Rész
1 1| halvány,~mint a beteg ajkán a bús mosoly,~te vagy, aki a napnak
2 1| Olyan a lámpa, mint egy bús kisértet,~mint egy fehér
3 1| rózsáitól kigyulladt:~s most bús, komoly fagy ül vonásain,~
4 1| bérházba történt valami... ~Bús őszi délután borult föléje,~
5 1| kiszáradt a torok,~a szél nehéz, bús álmokat hozott,~egy zűrzavar
6 1| egykoron!~S viharszavad bús intelem:~te rengeted porom. ~
7 1| fejérül,~virrasztom árva, bús menyasszonyom. ~Zokogva
8 1| csontváz.~Halálra-ítéltek, bús emberek,~hajoljatok le és
9 1| szeles, sötét őszestelen~a bús, sovány legényke megjelen,~
10 1| gyakran legörnyeszt és leüt.~Bús, vézna árnyak légióit~
11 1| halkal,~ titokzatos, bús volt az éj,~s a selymes
12 1| Víziók~Bús látományok, nagy, fehér
13 1| szelíd dal...~Verd lelkem bús aranykobozzát~hajlékony,
14 1| tűnő~vészfellegen ül egy bús, kékszemű nő.~ ~
15 1| háborogva zúgott a setét ősz,~bús titkokat beszéltek mind
16 1| igézve,~ a lámpafényes, bús szobán? ~Ki vagy, ki sohse
17 1| asszony~ s ha szenvedek bús éjjelen~néz, nem könnyez
18 1| örvénybe ránt le a sok bús titok,~ mi mákonyával
19 1| réten ciripel a tücsök,~a bús mezők az égre lehelik~nehéz
20 1| fátyolod nekem adod,~halkul a bús, süket mozdonyzörej~s ím
21 1| vőlegénye~s ő is fehér, bús lett, mint egy halott. ~
22 1| merengve~mi, útra készülő, bús vándorok.~Tíz évre, tíz
23 1| dörögnek a vonatkeréken~s bús és nyomott a hangulat.~A
24 1| hamar, te prüszkölő vasút.~Bús áhitatban a göröngyre hajlok,~
25 1| a könnye vér.~Az ég oly bús.~Mint a koldús~sírva, nyögve
26 1| éjjelen~ rohan Rodostó sok bús számüzöttje,~kik százakig
27 1| zokogva keresi az Ádriát. ~Bús társaik az égi madarak ma,~
28 1| magadról~s szerte-tekintesz a bús homályban. ~Álmos szemünkbe
29 1| most megjelentek kósza, bús dalomba~szent véreim, ti
30 1| nyugodtsággal buzdítnak az urak,~a bús, letört király csüggedten
31 1| búg. ~Vizen van a győző, a bús Perényiné~rőtszínű fáklyánál
32 1| hazájukat.~S itt elfog egy bús hangulat:~várom, mikor mozdul
33 1| a kádnak~sok moh-lepett, bús nimfa van~s oroszlánfői
34 1| halk a hegedűhúr zaja.~Bús lelkem ekkor átölelne~magyar,
35 1| büszke vén föld~ezredéves bús regét költ.~Régi nóta, régi
36 1| az ifjuság?~Feleljetek, bús lombu fák,~ Üllői-úti
37 1| tüze ég...~Langyos sugarak, bús őszi mosolygás.~Szótlan
38 1| virág remeg ott a gyöpön,~bús szára lehajlik, tört szeme
39 1| szempillámra foly. ~Oly bús az est... A hold merengve
40 1| alatt...~És vége lesz a bús regének,~ egy sír, mi
41 1| Betegen~Bús délután... Betegágyamba
42 1| Beint a fény magányos, bús szobámba:~ "Jőjj el
43 1| belebben~ s körülölel: "Bús ember, jőjj velem.~A nyárfasorban
44 1| megyek" suttogva tördelem. ~Bús délután... Betegágyamba
45 1| S beint az ősz magányos, bús szobámba:~ "Jőjj el
46 1| szélbe dalolnak a fák.~Oly bús ez a hajnali dalzene nékem,~
47 1| járok,~hívnak a szőke,~ bús délibábok,~a csalfa múltból~
48 1| bú ülte meg a lelkemet,~bús őszi táj, siró szél...~Gizella
49 1| elém suhant egy őszi kép:~bús park, mely elvetette~zöld
50 1| darúk csapatja lebegett,~bús lassu szárnycsapással...~
51 1| temettek,~lassan haladt a bús menet,~rózsás volt a koporsóm...~
52 1| éjet átirom.~Tollam rohan bús sejtelemtől,~látom az éjszakán
53 1| égessetek el s keltsetek reám~bús máglyafényt! ~Kiáltsátok,
54 1| azt, mi fény, mi csillag. ~Bús éjszakáimon, már mint gyerek,~
55 1| mámoros szám,~ti jártatok a bús uton velem. ~Hogy nem hajolt
56 2| között és kerekek között,~a bús idő robog fejem fölött,~
57 2| árván,~kis ágyamon, mint egy bús, barna bárkán,~ködös habok
58 2| tulipán. ~Ez más, mint otthon. Bús komédia,~lélekzet-visszafojtva,
59 2| mécs.~ Az este bús cselédje.~Álmosan virraszt
60 2| miért fél így a remegő,~bús kisgyerek? ~Azóta folyton
61 2| eszterlánci cérna,~kisleányok bús körében~kergetőzöm én ma.~
62 2| álmoktól homályos~s rettegve a bús végtelenbe réved. ~A lelkem
63 2| székely, az meg lágy és bús magyar.~Dülledt szemekkel
64 2| világon?~Szegényke mindig bús. Kérdem, mi bántja,~s virgonc
65 2| Ez a beteg, boros, bús, lomha Bácska.~Ez a beteg,
66 2| Bácska.~Ez a beteg, boros, bús, lomha Bácska. ~Itt félve
67 2| szüret,~a sár, a szél, a nyár bús nevetése,~a nagymamák, kik
68 2| ősz felé, jaj ősz felé, de bús itt.~Az erdő fáj. Ledobja
69 2| A szobák is olcsók.~Egy bús öreg motozgat este itt~a
70 2| szekrényeket nyit,~siratja bús, koszorútlan fejét,~és hogyha
71 2| éled újra szüntelen a nap -~bús, sárga nap - s hogy száll
72 2| kényszerít,~menj budapesti, bús redakciókba,~némán takard
73 2| hajh, nyári láz, hajh, bús delírium,~csókok szüretje,
74 2| beléd,~vidám szemedbe az ő bús szemét,~a te hajadba az
75 2| tekintetedre~halványan és remegve~bús angyalok röpültek a szobán. ~
76 2| égő-fiatalt,~de várva-várom a bús diadalt,~az utolsó-halálost,
77 2| lebegett.~A végtelenség bús hárfája lettem,~és összegyűlt
78 3| csók és halál, bús kezdet és búsabb vég,~
79 3| A sötét párka~Három bús párka áll az élet útján,~
80 4| Kedves és kegyetlen,~mint a bús pokoltűz, mint a hűs pokol-fagy.~
81 4| életemnek romjai köröttem -~a bús éjszakának fekete vizében,~
82 4| folytatója,~egy ismeretlen, bús halottat~keresek már egy
83 4| búzatenger,~neuraszténiám bús ringatója,~vad dajka, ki
84 4| mennék csöndesen,~s én, bús fiad, sötét revolveremmel~
85 4| bógáncs,~ment és siratta a bús fuvalom. ~Valami történt...
86 4| mind, és telj be aztán bús malaszttal,~ légy,
87 4| legtáncosabb leányka~meghalt a bús, farsangi porban -~hajnalra -
88 4| tiporva.~Pár korhely jött, bús arcú, halvány,~már véget
89 4| Árnyak találkozója~Bús nyári éjjel, benn az öltözőben~
90 4| s a zongorán egy bús akkord fut át. ~Sápadtan
91 4| gémberedtem én.~Kék ajkam bús imára nyílt,~és surranó
92 4| az elkopott arany diók,~a bús, üres ezüst diók,~szines
93 4| úgy esett el -~ó jaj -~a bús, a szent, a kis Maris.~ ~
94 4| sárga erdőm,~hogy ballagsz a bús avaron által,~s ott találkozol
95 4| sárga rózsát,~haldoklik a bús rózsaerdő,~elvérzik a gallyon
96 4| délelőtt.~Fanyar vonalja a bús, drága szájnak~azt mondaná:
97 4| bárányfellegekkel~és végtelen és bús, akár a tenger,~és megkuszálja
98 7| élni régen,~vén századok bús mélyein, korábban,~mikor
99 7| te mindeneknél szomorúbb ~bús gerjedés, bús temetés,~oly
100 7| szomorúbb ~bús gerjedés, bús temetés,~oly fullatag, olyan
101 7| de te azt mondod, nyílni bús, ~bús küzdeni, bús kezdeni,~
102 7| azt mondod, nyílni bús, ~bús küzdeni, bús kezdeni,~időt
103 7| nyílni bús, ~bús küzdeni, bús kezdeni,~időt és lelket
104 7| léptem,~ rámnyujtotta bús, hideg kezét.~Görbe, zöld
105 7| reád.~ Halott szemed bús éjjelében~ragyogva ölelnélek
106 7| atropin megcsillanó levét.~Bús kedvesünk szemébe álmokat
107 7| a korom. ~Künn az ajtó,~bús sóhajtó,~nyekereg. ~Tompa
108 7| egy néma harcdal,~sors és bús háború. ~E sekély korban
109 7| most járok itt a sápadt, bús fagyok~fenyérein~és fölorditok:
110 8| beteg idegeimnek,~ha járok a bús Budapesten,~nem tudnak egész
111 8| Istent szerettem~kisgyermeki, bús éjeken,~ő vert ilyen kemény
112 8| halott, e hosszu és e késő,~bús éjszakán. ~Mert mészfehéren
113 8| űznek majd tovább, idegen, bús hazádban,~zsákutcán és közön,
114 8| koporsó-érc ragyog~jégszín haján, bús ajkívén. ~És egyre-egyre
115 8| szent remetének. ~Megállanék bús ablakoknál,~a csendbe, hol
116 8| óriás seregben,~ködfantomok, bús, vézna nép,~mind ismerős
117 8| oly édesen tép,~ mint bús gyerekkorom emlékei,~hogy
118 8| nékem adja,~ áldottak e bús, fáradt emberek,~kik élnek
119 8| betegen.~Ágyamra fény cikáz,~bús villogását ismerem -~ez
120 8| lassu árban,~ mint bús mezőkre a halk permeteg. ~
121 8| kedélyem,~mint zord csuháját a bús szerzetes.~ ~
122 8| előremenni. ~Önroncsain bús diadallal áll,~s nincs fogcsikorgatás -
123 8| Hisz alszik, alszik.~ Bús boldogságát eltemette rég.~
124 8| istenverésnél~ vert öngyilkos, bús két kezem. ~Vert a kezem
125 8| haramia. ~Most itt vagyok. A bús határnál,~ és sorsomat
126 8| Jaj, drága fajtám?~Jaj, bús vidékem? ~Jaj, hogy sziszegjek?~
127 8| alakja,~amint reámered e bús világra,~ s lelkét,
128 8| engem az alföldi porban,~a bús vidéken és a betegágyról,~
129 8| A katona,~vidám polgár, bús katona,~nem tudja, mért
130 8| az enyém,~ki állok itt e bús özönben,~sírók között,~s
131 8| akárhogy. ~Így végezték bús hatalmak,~olcsó víz a magyar
132 8| harc előtt~Belőlem majd bús lobogó lesz,~mit összetép
133 8| igazság. ~Belőlem majd bús lobogó lesz,~mit sárba dobnak,
134 9| A BÚS FÉRFI PANASZAI~ ~
135 9| Szabadka, áldalak,~mint hosszú, bús évek alatt~hittem sorsnak,
136 9| estem -~a csillagfény a bús, kopott vidéken. ~Most járok
137 9| erdőn, egyedül, zilálva~bús álmaikból a bús lombokat,~
138 9| zilálva~bús álmaikból a bús lombokat,~mint villany és
139 9| élet és ő. ~Sírt és dalolt bús mátkaságán,~ bölcsők
140 9| rossz cipők~s ami búsítja bús dalom,~s fanyar arcon fájdalom. ~
141 9| Ó én szeretem a bús pesti népet~Ó én szeretem
142 9| pesti népet~Ó én szeretem a bús pesti népet,~mely a Külső-Józsefvárosba
143 9| párna?~Ki látta, hogy mi a bús, pesti nép? ~Én láttam a
144 9| patakja~s jaj, ez a föld, e bús föld a hazám.~ ~
145 9| perelhetek. ~Vásott teremtő, bús erő,~jobb, mint a jó, igaz-verő,~
146 9| első skála,~szegény anyám bús, gyöngyvirágos arca,~szegény
147 9| Külvárosokban jártunk, bús ebek közt,~mikor az ősz
148 9| a felleg eluszik,~olyan bús itt.~Élő, halott egyformán
149 9| puskadurranás. ~Aszfaltra rogy egy bús, bitang legény.~Fáradt szegény.~
150 9| bolyongani~hant szélinél,~bús jaj-sziget,~el-nem-fogyó,~
151 9| a régi bú,~a régi baj,~a bús, hiú,~emberi jaj,~s míg
152 9| csak,~szép és szegény. ~Bús szemű bölcs~itt állok, ember,
153 9| halotti házon,~rikítottak a bús, skárlát plakátok. ~Most
154 9| anyát, szigorú szemölddel,~bús koszorúval, ~aki áldottan
155 9| visongó, kába,~vad indián-zaj bús hahója reng?~Mint egy kaszárnya,
156 9| figyelnek rám. Mit akartok a bús pihetőtől?~És mit akarsz
157 9| siratom mi örökletes átkunk,~bús kezedet, mi hamú, szemedet,
158 9| Szülőföldemnek bús határa~Szülőföldemnek bús
159 9| bús határa~Szülőföldemnek bús határa, hajh,~elér-e még
160 10| és hegedű rí,~végtelenül bús csimpolyaszó, böfögés dudával
161 10| sirályszárnyán, a tömeg e bús viharában,~kezében tizenöt
162 10| Gyászruhámban, kárvallottan a bús rímet keresem,~s azt üvöltöm: "
163 11| és hegedű rí,~végtelenül bús csimpolyaszó, böfögés dudával
164 11| sirályszárnyán, a tömeg e bús viharában,~kezében tizenöt
165 11| Gyászruhámban, kárvallottan a bús rímet keresem,~s azt üvöltöm: "
166 12| tragédiáját~s szánják nagyon. Ő a bús úriasszony.~Ha - néha -
167 12| tudod, hogy mit jelent.~Még bús se vagy. Csak józan és figyelmes.~
168 13| szesz már~meggyógyított több bús költőt. ~S én könnyezve
169 13| vágtattunk a sűrű ködben~a fehér bús téli holddal... ~1906 ~ ~
170 13| Tavaszelő~Maradj, maradj, bús téli alkony,~ne vond még
171 13| itt e világon,~enyémek a bús, néma rózsák,~a lázas álom. ~
172 13| rámvetette rózsakoszorúját,~bús szőke asszonyok néztek szemembe,~
173 13| akkor rólad senki, senki...~Bús szőke nők fognak majd eltemetni!" ~
174 13| kicsinykét,~a gyógyuló, bús, halvány gyermeket~a nagy
175 13| csendbe fátylasan zokogva~verj bús szivem, s ne kérdd, ne kérdd -
176 13| Bús távolok~Mily messze rezgenek
177 13| Álomvilág, kővé meredt köd-élet,~bús távoloknak hűvös pátosza. ~
178 13| lázas álom nem gyötört soha,~Bús áldozattal hull könnyünk
179 13| fellegárnyak...~Ezért olyan bús, túlvilági, sápadt~nagy
180 13| napon piroslók,~ miken a bús rabember~tűzglóriában áll. ~
181 13| derü, hajnali kósza titok.~Bús ködbe nyiló jégharmatu rózsa,~
182 13| éjszaka.~És este-reggel~a bús szelekkel~süvölt a pengém
183 13| látom a kaján homályon át~bús főtökön az arany koronát. ~
184 13| három óra tájba~elpattan a bús éji lámpa,~s a tarka kárpit
185 13| lengő néma lámpa,~alvajárók, bús bolondok,~tolvajok barátja.~
186 13| éji napja,~gyöngy-naszád, bús karcsu sajka,~céltalan,
187 13| megvívtam száz csatát,~s bús éjeken viharzón~hullt rám
188 13| zokogó szeptemberi esőt~egy bús, haldokló dalban. ~1908 ~ ~
189 13| mögé buvik,~s lábadhoz ejti bús koszoruit. ~Csak őt nem
190 13| csillagoltó téli este,~mint bús madarak a hidegbe kint,~
191 13| kellene,~amint sír néha az ég bús szeme,~ha nem tör ki az
192 13| sehol könyörület. ~Meddő, bús asszonyok kulcsolják így
193 13| vendégségbe gyűlve~leültök árva, bús körünkbe. ~Azt mondjátok,
194 13| mély, akárcsak a halál. ~Bús éjeken~ó, hányszor átkozom
195 13| selyem bilinccsel fonja át.~Bús éjeken~ó, hányszor átkozom
196 13| lehelte,~és fúrta oldalam a bús titok,~minő lehet az ő kis
197 13| aranyos versekben ünnepelni~a bús leányt, ki messze-messze
198 13| most, hogy észrevettem,~bús líra lesz ez az idegen élet,~
199 13| eszelős dalokkal~idézte a bús téli éjszakát.~Ha meg elúnta
200 13| olvasgatott~vén színlapot, bús újsághulladékot,~vagy egy
201 13| kotorásszák~szakadt zsebükből a bús kapupénzt. ~- - - - - - - - - - - - - - ~
202 13| szemekbe?~Én belenéztem e bús ablakokba,~melyek nem tükrözik,
203 13| és érzi a hunyó fényt - bús ígéret -~a gyöngyvirágot,
204 13| szegényes,~magányos abroszomhoz bús ebédhez,~s legyen szavad
205 13| arcomat,~s hallom szivem minő bús hangot ad,~ketyegő panaszát
206 13| lomha agg,~hogy bóbiskolt a bús homályban~a vén kalap,~a
207 13| Voltam civilfej koronája~én bús kalap,~koldus és gyászoló
208 13| sincs, csak zúg rekedten.~Bús életem, te fájó és kopár,~
209 13| Hosszú út multán ez a zsold. ~Bús hívedet ne udvarold,~öreg
210 14| homályba hal.~Beléd te pompás, bús borongás,~Mely tört szivünknek
211 14| halk sikoly.~Felcsendül a bús, elmaradt dal,~és újra csendbe
212 14| hitványok ellen,~s zokogtam sok bús éjjelen. ~S most újólag
213 14| silányság,~ágyára dől a bús maga,~eloltja csendesen
214 14| kiábrándulva, csüggeteg,~nagy bús szemekkel téged néztelek. ~
215 14| s virraszt a szélvészes, bús éjfelen.~Ma itt vagyok vaskapcsos
216 14| köröttem,~felszállok, elfedem bús arcomat.~A honi szó csak
217 14| Én padra rogytam, s a bús éji csend~azt súgta, a futó
218 14| Rab lelkem~A lelkem egy bús rabmadár,~aranykalitkában
219 14| itt a reg',~borzongva a bús lángba bámul,~és álmosan
220 14| barnaarcú álmodó? ~Te kósza faj bús sarjadéka,~vaj' mennyivel
221 14| bánt-e ez a léha nép itt,~a bús magyar, a céda lány,~mily
222 14| kedvesedhez~elhúzni az ő bús dalát? ~Édes, nyugodt a
223 14| ezüstrózsákat tüzdögélt~a bús szemérmes éj sötét hajába. ~* ~
224 14| ablakomat,~s belémerengek a bús lámpatűzbe. ~Narancsszín
225 14| élet,~s csend, végtelenség, bús öröm fogad. ~Egy éj-szemű
226 14| érzés vonz a nőhöz,~egy bús vágy, mit mindenki titkon
227 14| hóditasz. ~Reám meredsz nagy bús szemeddel,~míg rád tekintek
228 14| éjszakát! ~Hűs csókok árnya, bús vágyak halála~követ a néma
229 14| kezébe sárga francia regény. ~Bús vágyuk édes, halk gyönyörbe
230 14| konflisok,~ti kocsilámpák, bús hajótüzek,~lángoljatok s
231 14| és minden kapcsa szív, e bús csoportban ~én most halottas
232 14| embertárs, sápadt imperátor,~bús társaid szólnak, búcsút
233 14| kéjeket.~Hegyes cipőcskétek bús vágyra koppan,~ha izzadt
234 14| s egy mozdulattal és egy bús igével~egy lesz vele a rejtélyes
235 14| Mert hogyha itt bús életem robotján...~Mert
236 14| robotján...~Mert hogyha itt bús életem robotján~csak utcai
237 14| bírám! ~Holnap összedől e bús világ ~Atlasz:~hanyatlasz! ~* ~
|