Rész

 1    1|         hullám feszült fel, mint setét fal,~     eltünt a hab,
 2    1|          Künn háborogva zúgott a setét ősz,~bús titkokat beszéltek
 3    1|       mákonyával már elbóditott;~setét sikátoron befutsz a ködbe,~     
 4    1|        Szavára villám lobbant és setét lett,~az arca elsápadt s
 5    2|          fél az éj. És reszket a setét.~ ~
 6    2|     fejét,~és hogyha körülömli a setét,~a könnye vén csipkék közt
 7    4|         a szemed egy kút, hideg, setét.~És mély. ~És sokszor látlak
 8    4|      hídja~ó jaj, be könnyes, be setét.~Éjfél után a Duna hídján~
 9    4| Csendesen.~          A szoba még setét.~És szomorú és színtelen.~          
10    7|           de oly nyugodt, de oly setét,~ki tudja, megfordulna-e,~
11   12|      éjjel a vonattal.~Tél volt, setét.~Anyám otthon úgy jött elém,
12   13|         úgy iszik. S az arca oly setét,~mintha az élet gyászos
13   14|      zúgjatok! ~Világokat szül a setét kaosz,~a bátor ujjong, a