Rész
1 1| néztem. ~Zord arcu bölcs volt, ráncos homlokán~a felkelő
2 1| álmokat hozott,~egy zűrzavar volt a homályos udvar,~s a házalók
3 1| lator még aznap a mennybe volt,~s bizony mondom, te itten
4 1| és a nagyobb, dicsőbb~ő volt, a véres, összeköpött zsidó,~
5 1| Inferno~Szörnyű volt a pokolnak feliratja,~
6 1| 2 ~Szegény poétám! Nem volt itt nyugalmad,~koromsötét
7 1| itt nyugalmad,~koromsötét volt néked ez a börtön.~Vágytál
8 1| köröttem minden oly csodás volt,~a híd, hegy tűzzáporba
9 1| halkal,~ titokzatos, bús volt az éj,~s a selymes és szagos
10 1| haldokoltam. ~Rózsás tivornya volt. Csengett a víg dal,~és
11 1| bevetődtem,~langyos tavasz volt ott - kivül tél -~rózsás
12 1| szobádba,~hideg, fagyos volt az arcod, kezed,~az asztalon
13 1| a rakétám,~egykor enyém volt a nagy végtelen~ s most
14 1| homályban,~halk és fehér volt ama éjfél,~ hogy tőle
15 1| leányról~Szelíd, okos lány volt. Kevélyen, árván~panasztalanul
16 1| szemébe néztek,~arcuk sötét volt, szívük tétova~s a harcban
17 1| A zsidók kivonulása~Mély volt az éjjel, botra dőlve álltak~
18 1| Virágének~Még szöszke, bájos volt, anyányi gyermek,~felvette
19 1| majdnem meghasadt. ~Magába volt a véres küzdelembe~és nem
20 1| a vonatra szálltam,~lenn volt az éji szürkület,~és a sötét
21 1| Álmodtam egy álmot,~rég volt, réges-régen;~ébredő tavasszal~
22 1| künn a faluvégen. ~Arany volt a színe,~gyémánt kirakatja,~
23 1| kirakatja,~holdsugár, hársvirág~volt a csillám rajta. ~El is
24 1| haladt a bús menet,~rózsás volt a koporsóm...~Gizella akkor
25 1| villámtűz valék,~testvérem volt a nap, arám a fény,~anyám
26 1| lenn a földben. ~Bukásaimba volt a győzelem,~fénycsókokon
27 2| Azon az éjjel~arcunk ijedt volt, halavány.~Azon az éjjel~
28 2| ajakkal.~Azon a reggel~olyan volt, mint egy néma angyal.~ ~
29 2| vetkőzködött, öltözködött.~Olyan volt, mint egy kis cukorbaba.~
30 2| törültem,~vörös kesztyű volt rajta és~örültem.~A piskótának
31 2| átölelt jól. ~Féltem. Fakó volt arcom, halavány.~A lámpatenger
32 2| tán. ~Künn szürke, rémes volt az ónszinű ég,~a lelkem
33 2| véresen megöltük. ~Ó iszonyú volt.~Vad háború volt.~A délután
34 2| iszonyú volt.~Vad háború volt.~A délután pokoli-sárga.~
35 2| béka elesett.~Egész smaragd volt. Rubin a szeme,~gyémántot
36 2| szoknyáját s szalad,~szerelmese volt már a kóró,~a pipacs és
37 2| régi emberek,~tej, szódavíz volt~italod hangos asztalok megett. ~
38 2| körmöd a sok jódtól sárga volt. ~Patikus-család hű fia,~
39 2| Patikus-család hű fia,~könyved se volt több~csak egy latin, ó Pharmacopoea. ~
40 2| kamilla, jószagú~gyökér volt benne,~és benne volt, már
41 2| gyökér volt benne,~és benne volt, már benne volt a bú.~ ~
42 2| és benne volt, már benne volt a bú.~ ~
43 2| keze, lába oly picinyke volt.~Az ördög küldte s csupa
44 2| ördög küldte s csupa csipke volt.~Színház után ment, csatakos
45 2| Jaj, az de szomorú volt.~A híg eső sötéten csepegett,~
46 2| nem tudtam, hogy az a szél volt.~Ezüsthináros volt az égbolt,~
47 2| szél volt.~Ezüsthináros volt az égbolt,~s nem tudtam,
48 2| tetején borongott,~és sárga volt, akár a boltban~a savanyú
49 2| staféták,~és százezer és millió volt,~angyal, sugár is trillió
50 2| angyal, sugár is trillió volt.~A lombon, a sötét farácson~
51 2| Kigyúl a táj. Milyen vihar volt.~Villám se lobbant, ég se
52 2| Ah, de szép, de szép volt~az ébredés csiklandva, tétován,~
53 2| egy üvegajtó,~oly furcsa volt.~Az óra vert, vert, de nem
54 2| rékviem.~Poros és szürke volt az alkony,~a görbe fénybe
55 2| kezdődött a rékviem.~Múlt este volt, igen, igen. ~A tó: ~Múlt
56 2| igen. ~A tó: ~Múlt este volt,~elbújt a hold,~és megfagyott
57 2| az arcodon.~Igen, ilyen volt: festék és hamis máz,~a
58 3| dal,~és akinek egy pásztor volt az apja,~ az messziről
59 4| semmid. Csak pár halk szavad volt,~ elszállt az is
60 4| éreztem, éj van, aminő sosem volt.~Fönn a menny ivén is lámpa
61 4| hervadás-szagától,~most bejöttek - éj volt fejükön a fátyol -~és keresztet
62 4| ablakon.~Dalolt. Hajába gaz volt, hervadó háncs,~pár sárguló
63 4| arcukba csapzott~és lila volt beteg szemük. ~Jégből volt
64 4| volt beteg szemük. ~Jégből volt a parkett alattam~s én nyomba
65 4| a vállán~és csörgősipka volt fején.~Majd vége, vége lett
66 4| jártam? Nem tudom már.~De ott volt sok tisztes személy,~víg
67 4| lihegtek tiltott kéjekér.~Ott volt a véres szemü Bacchus,~és
68 4| le az abrosz,~csupa hamu volt és okádék. ~És láttam újat,
69 4| jajjal és nehéz sóhajjal volt teli,~és körülvették a halál
70 4| köd utánam~Akkor sötét volt minden ablak~és hallgatott
71 4| nem mulattak,~a lég fagyos volt, keserű,~maró, fagyos és
72 4| átkozó kacaj,~szivem hűlt vér volt, csupa jaj~és förtelem. ~
73 4| A kis Mariska víg leány volt,~a kis Maris táncolt sokat~
74 5| mély gödörben~olyan vén volt, mint az idő,~a hangja távoli
75 5| lángirás,~fakó iszákja is arany volt,~s fekete, nagy keze aranylott,~
76 7| sírva vágyom vissza, ami volt már,~akkor a szemek föl
77 7| kezű és prédikáló bölcs volt,~szobája, mint az agg papok
78 7| szekrényben égettbor s gyümölcs volt.~és dícsérvén a Poézis hatalmát,~
79 7| naivan életemre,~ messze volt már s olyan furcsa volt.~
80 7| volt már s olyan furcsa volt.~Messze rémlett, messze,
81 7| rubin s zafir. ~Az ópium volt első ideálom,~az álom, az
82 7| Elnémuljak, fölsikoltsak?~Ennyi volt csak, ennyi volt csak?~Ennyi
83 7| Ennyi volt csak, ennyi volt csak?~Ennyi volt. ~Menj,
84 7| ennyi volt csak?~Ennyi volt. ~Menj, szegény öreg, s
85 7| kinek a szívem rég adósa volt,~ki rózsa volt s neve is
86 7| rég adósa volt,~ki rózsa volt s neve is Rózsa volt. ~Diákkoromban
87 7| rózsa volt s neve is Rózsa volt. ~Diákkoromban mentem hozzá
88 7| De azt tudom, hogy jó volt, mint a tűzláng,~mely téli
89 7| csak azt tudom, hogy puszta volt szobája,~akár egy cella,
90 7| asztalán.~Az élete: két arckép volt talán.~Hogy mutogatta. Egyiken
91 7| átrepülte. ~Mert táncosnő volt és Krakkóba táncolt,~s fehér
92 7| nyakán egy halványlila lánc volt.~ ~
93 7| Hajdanán~üvegszekrényünk dísze volt.~Nászára kapta az anyám. ~
94 7| meg.~Negyvennyolcban ővéle volt,~s azt tiktakolja: "Isaszeg". ~
95 7| hol vagyok? ~Testvéreim. ~Volt egy kutyám,~s nem vertem
96 8| mondotta: jaj,~fején izzadt volt még a haj.~A másik azt mondotta:
97 8| a célja,~ elég, elég volt küzdeni idáig.~A tompa csöndből
98 8| nagyapám, ki honvédszázados volt~és verekedett a császári
99 8| sötét időben, aki még szabad volt~s dacolni is mert, régi
100 8| reá,~a kézre, amely puha volt,~az álmok lágy párnája volt,~
101 8| volt,~az álmok lágy párnája volt,~s nem ismeri fel a kezet. ~
102 8| mert elveszett, mi az enyém volt.~S a könny, a könny~a nagyvilágra
103 9| itt az a régi gyermek. ~Mi volt valaha tiszta rend,~énnekem
104 9| édesem,~multkor meggyszósz volt, édesen,~mint valaha, hat
105 9| vagyok áldott. ~Neki nem volt korán könnyezni,~ s
106 9| könnyezni,~ s könnyezni nem volt soha késő,~ha ment az erdőn,
107 9| görnyedt,~a képeskönyve volt az élet,~ nem vitt magával
108 9| birsalma-sajtot,~melyben dió volt... ~ Még alig
109 9| kelyhét fújtuk, semmiség volt,~unottan vártuk az időt,
110 9| Az én családom nagy, erős volt~ Az én családom nagy,
111 9| Az én családom nagy, erős volt.~Egy fergetegre meg nem
112 9| bukott, szépen, mi szép volt,~az áldott.~ ~
113 9| haldoklom, ezt suttogom.~Nyár volt.~Jaj, a boldogság máshová~
114 9| sárgálló dohány,~a füstje kék volt, halovány.~A fák alatt egy
115 9| lanyha tej.~Vad délután volt és parázsló.~Részeg-virágok
116 9| aranyat, mirrhát, lázat,~volt kenyerem a gőg meg az alázat,~
117 9| Mind aludtak, langyos éj volt, nesztelen, halotti-csönd~
118 9| száj helyett beszél a szív.~Volt nekünk is sajtharangunk
119 9| nekünk is sajtharangunk és volt kedves ingaóránk~mely szelíden
120 9| kiholt.~Nem is sikolt.~Ki volt az anyja, istenem, ki volt? ~
121 9| volt az anyja, istenem, ki volt? ~A haj dús, még minden
122 9| Amerre jártak ők, ott a titok volt~és a Kelet, a százszor szent
123 9| Mert minden itt van, ami volt - csak győzd lajstromra
124 9| hold-udvar őszi éjen,~olyan volt most a lámpa nékem,~oly
125 9| suhanó szinésznő,~mily szerep volt az, hogy a földre rogytunk~
126 9| kilincsre,~ahol az orvos volt, s megáhitottad~nyugodt
127 9| betegszobába ment,~hol lámpaláng volt, tikkadó meleg~s langyos
128 9| néztek. Hosszú-hosszú csönd volt.~Vártunk, sötéten. ~
129 9| néztem.~De már a ház nem volt a régi többé.~Vak székek
130 9| loholtam,~hol annyi arc volt, annyi-annyi sors,~s én
131 9| melyiket veszem? ~Azóta nem volt se reggel, se este,~se dél,
132 9| se délután, csak egy idő volt:~a nagy virrasztás. Fényes,
133 9| vattaszőnyegét,~olyan idilli volt s karácsonyi,~a dombokon
134 9| aprítgatott belé.~Halványka volt. De tiszta a szeme,~s oly
135 10| mind~Csomagold be mind, ami volt, ami régen~volt, ami édes,
136 10| mind, ami volt, ami régen~volt, ami édes, mind csomagold
137 10| történhet valami,~ami még nem volt,~mióta áll a világ,~s Isten
138 10| feleségével és kislányával. ~Nehéz volt a szívem.~Az ősz ragyogott
139 10| csöndben,~mely az ő csöndje volt már, csak az övé. ~Álltam
140 10| jöhetett volna.~Mégis jobb volt ott. Égni, egyedül is,~mint
141 10| körülvett, az idegen világ is,~ő volt már. Ott volt már az ő távolléte.~ ~
142 10| világ is,~ő volt már. Ott volt már az ő távolléte.~ ~
143 10| emlékezik,~mindenre, ami volt. Kopott és megdicsőült.~
144 10| szenvedett nagyon.~Kevés öröme volt. Megcsalták, félrelökték.~
145 10| azt mondja: semmit. ~Nem volt gyermeke néki,~a gyermeke
146 10| néki,~a gyermeke az én fiam volt,~s most gyermeke a gond. ~
147 10| falra mosolygott,~egyedül volt otthon s a falra mosolygott,~
148 10| elmennék. ~Derék mulatság volt,~vér folyt és könny is folyt,~
149 10| tartóztattok.~Nekem már elég volt,~lassan hazamennék.~ ~
150 10| üt az óra.~Ismerjük ami volt s lesz, kérdésre tudjuk
151 11| elmennék. ~Derék mulatság volt,~vér folyt és könny is folyt,~
152 11| tartóztattok.~Nekem már elég volt,~lassan hazamennék.~ ~
153 11| üt az óra.~Ismerjük ami volt s lesz, kérdésre tudjuk
154 12| rongyba, harcos~feletek. ~Mi volt ez? A szívembe harsog~az
155 12| szép, vidám, vad áldomás volt~köszönöm.~ ~
156 12| fázó-zöldes ég,~fülébe súg, elég volt már, elég,~s ő bólogat,
157 12| haraptunk. ~Az én koromban:~nem volt, ki szegény sziveket melegítsen. ~
158 12| szerencsém",~mikor nem is volt szerencséje. Halvány~emlékezetje
159 12| napokon azt se tudja, hogy ki volt~az apja-anyja, és keresztnevükre~
160 12| dühíti egyre jobban. Egyszer~volt boldog. A korzón utánament~
161 12| régen,~egyszer milyen sápadt volt és mily éhes~és hogy röpült
162 12| sárkányuk az égen~és a kertjükbe volt egy régi méhes.~Mint őrültek
163 12| szánják,~mert mindenét, mi volt, a kincs, arany,~elásta,
164 12| 12. Rádió ~Beh titkos is volt a másik szobából~egykor
165 12| kedvem?~Minden, mi szép volt, szétesett.~Jaj, jöjjetek
166 12| 18. Apám ~Két pár cipője volt és két ruhája.~Zord volt.
167 12| volt és két ruhája.~Zord volt. Nem is mertünk fölnézni
168 12| gyerekkor mily tündéri kor volt:~egy ködbe olvadt álom és
169 12| a hó az égből, porcukor volt,~s a porcukor az abroszon
170 12| Emlékezet,~most azt hiszed, volt, most meg azt hiszed, hogy~
171 12| Megjöttem éjjel a vonattal.~Tél volt, setét.~Anyám otthon úgy
172 12| halottaságyon~Csak sárga volt, ezüst volt és piros volt:~
173 12| halottaságyon~Csak sárga volt, ezüst volt és piros volt:~e három együtt:
174 12| volt, ezüst volt és piros volt:~e három együtt: sárga és
175 12| kiszálltam.~Rekkenő-nehéz meleg volt~a szállóban. Tűrhetetlen~
176 12| az éj aludni.~Annyi fény volt, annyi ember,~annyi lány
177 12| hajakkal,~és az éj kávészagú volt,~jégszagú volt, mert a tündér,~
178 12| kávészagú volt,~jégszagú volt, mert a tündér,~apró boltocskákba
179 12| Így dobáltam el, mi pénz volt~a zsebemben, az ezüstöt,~
180 12| így dobáltam el, mi szó volt~a szájamban, a fejemben.~
181 12| kivánja,~az életébe nem volt soha semmi,~mostan szeretne
182 12| Halottak~Volt emberek.~Ha nincsenek is,
183 12| kószáltam én a földön-égen,~köd volt előttem, köd megettem,~fricskával
184 12| szívünk - nem tudjuk, mi volt. ~A nevetésnek rég nem örülünk
185 12| magasba~fölkiabálok. ~Jó volt tevéled járni a sárgolyó~
186 12| jóságod oly gyors, lángoló volt,~hogy utolértél. ~Ha fújt
187 12| füstös-boros toron,~mindig a kín volt ólmos ostorom,~mindig magány
188 12| Megcsalt.~Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,~csak szív,
189 12| életének ősi titka. ~Akárki is volt ő, de fény, de hő volt.~
190 12| is volt ő, de fény, de hő volt.~Mindenki tudta és hirdette:
191 12| Mindenki tudta és hirdette: ő volt.~Ahogy szerette ezt vagy
192 12| mesélni kezdtünk róla: "Hol volt...",~majd rázuhant a mázsás,
193 12| meséljük róla sírva: "Nem volt... "~Úgy fekszik ő, ki küzdve
194 12| se szó, se vegyszer.~Hol volt, hol nem volt a világon
195 12| vegyszer.~Hol volt, hol nem volt a világon egyszer.~ ~
196 12| úgy, mint hajdanában rég volt,~mint az anyám paplanja,
197 12| rabságába estél,~mily kézirat volt fontosabb tenéked,~hogy
198 12| dalolj hát, mondd utánam:~Mi volt a mi bajunk korábban,~hogy
199 13| ibolyát kerestem,~még fenn se volt a hajnal,~aztán csokorba
200 13| a-mollban udvaroltam;~nem volt sosem merész frivolság,~
201 13| mondta mind: "De nagy szamár volt!" ~1906 ~ ~
202 13| 1 ~Az én tragédiám rövid volt,~szenvedtem, álmodtam sokat;~
203 13| el,~érdes hajuk varkocsba volt befonva,~s vidám csikókként
204 13| kemény ököl. ~Ki szolga volt, ma fényes glóriás,~ki törpe
205 13| nyelvemen lebeg,~mind ami volt, van és lesz, megjelen -~
206 13| az élet hozzá is fukar volt.~Csak egy maradt meg, ami
207 13| szegénynek terra incognita volt.~De ilyenkor dalolt, mint
208 13| bár a tisztaság papnője volt,~minden mosdástól idegenkedett,~
209 13| csengetyű.~Lidércnyomás volt minden éjszakája.~Hiába
210 13| maradt,~az előszoba fogasán volt~ez a kalap,~egy szürke,
211 13| várt az urára,~unalmas volt az élete,~bélése csöndesen
212 13| megvénült és megőszült,~olyan volt, mint egy lomha agg,~hogy
213 13| fojtott sirásod. ~Pár kóta volt csak, egynehány szó,~egy
214 13| meghalt és nem él. ~Csak ennyi volt. Ezt láttam. És kezembe~
215 13| ürbe fel-le. ~Kopernikus volt, aki kieszelte,~s nem látta
216 13| Politika~Beh jó volt hajdan lehúnyni a szemem,~
217 13| esküvőjén~mirtuszkoszorú volt a fején. ~Charing Cross ~
218 14| Láttam őseimet,~kacagány volt rajtuk,~villogott szép kardjuk,~
219 14| emlékére,~ragyogó ruhában volt apraja-nagyja,~
220 14| 2. Az arcom oly fehér volt,~ Mint a tied.~Elmélkedénk,
221 14| szégyenét. ~Az ő szívében is volt fényes oltár,~mely egykoron
222 14| mely egykoron szent lánggal volt tele:~nézz a szemébe mélyen,
223 14| hivalgott,~kinek világa meddő volt s kopár,~ki sose küzdött
224 14| sosem bukott el,~kié sosem volt az ürömpohár, ~ki a szemét
225 14| derűs sugárzás, tiszta báj volt,~most képeden csomóba rajzik~
226 14| meglazult,~előtte végtelen volt még az út.~Érezte már, hogy
227 14| álmodám. ~De mind csak álom volt, csak álom,~amit a szél
228 14| dobozt, van-e levél? ~S ha volt, kezembe vettem a papírost,~
229 14| felbontani. ~Máskor beteg volt az egyik s a másik~kedves
230 14| hazamentem,~és minden úgy volt, hogy régente még,~a holdsugár
231 14| lengtek a hűs jegenyék. ~Csend volt. A mozdony füttye messze
232 14| nézdelém... ~Olyan fehér volt, mint szerelmesem,~kivel
233 14| élt a földön;~olyan szelíd volt, mint az én anyám,~akkor,
234 14| Két kecskerím~Volt rajta egy rémes zergekabát~
235 14| szerettem,~ha utcalány is volt vagy szobalány.~ ~
236 14| Kihámoztak télikabátomból~s meleg volt... és narancsszín felhő~
237 14| égett fenn~az égen.~Az élet volt maga...~S a mandarín narancs
238 14| Karinthynak ~Kétségbeestem -~nagy volt a bestem. ~Cc ~Miért a kokain?~
239 14| tündér? ~Kancsal rím ~Itt volt tegnap Devecseri,~jaj de
240 14| Atlasz:~hanyatlasz! ~* ~Ott volt a jószagú~ibolya és a kósza
241 14| kanállal eszünk. ~Vallomás ~Volt nők miatt egy pár bajom~
|