Rész

 1    1|        látok. Ők olvasnak, rám se néznek,~hajszolja őket a tüzes
 2    1|         gyermekmosollyal~szemembe néznek bágyatag. ~Csókolják ólomszínü
 3    1|       holt-fehér, nagy asszonyok,~néznek reám nyugodt szemekkel~s
 4    1|           liheg feléjök. ~Remegve néznek a félő anyák,~és szívük
 5    1|           égre hitlenül könnyezve néznek,~s roskadva dőlnek le az
 6    2|           régi romokon.~Pipáznak, néznek és mozdulni restek.~Én már
 7    5| legszegényebb,~kire nevetve-sírva néznek,~ha bekerül a faluba. ~S
 8    9|     mellük,~és morfinista-szemmel néznek ők.~Régen-halottak itt ki-
 9   10|         az alvajárók,~kik másfelé néznek. Hentesek, ügyvédek,~írnokok,
10   12|          ők és fölnevetnek,~előre néznek, hátra néznek,~és visszafordulnak
11   12|  fölnevetnek,~előre néznek, hátra néznek,~és visszafordulnak tünődve,~
12   12|      nézték Hannibál hadát~s most néznek engem, aki ide estem~és
13   13|         megszokta, hogy már rá se néznek.~Télen pedig, dér-esős délutánon,~