Rész

1    1|           vagy tán az álom a való,~s e napsugáros, kékes űrben~     
2   12|     egy ködbe olvadt álom és való,~ha hullt a hó az égből,
3   12|      Mint a csodálatos~józan való vagy, és a hűség~s mint
4   13|    egyszerre kőbe dermedt~és való lett. ~Itt lenni nem lehet,
5   13|    mint ki idegen csillagról való. ~Egyedül megyek az utcán.~
6   14|    falon.~Gondolkodott: mi a való vajon,~hogy ő-e, aki ül
7   14|     s azt mondta végre, hogy való az árnyék,~s tünők a portestek
8   14|      csüggeteg keres.~Mindez való... de énnekem már,~hidd
9   14| förtelem, s a föld varanyga,~való, mely a vágyat fölülmulandja,~