Rész
1 1| cseréppel. ~2 ~Te vagy napom, nagy sárga lámpa,~ te vagy
2 1| rogytam,~s figyelve fényes, nagy szemébe néztem. ~Zord arcu
3 1| gömbje,~fényben fürösztve a nagy csarnokot,~és én, az élet
4 1| tarka lomtul~ az égető, nagy bánatot. ~Előre hajtok,
5 1| gyilkos úr,~s az őrület nagy koronája~nehéz fejedre ráborul. ~
6 1| vajszivű könnyekre olvad,~a nagy, vasizmu szolga szán.~Szegény
7 1| királyom,~sápadt, beteg nagy martirom.~Ágyad szemembe
8 1| torkomat,~alélt fejem zsongó, nagy csend fürössze. ~Aludjon
9 1| A nagy bérházba történt valami~
10 1| bérházba történt valami~A nagy bérházba, hol kőrengeteg~
11 1| zavart gyakorta hallani:~a nagy bérházba történt valami... ~
12 1| marokkal~zord zivatart kavarok nagy öblén. ~Nyílt homlokú bűn,
13 1| föld s hasadt a kárpit:~két nagy, erős merevült a gyász-fán. ~
14 1| hallják~ láncrakötött nagy erők zugását. ~És ing a
15 1| lépdel a városon át a nagy Pán.~ ~
16 1| pokolnak feliratja,~ csak a nagy Dante írhatott olyat,~de
17 1| jégbe vérkönyűt folyat. ~Nagy bánatát elfödte a nagy éjjel,~
18 1| Nagy bánatát elfödte a nagy éjjel,~ s jól tudta
19 1| szó a drága ív fölött: ~Nagy bánatod a hűs éj el nem
20 1| föld fia:~nézzétek - ez a nagy tragédia,~a legsötétebb,
21 1| Újvilágba révedt,~átvágtad a nagy óceán azúrját -~és ott se
22 1| a fegyverem,~és áldom a nagy, méla estet,~mely rám suhan
23 1| pusztaság,~fölöttem egy nagy varju károg,~s gúnyolva
24 1| mint mennyi áldásom nekem.~Nagy lelkem a jóságba gazdag,~
25 1| tán messze, máshol,~ nagy, ismeretlen földeken~énrólam
26 1| jő az alkonyat,~s a tág, nagy ég kék tűkörében~ sápadva
27 1| tétlen én,~a fény a tájon nagy csíkokba szétfolyt~s a tarjagos
28 1| Víziók~Bús látományok, nagy, fehér nők~lengik körül
29 1| simogatnak~e holt-fehér, nagy asszonyok,~néznek reám nyugodt
30 1| pihegve, mint egy érett,~nagy tearózsa... ~3 ~És vége
31 1| rakétám,~egykor enyém volt a nagy végtelen~ s most porba
32 1| hajadba. ~5 ~A végtelen nagy éjszakába mégysz,~ midőn
33 1| megyünk már a pokol felé,~nagy háztetőkre, tengerek elé,~
34 1| zokogna fájón, sírva bűvöl. ~Nagy bűnök alkonyán jelensz meg~
35 1| éj sikongó vészmadárja,~a nagy, habos ló hörgő kéjet érez, ~
36 1| bámul a sok sötétszemű, nagy ablak,~az antik ívek biztosan
37 1| sápatag és zavaros vagy~ nagy, álmodó ezüstlemez,~s ébenfa
38 1| hosszu órákon át~bámulva nagy mélységeidben~ fehér
39 1| teljes élte~egy zaklatott, nagy utazás.~Nő keble nem piheg
40 1| vándora. ~Cél nélkül vágtat a nagy éjben,~körötte jégcsap,
41 1| Kiskőrösön~Itt élt, dalolt a nagy, a szent, a dalnok...~Állj
42 1| aranykapu. ~Sok néma lány jön, nagy fehér tömeg,~meredt kezükbe
43 1| az eget fölöttem,~mivel a nagy kert lomb-benőtt falán ~
44 1| és nem tudom, mi bántja nagy szivét.~ ~
45 1| gyászsátorba tart a nagy vezér,~halotti ének búg
46 1| lepé el,~s paraszt-szivének nagy költészetével~szólott a
47 1| szinét. ~Árpád körülnézett a nagy hegy ormán,~érezte, hogy
48 1| tűz gyulladott ki estve,~nagy, durva vértjét könnyel öntözé. ~
49 1| török;~buggyos ruhájukban nagy testük még nagyobb. ~Halált
50 1| hadvezér, te rettegett, te nagy,~ki a tiport magyarság szívbetöltő~
51 1| hideg szél és a fagy kemény,~nagy hópalástban áll vén Buda
52 1| porod, köved,~a partot a nagy, zöld Dunával,~a szürke
53 1| egy jófajta: Journál~s a nagy tükörbe bágyatag~látszik
54 1| kacag.~A csendes utcán nagy titokban~vörössugáru lámpa
55 1| német szó ma ritka,~csak ha nagy a gazda titka,~akkor mondja
56 1| ablakomba,~sugáros égi látomány.~Nagy bánatom felett mosolygva~
57 1| enyhe béke,~haljak be a nagy föld ölébe,~száguldjak büszke
58 1| a lét.~Nyújtózva puhán a nagy éjjeli csendben~az ember,
59 1| akkor lett beteg. ~A déli nagy melegben~elém suhant egy
60 1| ismeretlen:~bősszé teszi nagy lelkemet,~vágyam, dicsőség
61 2| bársonyba-járók,~a kezetekben egy nagy arany-érem,~s hódítsátok
62 2| erdőbe megbotoltam,~egy nagy, csúnya kőbe.~Voltam én
63 2| Vagy valami más? ~Fekete, nagy ijesztő szélmalom.~Kék hold
64 2| Tizenhat éves.~Mellén egy nagy elefántcsont kereszt.~De
65 2| Ilyen leszek, igen, ha nagy leszek.~És álmodom - rózsája
66 2| Karszékben trónolsz,~s nagy barna, bámuló szemed~nehézkesen
67 2| papírcsipkék és álmos élet,~nagy serpenyők, fényes mozsártörők,~
68 2| egy mennyei karácsony~Egy nagy csillag, mint aranyalma~
69 2| Nagy társaság.~Nagy társaság. ~
70 2| Nagy társaság.~Nagy társaság. ~ Ó rút
71 2| árnyak ingnak.~Én láttalak és nagy vagy és hatalmas,~ha néha
72 3| álmot.~És hogyha eljő a nagy Gyertyaoltó,~vesztünk, feléje
73 4| gazos sírok kövére dobban,~nagy csöndetektől fátyolos az
74 4| fény cikáz,~rőt esti láz.~Nagy vaskapunk mennydörögve összerendül,~
75 4| szelíden,~bármily ijesztő nagy leszek s fehér,~zárj a karodba,
76 4| Némán lefekszem a fehér, nagy ágyba,~én, szólni nem tudó
77 4| szaharája,~és egy pohár víz a nagy óceán.~ ~
78 4| csillagok~vörös tüzök. ~Nagy, fekete palástba jártam~
79 4| búsan ringatózik~bánatom, e nagy fakó tarisznya.~Súrolok
80 4| seb verné ki ajkad. ~Ma nagy vagyok a fájdalomtul,~ma
81 5| is arany volt,~s fekete, nagy keze aranylott,~úgy ragyogott,
82 6| allonge-parókás.~A kültelek most egy nagy asztal~terítve hófehér damaszttal~
83 7| hajlik már emberfeletti~ nagy életem - mert nem szabad
84 7| s nem hallja senki más.~Nagy dinamit-robaj,~velőkig felható,~
85 7| Vadmacska-szemed zöld deleje ég-e?~S nagy, furcsa szájad? Vagy már
86 7| Csöndes, ünnepi óda az élethez~Nagy vagy, te föld, te víz, te
87 7| bús-tragikus arccal~vallom, hogy nagy vagy, és mindig tudom,~a
88 8| ilyen kemény ütéssel,~a nagy, a vak, a végtelen. ~Jaj,
89 8| s a végtelen felé táguló nagy pupillád~szögezd felém. ~
90 8| merülnek föl az éjben~s nagy, néma szájuk rám mered. ~
91 8| volna ki, a ködbe ki,~a nagy megindulást köszönteni. ~
92 8| Már a szemük oly szörnyü nagy,~hogy megijed, ki belenéz,~
93 8| zuzmarája,~öregapóként ült nagy trónusán~az agg király,
94 9| ostromolni,~ és végezetre egy nagy, tompa jaj.~Iker ajándékot
95 9| Az én családom nagy, erős volt~ Az én családom
96 9| volt~ Az én családom nagy, erős volt.~Egy fergetegre
97 9| fiam. A szeme kék láng,~nagy szőke fej.~Álmos, puha száján
98 9| fiam. A szeme kék láng.~Nagy szőke fej.~Álmos, puha száján
99 9| nagyra nősz. ~Te jó, te nagy,~ami akartam lenni, régen,
100 9| vasútat, gépkocsit, hajót,~nagy életünk tündéres, csöppnyi
101 9| délután, csak egy idő volt:~a nagy virrasztás. Fényes, tiszta
102 10| magamat s a világot, te nagy~igazság, szeretet s még
103 10| Vigyázz~Vigyázz.~Ez a nagy pillanat.~Egy ember jön
104 10| halj meg.~Élj benne.~Ez a nagy pillanat.~Vigyázz.~ ~
105 10| Mily gyorsan távolodsz a nagy időben~tőlem, fiam.~Már
106 10| országos~képviselő is. Mert nagy az én családom.~Nagy az
107 10| Mert nagy az én családom.~Nagy az én családom. Kelettől
108 10| nyugatig,~nyugattól keletig. Nagy a mi családunk.~Mikor vele
109 10| kísértetei játszanak árnyas, nagy szeme körül,~halovány arcán
110 10| Nagy a reggel~Nagy a reggel is.
111 10| Nagy a reggel~Nagy a reggel is. Operett-írók,~
112 10| olyan régi énnekem,~mint Nagy Sándor, vagy Xerxes katonái.~
113 10| soha,~és messze van,~mint Nagy Sándor, vagy Xerxes katonái.~ ~
114 10| beszélek, és verssel köszöntsék~nagy, mozdulatlan legyezőimet~
115 10| mozdulatlan legyezőimet~s nagy csöndemet is. Én vagyok
116 11| Nagy a reggel~Nagy a reggel is.
117 11| Nagy a reggel~Nagy a reggel is. Operett-írók,~
118 11| olyan régi énnekem,~mint Nagy Sándor, vagy Xerxes katonái.~
119 11| soha,~és messze van,~mint Nagy Sándor, vagy Xerxes katonái.~ ~
120 11| beszélek, és verssel köszöntsék~nagy, mozdulatlan legyezőimet~
121 11| mozdulatlan legyezőimet~s nagy csöndemet is. Én vagyok
122 12| testvéreiddel~élsz majd, elámulsz. Nagy ez a család. ~Családtalanok
123 12| fáknak és ereknek,~neked, ki nagy vagy, mint az űr, te lélek,~
124 12| szemük széjjelmeresztett,~nagy csillagával, hogy magukra
125 12| a "munka".~A vérnyomása nagy. Nyugalmat és~mérsékletet
126 12| kicsiny leányt s egy szép nagy bankbetétet.~Azóta ez kitartja
127 12| Egyenlőséget kíván mindenütt,~egy nagy fölosztást, abban a reményben,~
128 12| az élet,~de hívta őket a nagy út,~és én kötöttem nékik
129 12| üvegszemébe.~Minden búvárnak oly nagy~a képe. ~Jaj, mily sekély
130 12| vagy, apám,~hol vagy, te nagy.~Nem vagy sehol,~de vagy,
131 12| jó éjt,~s eldobni ezt a nagy világot,~mint egy dióhéjt. ~
132 12| föltakarta lassan. Arca~nagy sárgasága. Szép ezüstfeje,~
133 12| hűs tisztasága, csillagos, nagy egység. ~Nem mer~közelbe
134 12| és a hűség~s mint a halál nagy. ~El is felejtem a szanatórium~
135 12| Megcsalt.~Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,~csak szív, a
136 12| nő egyforma két levél,~a nagy időn se lesz hozzá hasonló. ~
137 12| föl értelme ennek~a régi nagy titoknak, hogy a mennynek~
138 12| botoltam,~mégis csak egy nagy ismeretlen Úrnak~vendége
139 13| ünnepeltem dalaimban. ~Sóhajtozó nagy mélabúmért~a lánynép oldalamra
140 13| szívében~azt mondta mind: "De nagy szamár volt!" ~1906 ~ ~
141 13| álltam mélabúsan~hosszú nagy szalonkabátba,~a fejem fölött
142 13| dadogva és hebegve szónokol,~nagy lelke hánykolódik lázba,
143 13| oly hívó és otthonos.~A nagy üveg-ajtón ki is hat~a furcsa,
144 13| síkra száll és felriad,~nagy zajt kavarván a piarcon...~
145 13| rőt szinek?~Azt vélitek, a nagy halottat~ezzel talán felkeltitek? ~
146 13| sírva halódik,~s könnye a nagy patakba foly'. ~Egy álarcos
147 13| kuckószögletbe rég.~Siessetek nagy melletek kitárva,~élvezzük
148 13| Hadd tépje a szélvész nagy üstökünket,~hadd rázza széjjel
149 13| gyászhírt tovább csak,~a mormoló nagy óceánnak,~hogy éget a könny,
150 13| kecsegjen az erdőtök orma~nagy búm alatt, szörnyen csikorgva,~
151 13| különc szivébe,~holnapra már nagy testvérérzelem,~mely a viharba
152 13| fáradott ük, haldokolva még~nagy honszerelme égő fáklyalángját~
153 13| bús, halvány gyermeket~a nagy fehér üvegszobába vitték,~
154 13| feltépem a szivem - egy nagy, vörös seb -~ s eléje
155 13| csókolom. ~Tiéd a vérem, nagy komoly müvészet,~gyászos
156 13| olyan bús, túlvilági, sápadt~nagy homlokom, a tiszta glóriás. ~
157 13| szárnyalástok? ~Vágytok leszállni nagy, királyi nőkre,~mikor szemükbe
158 13| gyógyulók ~Minden fehér. A nagy üvegterembe~ülnek szegény,
159 13| lehervad,~mint egy sötét, nagy rózsa... A meleg nap~parázsa
160 13| A városban~Itt e nagy kőrengetegben élek csendbe,
161 13| nyugalmat sosem ád, mint a nagy, a kevély város.~Mert van
162 13| százfelé hasítva,~megnyesett nagy ősi szikla és cirádás kőlevél,~
163 13| szemétgödör-poézist,~és nagy, vörös hattyúkról énekelni,~
164 13| búsan átkarolom,~és sírok és nagy szívvel jajgatok~fekete
165 13| Szavak~Aréna - üdvözöllek.~Nagy mozdulattal, mint a régi
166 13| gyorsan berobbant~a hosszú, nagy szobába, mint a szél,~leült,
167 13| végtelenbe. ~Megvárta, hogy a nagy idő letelt-e,~s most fölremeg~
168 13| Ezüsttel szórva lengesz~nagy homlokomra lágyan és alatta~
169 13| mindegyiknél,~mint egy-egy nagy műremek előtt.~Mért is nem
170 14| Reásütött kiszáradott, sudár~nagy termetére a langy napsugár,~
171 14| alább,~s meglengeté a bölcs nagy, ősz haját,~más szélfiak
172 14| járok ablakodnál~a hófehér nagy úton át.~S amint megyek
173 14| se nékünk,~mint egy örök, nagy temetés. ~Ábrándjainknak
174 14| békében engem ugyan!~"A magyar nagy lesz s hatalmas."~- Légy
175 14| erősség,~te láthatatlan nagy titok.~Intesz, s a földi
176 14| álmodozva porcsibét csinált~a nagy arab pusztán a hő homokban,~
177 14| kiábrándulva, csüggeteg,~nagy bús szemekkel téged néztelek. ~
178 14| utolsó~intésre, mint egy nagy, komor koporsó. ~* ~Vár
179 14| csengő,~de mégse pattan ki a nagy talány.~Pihegve nézi, mozdul-e
180 14| előre s légy nyugodt,~ha nagy csapás, mit ér, ha megtudod? ~
181 14| kifogy karomból az erő,~a nagy tusákra már ásítva nézek,~
182 14| eljövendő nemzedéket. ~Egy nagy, poros babérfüzér van~magasló
183 14| ha rátekintünk~a néma, nagy bronz mellszoborra. ~1905 ~ ~
184 14| Lia~Nagy, lusta s bánatos vagy,~nincs
185 14| sugárzata. ~Szélcsendes a nagy éjjel,~nem mozdul a levél,~
186 14| megrepedve,~bár az örömre nincs nagy ok.~De mégis, ó, elismered
187 14| hóditasz. ~Reám meredsz nagy bús szemeddel,~míg rád tekintek
188 14| az éjszaka,~a méltóságos, nagy, nehéz folyam,~idesüt a
189 14| Ki hallja én nagy jajgatásom~Ki hallja én
190 14| jajgatásom~Ki hallja én nagy jajgatásom?~Az egyetlen,
191 14| ami igaz,~az egyetlen, ami nagy~S - - - - - mint Isten.~ ~
192 14| Karinthynak ~Kétségbeestem -~nagy volt a bestem. ~Cc ~Miért
193 14| ajándék,~mint a költőkirályok nagy vígasza:~a szándék. ~Visszhang ~
194 14| szalmasárga ujját a szegélyes,~nagy szemfedőbe fúrja, és igéző~
|