Rész
1 1| tömb él,~s minden mi eltün ez árnyék-világból,~a lét komor
2 1| szólt hűtlen Firenze: ~"Ez egykoron lenn a pokolba
3 1| távozunk majd mind a semmibe.~Ez az a seb, amelyre nincsen
4 1| amelyre nincsen ír se,~ím ez az út, melytől remegve féltünk,~
5 1| tér a föld fia:~nézzétek - ez a nagy tragédia,~a legsötétebb,
6 1| sejted mégse, mégse,~hogy ez királyodnak megérkezése!! ~
7 1| Én~Mi ez a rejtély?...~
8 1| vonagló gondolat forr. ~Mi ez, mi ez?~ Egy gondolat
9 1| gondolat forr. ~Mi ez, mi ez?~ Egy gondolat
10 1| mindörökre elfelejtsük. ~Mi ez a rejtély?...~
11 1| világosságot ád és fényt kiván. ~Mi ez rejtély?...~ Ó
12 1| homályos űr ölén dereng. ~Mi ez a rejtély s - ez a sejtelem? ~
13 1| dereng. ~Mi ez a rejtély s - ez a sejtelem? ~Ím e világos,
14 1| nyugalmad,~koromsötét volt néked ez a börtön.~Vágytál kiszállni
15 1| aztán sokáig símogattad. ~4 ~Ez a búcsúzás éjszakája!~A
16 1| ölj meg, semmisíts meg...~Ez a búcsúzás éjszakája.~ ~
17 1| tovább! De hallga csak, mi ez?~Ájult sóhaj, fuldokló suttogás,~
18 1| előtt ~Már itt vagyunk. Ez a pokol-torok.~E szürke
19 1| szóra...~Csak váljatok, ez a válási óra! ~A könny ezüstlik,
20 1| mellett álmodik az alvó. ~Ez itt kelet. Hiába küzd nyugat.~
21 1| csoportok jönnek a majorból,~ha ez a sok vágy hozzá érne el?... ~
22 1| lopott. ~Mindegy. Habár ez a sugáros~érzés reménye
23 1| fuldoklik és felsír, az, ez,~de hangjok a zavarba vesz. ~
24 1| hangulat:~várom, mikor mozdul ez ősz fej~s ércbuzogányt mikor
25 1| készség, friss egészség:~ez a kincsük őnekik.~És a dalt
26 1| szemibe:~"Vaj, mit keres ez átkozott e bolygón,~hogy
27 1| dalolnak a fák.~Oly bús ez a hajnali dalzene nékem,~
28 1| csillagok. ~4 ~De menni kell... Ez érzelemviharban~vegyétek,
29 2| Néztem közelről meghatottan,~ez az ajtó, ismertem én,~ezen
30 2| kissé:~Jaj, meg ne tudja ez az árva gyermek,~hogy vannak
31 2| között most én is egy vagyok.~Ez más, mint otthon. Festékszag,
32 2| idegen és merev tulipán. ~Ez más, mint otthon. Bús komédia,~
33 2| olyan mindenkinek.~Mivégre ez a sok fej, kéz, fül, orr,~
34 2| karamell,~és szoptasson ez a kegyetlen élet,~mint egy
35 2| Mi ez, mi ez?~Mi ez, mi ez?~Szűz
36 2| Mi ez, mi ez?~Mi ez, mi ez?~Szűz Mária.~
37 2| Mi ez, mi ez?~Mi ez, mi ez?~Szűz Mária.~Mi ez,
38 2| Mi ez, mi ez?~Mi ez, mi ez?~Szűz Mária.~Mi ez, mi ez?~
39 2| ez, mi ez?~Szűz Mária.~Mi ez, mi ez?~Isten fia.~Védd
40 2| ez?~Szűz Mária.~Mi ez, mi ez?~Isten fia.~Védd meg szegény
41 2| még soha.~Oly ismeretlen ez a Nagyvilág,~s olyan borzasztó
42 2| múltat visszaálmodom,~hogy ez aranyló óra mellett~az apám
43 2| az apró arany-angyalok,~s ez óra veri el az éjfélt,~ha
44 2| a táncot is én,~csakhogy ez pokoltánc.~Engedjetek innen
45 2| Szelídek és nyugodtak.~Ez székely, az meg lágy és
46 2| mozdulni restek.~Én már tudom: ez a szelíd rokon,~az néha
47 2| idegen portánkra enni jön.~Ez tréfás úr és macskabajsza
48 2| forró feje fáj.~Ah, mért ez a búcsúzkodó finálé?~Nem
49 2| enyhe táj,~és szája vérzik (ez a gyenge száj),~mint vérpiros
50 2| zongora (ah, fáj az élet)~ez az utolsó délutáni ének,~
51 2| Ez a beteg, boros, bús, lomha
52 2| boros, bús, lomha Bácska.~Ez a beteg, boros, bús, lomha
53 2| sírra... ~De mégis gyönyörű ez, s kis szivemben~valami
54 2| szivemben~valami mondja, hogy ez az egyetlen,~csupán ez a
55 2| hogy ez az egyetlen,~csupán ez a nagyság, mely itt megy
56 2| paplanomra nyújtom a karom. ~Ez itt a part már.~
57 2| apuska zongorázik andalogva.~Ez Mendelssohn. Álombeli ködök. ~
58 2| síró, fonák,~hogy lelkem, ez a néma zongora,~valami fájdalomtól
59 2| porában. ~Élők, halottak. Ez a társaságom.~Olykor magamra
60 2| Minthogyha kérdenék, ki ez a gyermek?~Figyelnek. ~Csak
61 2| beteg,~megnő a házunk majd, ez a csodás ház,~s a szél bongó
62 2| ölelkezünk. ~A férfi szól: ~Ez itt a korzó.~Itt egy hervadó
63 2| kisérteties, mély tükörbe. ~Ez itt a korzó.~Most tekints
64 2| Nézd, hogy ragyog ránk ez a cifra bál,~e piros-sárga,
65 3| más nem maradt, csak ez még és a semmi.~Ó érzitek-e,
66 3| lázabb lázakat.~Oly titkos ez a kincsesláda, nyisd föl,~
67 3| súlyosan lóg az aranykereszt.~Ez a talaj szilárd - ők állnak,
68 3| Induló a költőkhöz~Ez itt az élet, hámor és kohó -~
69 3| feketék, a dörgő pirosak.~Ez itt az élet karneváli tánca,~
70 3| erre lejt a táncolók sora.~Ez a varázsszer nyitja meg
71 4| már.~Virágtalan bánat. De ez: a minden.~Méz, tiszta méz,
72 4| vad-szenvedélyes~a vágyam, ez a korcs titán. ~Könny hull
73 4| szemfedő takar el~és jól tudom, ez az a fej,~amelyre rájő a
74 4| vonatom,~rángasd, ringasd ez ájult délutánon,~nem kérdezem,
75 4| találkozol a verseimmel,~ez örökké gyászoló családdal.~
76 4| végzetek piros pecsétje ez~és értelmetlen disszonancia,~
77 4| gyönyör gödrei,~mit a fejem, ez ólmos nehezék,~ha cepelem
78 4| halott. ~De tart a föld. Ez az enyém még,~
79 5| hullámokat. ~Azt mondta nékem, ez a tenger,~s én integettem
80 6| Aranyvonat~Figyeljetek, ez nem mese,~ilyent nem olvassz
81 6| rímet, verset hangolok. ~Ez a jutalom és a bér~Anglia
82 6| Szalutál a kis vasutas:~Ez az előkelő utas. ~Vas ketreciben
83 6| tükörre,~úgy jött a hó, ez a kiváló,~öreg varázsló
84 7| vajon rossz lesz-e, jó,~ez a végső, komoly~nagy-nagy
85 7| csöndeskés és sivár.~Azt mondják: ez nem ő.~Azt mondják: ez a
86 7| ez nem ő.~Azt mondják: ez a sár.~Lehet, hogy szörnyü
87 7| nékem, istenemre nem jó,~ez a keménység, ez az úri tempó,~
88 7| nem jó,~ez a keménység, ez az úri tempó,~nem. ~Ami
89 7| Hideg~Furcsa est ez, néma, hűvös,~a szobákban
90 7| hogy szálljon szívetekbe ez az ének.~ ~
91 8| minden óra? ~Ó, jaj, mi ez? Ó, hogy lehet,~hogy őket
92 8| torkom az öröm.~Micsoda ez a régi-régi emlék?~Dalolni
93 8| látott soha ember,~ ez a magány csak énvelem rokon.~
94 8| bús villogását ismerem -~ez a tavaszi láz. ~A láz, a
95 8| a gyász bennem cikáz -~ez a sötét tavaszi gyász.~A
96 8| fogunk megállni,~ mint ez a kőben szenvedő alak.~Leroskadó,
97 8| égre-ordítás kevés.~A fájdalom ez, néma, mozdulatlan,~
98 8| békülés - és nincs könny. Ez a Semmi.~ ~
99 8| Jaj, jaj, micsoda bánat ez.~Ki hagyta rám, ki hagyta
100 9| férfikor. ~Jaj de nehéz ez a batyu~s a bor, a bor is
101 9| fül.~A fák. ~De mondd, mi ez?~Ez a kimondhatatlan,~ezernyi
102 9| A fák. ~De mondd, mi ez?~Ez a kimondhatatlan,~ezernyi
103 9| csöndes csöngetés? ~Mi ez az ünnep itt, ez a parázna~
104 9| csöngetés? ~Mi ez az ünnep itt, ez a parázna~örök tenyészés
105 9| mélye rút. ~De jó itt, mert ez utca fáj,~és szép, mert
106 9| fáj,~és szép, mert téboly ez a táj,~s álarc alól mártír-szemek,~
107 9| arcom nékem is~és szenvedés ez ékem is.~Jaj, a költő gyomrába
108 9| mit is sejtettük, hogy ez itt a minden,~és ami aztán
109 9| végtelen patakja~s jaj, ez a föld, e bús föld a hazám.~ ~
110 9| nyári tenger. ~Mondd, bűn-e ez:~ez a fehér és enyhe abrosz,~
111 9| tenger. ~Mondd, bűn-e ez:~ez a fehér és enyhe abrosz,~
112 9| el-elkalandoz?~És bűn-e ez a~nyugalom,~kéken füstölgő~
113 9| közt~emlékeimtől: jaj, csak ez az élet?~Eszembe jut, ami
114 9| van neked az epe és a méz.~Ez itt a keserű s ez itt az
115 9| a méz.~Ez itt a keserű s ez itt az édes,~ ez a fekete
116 9| keserű s ez itt az édes,~ ez a fekete és ez a fehér,~
117 9| édes,~ ez a fekete és ez a fehér,~ez a nyugalom,
118 9| a fekete és ez a fehér,~ez a nyugalom, s a láz is,
119 9| láz is, hogy égess,~ ez itt a méreg és ez a kenyér.~
120 9| ez itt a méreg és ez a kenyér.~Tejet adok, de
121 9| Nyár van.~Lehet, hogy tán ez, amire~vártam.~Egészséges
122 9| kis csúnya játékok - s ez áll a fejfán~"élt három
123 9| és oly kitartón. Hogyha ez a törvény,~akkor hamúvá
124 10| Vigyázz~Vigyázz.~Ez a nagy pillanat.~Egy ember
125 10| Ne halj meg.~Élj benne.~Ez a nagy pillanat.~Vigyázz.~ ~
126 10| ibolya forró délelőttön~ez a lány. Szája keserű, fáradt.~
127 10| ülhetne le.~Szemében pedig ez van: Irgalom,~kegyelem,
128 10| aranyban,~szerettem volna, hogy ez ne múljék el,~hanem maradjon
129 10| magamnak~és az embereknek. De ez se segített.~Akkor daloltam,
130 10| meg ölni. ~Mégis gyönyörű ez, mégis ez az élet,~s hallgatom,
131 10| Mégis gyönyörű ez, mégis ez az élet,~s hallgatom, hogy
132 10| tenyerükkel érintik,~mit akar ez az emberi förgeteg, e sok
133 11| meg ölni. ~Mégis gyönyörű ez, mégis ez az élet,~s hallgatom,
134 11| Mégis gyönyörű ez, mégis ez az élet,~s hallgatom, hogy
135 11| tenyerükkel érintik,~mit akar ez az emberi förgeteg, e sok
136 12| szépítgesd, te gyáva,~nem szégyen ez, vallj - úgyis vége van -~
137 12| élsz majd, elámulsz. Nagy ez a család. ~Családtalanok
138 12| harcos~feletek. ~Mi volt ez? A szívembe harsog~az egész. ~
139 12| mert tudja-tudja rég,~hogy ez az élet, a kezdet s a vég. ~
140 12| nyelveken~csak rothadt frázist. Ez az anyanyelve.~Hétszázezerszer
141 12| értik őt".~A férje sem "ez a derék fiú" -~így hívja -
142 12| ígérgeti,~hogy összetép. De ez nem érdekel.~A szobalánya
143 12| lóverseny-jegyet.~Fáj néki ez a "szörnyű Ázsia",~e "drága
144 12| nagy bankbetétet.~Azóta ez kitartja s ő egészen~"eszméinek
145 12| mint ember az emberrel. Ez az elve.~És közbe készül
146 12| Hisz magának ő~sohasem árt. Ez minden érdeme.~Máskép vele
147 12| vele a fene se törődik~és ez dühíti egyre jobban. Egyszer~
148 12| orrlikakkal~ekkép kiáltott: "Ez reakció!"~ ~
149 12| Ilona. ~És nekem~szín is ez,~halovány~kék-lila,~halovány~
150 12| szemekkel,~mint majd a sírban. Ez a forduló az,~mikor az életed
151 12| dörzsölve rezzenek fel.~mi ez az álom?~ ~
152 12| akár a brilliáns.~A pompa ez, részvéttelen, derült,~magába-forduló
153 12| abroszon a hó. ~21. Kiáltás ~Mi ez a vágy, mely vérem megrohanja?~
154 12| hiszed, hogy~nem létezett. ~(Ez talán inkább bölcseleti) ~
155 12| Valami rejt,~valami zár.~Mi ez a csönd?~Mi ez a vár? ~34.
156 12| valami zár.~Mi ez a csönd?~Mi ez a vár? ~34. Ötven felé ~
157 12| kő-iszonyatját,~s szól: "ez van", "ez nincsen",~"ez
158 12| kő-iszonyatját,~s szól: "ez van", "ez nincsen",~"ez itt az igazság", "
159 12| ez van", "ez nincsen",~"ez itt az igazság", "ez itt
160 12| ez itt az igazság", "ez itt a hamisság",~s végül
161 12| hogy lehelsz,~megrémülök: ez az, mit szeretek?~Ezt a
162 12| unottan, egyedül.~Nyilván ez az ő lusta délutánja,~mikor
163 12| ébredsz, s harsonáz feletted~ez a mindennapos föltámadás,~
164 12| mindent megismersz,~hogy ez tiéd, eldobni nem lehet, ~
165 12| lelkem, mint a mázsa.~Jaj, ez az élet áldomása,~nincs
166 12| szavakkal, úgy, ahogy illet ez,~mert köznapi voltál te
167 12| Fejtörő felnőtteknek~Tudod-e, ez mi?~Jó torna eszednek:~asztalt
168 12| Nincs nála nagyobb jó,~mert ez a kincs.~Úgy hívják: élet.~
169 12| hasonló. ~Nézzétek e főt, ez összeomló,~kedves szemet.
170 12| megteremtse. ~Édes barátaim, olyan ez éppen,~mint az az ember
171 12| csak most tűnik szemedbe ez az estély? ~Ötven,~jaj,
172 12| ötven éve tündököl fölöttem~ez a sok élő, fényes égi szomszéd,~
173 12| merő seb. ~Szokatlan-új itt ez a köntös,~pár évre szóló,
174 13| kisasszony, szörnyű bú nyom,~s ez - Horatiust idézem -~üldöz
175 13| főleg egy, mi felvidít,~és ez az egy tar, elfogódott,~
176 13| föld.~S gondolkozom: való-e ez, vagy~álom, mit az agy láza
177 13| szerteárad,~átadja gyermekének, ez fiának,~aztán tovább, tovább...
178 13| soha...~Óh jaj, a lelkem ez üres szoba! ~1907 ~ ~
179 13| percek, a napok rohannak,~ez az örök alkonytalan nap,~
180 13| parkokat. ~A szellemóra ez. A néma csendben~a fátylas
181 13| Halljátok-e, mint súg az éjszaka?~Ez a ködön kesergő Grieg dala. ~
182 13| még rezzenés se.~Legyen ez a királyok érkezése,~akik
183 13| az éjszaka...~Vegyétek: ez a vér és tűz dala! ~* ~Igen,
184 13| nyomortanya...~Vegyétek: ez a vér és tűz dala! ~* ~Ma
185 13| csatasorba ma...~Vegyétek: ez a vér és tűz dala! ~1908 ~ ~
186 13| gyötrelmesédes, oly mesés~ez a fehér, mosolygó temetés. ~
187 13| hajolj rám -~lehelj fejemre ez éjféli órán. ~Mondd csendesen
188 13| észrevettem,~bús líra lesz ez az idegen élet,~és összeolvad
189 13| a folyosón,~mert máskor ez a márványterület,~e szobros
190 13| parketten sötét sebet ütöttek.~Ez a nép, hölgyeim és uraim. ~
191 13| keleti szobor. ~Az ősi álom ez, mely a halálnál,~az éjjelnél
192 13| Egy régi mese folytatása ez.~E félelem, ez arc s ez
193 13| folytatása ez.~E félelem, ez arc s ez árva nesz,~mely
194 13| ez.~E félelem, ez arc s ez árva nesz,~mely egyedül
195 13| kalap~Egy kalapról szól ez az ének~s e pár együgyű
196 13| az előszoba fogasán volt~ez a kalap,~egy szürke, fess
197 13| sötét jegy.~Hosszú út multán ez a zsold. ~Bús hívedet ne
198 13| fényes fejét leszelte.~Elmúlt ez is.~Holnapra testem, lelkem
199 13| nélküle,~te modern ember? Kell ez a bűvös~dohányrúd, ez az
200 13| Kell ez a bűvös~dohányrúd, ez az áldozatfüst,~szájadba
201 13| az áldozatfüst,~szájadba ez a vad parázs. ~Fészek ~Télen
202 13| köznapok rendje után~mily ünnep ez a névtelennek.~Barátnői
203 14| mint ősszel a falevelek. Ez a szürke kép lelkem megragadta,~
204 14| fáj a mellem,~ Tudom, ez ellen~Nincs semmi balzsam.~
205 14| Ébred a nép, sír a haza."~- Ez csak néhány ripők zaja! ~"
206 14| csábos óra?~Mért rántasz ez örvény ködébe,~mért dőlsz
207 14| mozog, a bércek rengenek,~s ez úgy mulattat újra engemet,~
208 14| szenvedők sötéten érzik,~nem ez a föld az ő helyük.~Mély
209 14| csillagképei.~S nem fejthetem meg ez írás jegyét, nem,~bár lelkemet
210 14| tudatlanság s tudás! ~Mi ez az érthetlen talány körültem,~
211 14| markolászó szörnyek versenye,~mi ez a pompa, melynek úgy örültem,~
212 14| Fejembe pislog az ész, ez a mécses,~mely serceg őrült
213 14| némaságán~vitt csendesen ez ismeretlen asszony,~s én
214 14| rongy hatost. ~Nem bánt-e ez a léha nép itt,~a bús magyar,
215 14| ölelj, ne lenne bár drágább ez emlék~neked, mint eldobott
216 14| benne álmok vannak, álmok,~Ez az üveg él s bármily elhagyott
217 14| harcba s vessz,~a nőnek sorsa ez.~Légy vad, kevély,~ne félj,
218 14| meg, nincs édesebb,~mint ez a gyenge seb,~égése kéj,~
219 14| Így hódol büszkén, íme, ez a tábor,~a napfényből az
220 14| kifestett~fantáziám, tiétek ez a dal,~egy férfitől, kinek
221 14| emelnők,~lehetne elnök. ~* ~Ez többet ér,~mint a mai vitás~
222 14| beugranék,~ha volna merszem. ~* ~Ez adomát~az utókornak~adom
223 14| asztalon~kereszt áll. ~* ~Ez a szegény ablakostót,~aki
224 14| eszik vitamindús~ételt. ~* ~Ez itt az a vita, min~eldől
225 14| eldől majd a vitamin. ~* ~Ez Káin~a nyilvánosság~deszkáin. ~* ~
226 14| kezdem, Mária~oly hosszú már ez ének, Mária~mint végtelen
|