros viskóknak oldalában~
264 14| mint az~éhes, beteg~ebek.~Itt az aranyból nékünk egy fikarc
265 14| másikba ő lakik maga,~s itt érzik régi parfümöknek~s
266 14| mit csinál a tenger?~Most itt vagyok. Tél van. Köd és
267 14| küzködöm a fergeteggel. ~Most itt vagyok. És sírva nézem,~
268 14| Főmhöz kapok, már látom, itt nem áll más,~csupán a tested
269 14| menjetek lobogós kikötőkbe. ~Én itt vagyok, mélyen, százezer
270 14| vizek feküsznek mellemen,~én itt heverek, én meg vagyok ölve,~
271 14| Láncvers~~~~~~Testvérek -: itt egy lánccá összeforrva,~
272 14| Mert hogyha itt bús életem robotján...~Mert
273 14| robotján...~Mert hogyha itt bús életem robotján~csak
274 14| felett.~Testvéreim, kik éltek itt,~azt kérem én, szeressetek. ~
275 14| fejünk felett. ~Mit is hagyok itt - - -~egy életet, egy gyereket,~
276 14| amilyen múzsám s nimfám is:~él itt mindegyik atom. ~Bíboros,
277 14| tüntél~tündér? ~Kancsal rím ~Itt volt tegnap Devecseri,~jaj
278 14| Mondd az okát. ~* ~Míg itt mélázva ültök -~elfogy a
279 14| Nálamnál hűbb" stb. ~Vonaton ~- Itt semmi hely sincs, kalauz
280 14| rokkant. ~Sírirat ~Míg éltem itt~Novotny voltam.~rovott,
281 14| Te sóhereknek sóhere~itt van neked egy lóhere. ~* ~
282 14| lelke,~mint kápolna. ~* ~Itt az ágytál,~melyre vágytál. ~* ~
283 14| majd a föld alá bú. ~* ~Itt színdús indus~eszik vitamindús~
284 14| vitamindús~ételt. ~* ~Ez itt az a vita, min~eldől majd
285 14| Szabadkát.~Mióta labdám elgurult itt,~nem ér az élet egy fabatkát. ~
286 14| Madrid. ~19 ~Budapest!~Itt éltem én! Lelkek közt! Csupa
287 14| rája: "Édes",~hogy fekszik itt az érdes lepedőn,~kissé
288 14| nem néz többé vissza,~mert itt a Végtelenség a kulissza!~ ~
|