Rész

 1    2|            én voltam csak árva,~és fájt a szépség és a csillogó
 2    2|      szépség és a csillogó bor,~és fájt az ősz és a zenés szüret,~
 3    2| csillogtatták pápaszemen által.~És fájt az est, mikor az emberek
 4    2|         Úgy szúrt a szépség és úgy fájt a bánat,~hogy futni kellett,
 5    4|         ízekre téptek,~kacagtak és fájt a fejem.~S a nászra, nászra
 6    8|        szerettem,~és hogy szeretni fájt nagyon.~Verjétek a jobb
 7    8|      rongyos zsebembe hallgatag~és fájt az élet, a rejtélyes-édes. ~
 8    9|            ócska gyáriárú szívemig fájt,~amint figyeltem furcsa
 9   12|        szülte.~És mint az anyjának fájt egykoron,~hogy szétnyíló
10   12|            öléből földre jött,~úgy fájt, hogy a lelkemből kiszakadva~
11   12|         jártunk a föld porában?~Mi fájt szivednek és szivemnek~Caesar,
12   14|      könnyel telt meg szemem,~mert fájt látni nekem,~a sötétség