Rész

 1    1|        gondtalan jársz-kelsz, s alig vigyázva~nézesz fel a csillámló,
 2    1|        fakó, az éjjel is rövid,~alig bujik el a nap egy bokorba,~
 3    2|       élet,~és meghalt már, bár alig született meg.~Jaj, meg
 4    4| szemembe füst és köd csapott,~s alig szórták a csillagok~vörös
 5    9|      volt... ~              Még alig tíz éve,~s szemem kutat
 6    9|         elhalón~veted, hogy ott~alig tenyész,~csak rárogyott,~
 7    9|        érc,~vak holdvilág,~mely alig égsz,~s elhiteted,~mi nem-való,~
 8    9|      ütőerem,~s a szörnyű neszt~alig merem~számlálni már -~százhúszra
 9    9|    mostan éltél. A magyar igére~alig nyitottad gyönge, drága
10   10|       felé:~s játszva remegtek, alig láthatóan,~türemkedve tusáztak
11   12|        beszél,~locsog, fecseg. ~Alig virrad,~már belekezd,~és
12   13|    némán lecsügged.~A szívem is alig dobog.~Most siratom az életünket, ~