Rész

 1    4|   árnya bolyg.~Arany tájak kopár mezőjén~elsápad a fehér
 2    7| Sűrű esőben állani,~mint a kopár fa ágai. ~Csak fázni egész
 3    8|  nesztelen, oly csendes és kopár,~a kórházakba lámpa leng
 4    9|  vigyorgó koponyák.~Süket, kopár földnek kiáltok, poros hazám
 5    9| fogyó türelemmel,~s túl, a kopár folyosó végén, remegőn benyitottam.~
 6   13|    láza költ? ~A nép vigad kopár röhejjel,~s énrajtam a felhő
 7   13|     Bús életem, te fájó és kopár,~mi lett veled, miért úgy
 8   14|  kinek világa meddő volt s kopár,~ki sose küzdött és sosem
 9   14|  mind sírba tér.~Míg, mint kopár fa áll szivünk, és~befújja
10   14|   a jó a bosszugőg előtt. ~Kopár, kiábrándult szivedre szépen~
11   14|     ha most szived hozzánk kopár is,~Páris. ~2 ~A gesztenyefák