Rész

 1    1|         fráter a költő tüzes szemét,~amelybe vészesen forgott az égi~
 2    2|         hagyom ezt az egész világot,~amelybe annyit, ah annyit csalódtam.~"
 3    8|              bágyadt, barna bútorát,~amelybe lassan átfolyok,~mint este,
 4    8|           szemük alatt sovány gödör,~amelybe rémek alszanak.~Oly vékonyak,
 5    9|            az arca, mint az a tükör,~amelybe egyszer éjjel néztem én. ~
 6    9|        végtelen és hosszú az a perc,~amelybe fordul a sötét kerék.~Az
 7    9|             estbibor. ~Kis iskolánk, amelybe a harang~oly édesen beszélt,
 8    9|             ködös, rövidlátó szemed,~amelybe jóság és örök gyanú van.~
 9   12| társasjátékot és feketelistát~vezet, amelybe mindenkit beír,~hullát szagol
10   13|          délután, mint az üvegpohár,~amelybe semmi sincs, csak zúg rekedten.~