Rész

 1    1|  rázta a fehér avart,~csörgő lomb szállt az erdőre,~mit a
 2    4| Akáctömjén röpül a légben,~a lomb merengő, szűz fehérség,~
 3    7|   regél~az avar és a sárguló lomb. ~Azt mondja, mély, mély,
 4    7|    hűlj. ~És ha könnyű és ha lomb hull,~régi bútól, fájdalomtul~
 5   13|      elbúvunk alád,~födjön a lomb. ~Kegyes Természet, szánd
 6   13|     nőjön a sebre ír, a búra lomb,~s a sírra hant... ~1906 ~ ~
 7   13|   kevély város.~Mert van itt lomb és van itt fa, kőfa százfelé
 8   14|   szivembe kap a szélsodorta lomb...~     Csak zúgjatok, csak
 9   14|  halált,~és tőle éled a víz, lomb s a láng. ~Te jársz e fátyolos,
10   14|     Hegyezem a fülem, ül-e~a lomb alatt fülemüle? ~* ~Amulett.~