Rész

 1    1|     sóhajuk egész hozzám sir át...~Megint a népemésztő, régi harc
 2    2|           énekelsz? Kivel beszélsz megint?~Mit lát szemed az üres
 3    2|        végtelenbe túl,~száz idegem megint feléje nyúl,~s mint beteget,
 4    2|             A férfi szól: ~És most megint elémbe jő -~egy pillanatra -
 5    9|            kedvesek?~Sopánkodtok: "Megint esett...",~de a nap is süt,
 6    9|           csoda. ~Az életem hevert megint előttem,~és mámoros, tört
 7    9|           a sötétben.~Mentem utána megint, kanyarogva, fogyó türelemmel,~
 8   10|          Nehéz a kezem.~Anyád lett megint egyetlen barátnőm.~Véle
 9   10|                  Anya~Megláncoltál megint a karjaiddal,~anyám, anyám. ~
10   11|                  Anya~Megláncoltál megint a karjaiddal,~anyám, anyám. ~
11   12| fölsóhajtasz.~A fal felé fordulsz. Megint elalszol.~ ~
12   12|           vad vágy fogott el, hogy megint legyen,~és úgy akartam ezt,
13   13|         óriási lendületben. ~Aztán megint éj. Béke. Csend. ~2 ~Már