Rész

 1    2|   őket,~ne lássa fényük és ne hallja hangjuk,~a magyar szó a
 2    2|    össze nem rogy menten, aki hallja.~E dalban az ő ifjusága
 3    7|       fülembe lárma zúg~s nem hallja senki más.~Nagy dinamit-robaj,~
 4    8|        Jajgatok, de nincs, ki hallja,~vizes a kalapom alja~a
 5    9|      és ámolyogva, szédelegve hallja,~hogy döng a tükrös kávéházak
 6   12| Emberiség szent barátja ő.~Ha hallja, hogy egy konferencián~az
 7   13|    versenyre kél,~s már félve hallja a hab, mint beszél~az óceán
 8   13|     és fájdalmak üszke,~s még hallja, amint fujja-fujja büszke~
 9   14|                            Ki hallja én nagy jajgatásom~Ki hallja
10   14|  hallja én nagy jajgatásom~Ki hallja én nagy jajgatásom?~Az egyetlen,