1890-apaca | apacs-becsu | becuk-budon | bunte-csont | csopo-egyma | egyne-elvet | elvez-farol | farsa-folke | folki-golyo | golyv-halal | halan-hitva | hitve-isasz | iskol-karos | karpa-kikia | kikke-komed | komik-laz-k | laza-magas | magat-melaz | meleg-nefel | neger-orome | oromo-patri | patta-regge | regi--sator | satra-szamu | szana-szivi | szivj-tekin | tekno-tunde | tundo-vakme | vakog-vilag | villa-zuzza
Rész
6027 9| ormán az estbibor. ~Kis iskolánk, amelybe a harang~oly édesen
6028 7| hogy az öcsémre fordulsz.~ismerd meg édesen, és légy hozzája
6029 12| kezdjem, hogy magyarázzam?~Te ismered a házam,~s ha emlékezni
6030 8| Itt nyiss be csöndesen. Isméred a kilincsem.~Tudod, hogy
6031 9| híg csatakban. ~ Ó, isméred-e~azt a szorongó, szörnyű
6032 2| viola.~Csak kék szemében ismerek magamra,~mely eljövendő
6033 8| kiket sohase ismert. ~De én ismérem őket,~én tudom, mit csinálnak,~
6034 9| bejárnak,~ismernek engem ismeretlenek.~Reám mutatnak hosszú ujjaikkal,~
6035 4| örökre idegen,~még rám is ismeretlenül meredsz most,~
6036 12| nem érthetem ezt meg.~Hát ismeritek ti, hogy szólni merészel~
6037 9| Régen-halottak itt ki- és bejárnak,~ismernek engem ismeretlenek.~Reám
6038 13| pondró rágna millió,~s nem ismerném a kedves drága testét,~mely
6039 12| semmi ősebb,~még énnekem is ismerősebb,~rossz sem lehet, mivel
6040 2| Csak a szeme nevet rám ismerősen,~két mélabús, merengő viola.~
6041 13| homlokuk,~a rettegésed régi ismerősi.~Nem tudsz beszélni és rájuk
6042 12| és annyi ifjú,~ismeretlen ismerősök.~Sápadt és komoly diákok,~
6043 1| hó-akác virága,~az ember ismerőst kutat...~Nézd itten a szökőkutat!~
6044 12| tettesd,~királyi ösztönöddel~ismersz-e még felettest?~Az únt anyag
6045 1| lemezről~bámul felém egy ismert-ismeretlen,~sok kúsza, zöld, fehér
6046 7| magyar éneket.~Akkor sem ismerték nálunk a költőt,~futó, szegény
6047 9| szelíden. ~Ó csillagok, ismertek-e még engem?~ ~
6048 12| minket magunkra. Megcsalt.~Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,~
6049 4| És egy éjjel kérdezte ismét:~hova lett híres két karom,~
6050 10| Legelők vannak erre.~Legelők.~Ispánházak, kalyibák.~Pálinkamérés.~
6051 10| kalyibák.~Pálinkamérés.~Pajták, istállók.~És újra legelők. ~Aztán
6052 1| száll, száll magasba, föl az isten-ember. ~Pünkösd ~Lángszárnyakon
6053 1| lámpám s nincs lámpafény.~Isten-kísértő, vágyvillámos éjjel~járok
6054 4| maró, fagyos és keserű.~Isten-kivánó vágy üzött,~szemembe füst
6055 14| álmodjátok, szegények,~hogy én Isten-week-endre térek~s lelkem suhan, akár
6056 14| Isten-Weekend~Undorom tetején ~Mécs László -
6057 4| középkori szenté,~ki őrült és az Istenbe szerelmes.~ ~
6058 1| te légy itt,~álomvilágom istene.~Adj csókot e szomjú ajakra,~
6059 10| te rokonod,~Ő, a te Urad, Istened. ~Nézz rá,~büszkén s alázatosan
6060 14| Légy csak magad, ne fuss az istenekhez,~a végtelenbe lökve - járj
6061 13| égre fölfele,~mint eltűnt isteneknek~ kormos szövétneke.~
6062 14| szólj ezután is, mert az istenektől~több egy kicsiny ajándék,~
6063 7| könny.~Mert nem jó nékem, istenemre nem jó,~ez a keménység,
6064 12| nem üdvözöl téged, nem istenít fel,~nem göngyöli a lelkét
6065 9| Virradtig vártunk itt, s istennél szabadabban~mentünk ki hajnaltájt
6066 2| szagos misére mennek. ~Az Istenük már várja őket~szagosan
6067 8| vétkezem,~szörnyebben az istenverésnél~ vert öngyilkos, bús
6068 5| bűvészet, lángirás,~fakó iszákja is arany volt,~s fekete,
6069 2| már a kóró,~a pipacs és az iszalag,~elhagyta mind, most sír
6070 1| rubinpiros, parázsos ajkad,~mivel iszod éjjente vérem. ~Ifjú szivem
6071 2| és nesztelenül iszom a teám.~A villanyunk - Aequator
6072 3| borzongató és édes iszonyat,~költőszivünk sok kendőzött
6073 13| Imádjuk őt mind titkos iszonyattal,~ láttára elsápadnak
6074 9| rád,~s arra, ami jő, az iszonytatóra.~Ámde én, költő, az időre
6075 7| nagyobb, veszélyesebb, iszonyu torlasz,~mely kőkeményen
6076 4| tiszta méz, méz, mennyei ital,~több mint a föld tünő virágival,~
6077 7| mélységek kútja, bölcsek itala.~A veronál vén gyermekek
6078 2| emberek,~tej, szódavíz volt~italod hangos asztalok megett. ~
6079 12| halálos~verejtékcsöppjeit vele itassa.~Nyakát betette a hurokba,
6080 12| és körmeidnek éle metsz,~itatsz a könnyeim vizével,~
6081 1| fürge higany - szótalan itélet -~felszökken a piros vonal
6082 12| igazságszolgáltatásra ~Itt az ítélet pusztán alaki,~mindíg kell
6083 14| égbolt is sötét.~Egy zord ítéletnap kénlángja lobban~fejedre,
6084 7| most nekünk, hogy élünk, ~s itéljétek meg, mily szép a rigó-fütty~
6085 13| kedvtől,~a tavaszos, zenés itélkező husvéti kedvtől~a nép is
6086 7| lássatok a jó Ábelbe Káint. ~Itélő bírák, szakállas urak ti,~
6087 8| így. Kosztolányi~Ágoston itta könnyeit hiába,~szeneszsákot
6088 8| szelíd barát, ~ki végtelent ittál s a lelked égre lázadt,~
6089 2| homály.~De elmegy innen és itthágy magamra,~színházba tér,
6090 14| míg egy szegény~legény~itthagyja pénzét, alkudozva, félve,~
6091 1| engem megejt a régi álom.~Itthagytam lelkem, pénzemet:~elég ok,
6092 12| Könyörgés az ittmaradókhoz~Ha meghalok majd, mélyre
6093 13| te édes fiatal lány,~ki ittmaradtál vélem egyedül,~leányos bánat -
6094 14| a rímet álmodtam,~1933. IV./10. ~A szobámat méla hittel~
6095 1| gyémánt-betűkkel~a szörnyű szó a drága ív fölött: ~Nagy bánatod a
6096 9| a semmi.~Így tér a tékoz ivadék ma~pihenni. ~ Tán bírta
6097 9| magamat, ki ma él, siratom ivadékom,~s téged, a példaadót, siratom
6098 8| szenvedő alak.~Leroskadó, merev ivek csodái,~ síró tagok,
6099 1| sötétszemű, nagy ablak,~az antik ívek biztosan szaladnak,~mint
6100 1| Majd rátekintett a komor ivekre,~a víg paparcra s tompán
6101 9| céltalan~bölcsőm, koporsóm közt ivel.~Az élet az nagyon rövid~
6102 9| messze, hátra,~oda, hol hóban ível föl a Tátra~s betegek fekszenek,
6103 10| egyedül a légben szélesen ívelő, kitárt karjaival,~hogy
6104 13| telefondrótok alján,~mint halk ívlámpa ég a kora hold,~az égre
6105 12| maradjon.~Ha dolgozik, több ízben is alá-~firkantja a nevét -
6106 9| tej. ~Mert az életé a te ízed. Egy vagy~titkaimmal is,
6107 4| esztelen.~Csiklandtak és ízekre téptek,~kacagtak és fájt
6108 9| csöndesen borongok,~hogy mit izennek énnekem~a Kosztolányi-csontok? ~
6109 7| a pezsgő s a nyúl kövér izét.~Gondoltam naivan életemre,~
6110 12| Mint szajha kínálsz csók izével,~ és körmeidnek éle
6111 9| megváltozottan -~dús vacsora ízével, Budapesten. ~Még most is
6112 10| dübörögnek a mélységek alatta, s izgalmas pillanatokban a kormánykerékkel
6113 12| írtam, lázasan meredt rám.~Izgatta szívem negyven cigarettám.~
6114 10| fecsegnek.~Ilyesmiről szólni nem ízléses.~Meg aztán nincsen is időnk.~
6115 12| lelkek nevelője, illatokat és ízt~szürő, csodatévő, nagyhomloku,
6116 1| tolongnak a hidak előtt,~izzadnak a járókelők,~az elhagyott
6117 1| kínkelyhét én is ittam,~izzadtam jégbe, fáztam tüzkohón.~
6118 1| a hő borgőz az orron,~és izzanak az arcok tűzbe, forrón,~
6119 13| miénk e véres, édes óra,~izzék a testünk vérvörös ruháktól,~
6120 12| csak erre járok,~keleten. ~Izzóbb a bú itt és szívig döf~az
6121 9| bolyongani~hant szélinél,~bús jaj-sziget,~el-nem-fogyó,~fanyar, hideg,~
6122 8| mosolyosak és árnyasak. ~Nincs jaja ennek, sem hire,~nem várnak
6123 13| nincs semmi benne,~mert jajaj, mindhiába markolt,~az élet
6124 12| holttestén az anya, ki barbár~jaját okádja - iszonyú zene -, ~
6125 8| kornak mit sírjak én?~Mit jajgassak, mit írjak én? ~Száz év
6126 8| ájult őszben elnyúl. ~De jajgatnak sírjukban a halottak,~
6127 9| reá vigyázott,~himnuszt jajgatni, vígságot riadni,~s végül
6128 13| éjben és félek a fényben,~jajgatva tusakszom, gyűlöljek, szeressek?~
6129 4| mézzé köpültem,~bánattá, jajjá, könnyé, tiszta mézzé,~egy
6130 4| sötét diákszobákban,~és jajjal és nehéz sóhajjal volt teli,~
6131 9| betegszobát,~a fülleteg légkört, a jajkiáltást.~Ki rám tekint, meglátja
6132 8| hitetlen~feledve önmagam, jajokba fúlva lettem~az életé.~ ~
6133 9| élet, véresre szájamat,~jajomnak ő ad nyelveket~s perelhetek. ~
6134 8| csodái,~ síró tagok, jajongó vonalak. ~Így meredünk meg
6135 14| kiégeti.~A durva harcokban jajongva hordom,~rám súlyosulnak
6136 13| öröm a szenvedésünk. ~A jajszavunkon is kacagnak,~utál a marcona
6137 8| kik élni vágytak volna, jajveszéklő~szóval kiáltanak és felzokognak.~
6138 1| olvasott. ~Hálát adott, hogy jámborak a népek,~s kihalt az elhagyott
6139 12| a sors~nem adott, ~Arany János bűvös szavával~mulatott. ~
6140 14| alszik a forró nyáréjszakán.~Járása roskadt s nem víg, könnyü,
6141 14| rózsaszínű hajnal tetszelegve~járdal szagos, harmatfriss szőnyegén. ~
6142 9| élnek ők, a kedveskék, e járdán,~letaposott cipősarokkal,
6143 7| raboltam,~csak éjfél után járhatok a holdban~már. ~Nézd, honi
6144 14| istenekhez,~a végtelenbe lökve - járj magad.~Az ember a tömeg
6145 10| másnak,~hogy hősi-igazul járjak egyedül,~egyszerű ember
6146 14| csend, a város alszik,~mind járjatok lábujjhegyen!~Pihék, zenéljetek
6147 13| lesz az ünnep,~a fergeteg járjon vadul elül. ~Söpörje a pokolba
6148 2| haldokló szobán.~Lábujjhegyen járjunk most mindaketten,~mert fájdalmas
6149 8| vádolnának: igen, igen. ~Így csak járkálnak szótlanul,~s nem tudják
6150 9| Egy görbe utcán remegőn~járkálok, mint a temetőn.~Ó élet!
6151 2| függőlámpa égett,~lábujjhegyen járkáltak a cselédek. ~Nénik kötöttek,
6152 4| feledtem,~és szédelegve~járkáltam egyre,~de merre tértem,
6153 14| messze hangzott,~ballagva járkáltunk, én és anyám,~hallgattuk
6154 2| mint egy szobor. ~Tipegve járkálunk körötted,~tűnik év évre,
6155 13| ismeretlen vágy gyötör,~járlálok a rózsás tilosban,~hol a
6156 13| egymagam,~mintha csak magamba járnék, tűn az ember, mint az árnyék.~
6157 7| nehéz tavaszi ég,~viharba járó, tintakék,~és neked viszek
6158 13| tavaszruhában andalog már~az álmodó járó-kelő. ~A síma, langyos fuvalomra~
6159 1| hidak előtt,~izzadnak a járókelők,~az elhagyott nyomor vivódik;~
6160 14| mindig téged kereslek,~ha járom a poros-boros Szabadkát.~
6161 1| éjszínü fátyol,~s te gondtalan jársz-kelsz, s alig vigyázva~nézesz
6162 13| összedúltan~érted szivem tőr járta át~valamikor a múltban. ~
6163 1| Dante, aki búsan révedezve~jártad szülőhonod szennyes sarát,~
6164 1| részeg mámoros szám,~ti jártatok a bús uton velem. ~Hogy
6165 8| bontogat. ~Anyáink, húgaink járulnának elébed,~kik éhesen rágják,
6166 8| másik sovány,~mind földbe járuló pogány. ~Nem szörnyü már,
6167 13| előrelépek egy kicsit. ~Nyugodtan járulok oda,~hisz ami vár,~csak
6168 14| elő,~ki napjaim fáradtan járva hordom? ~Lassan kifogy karomból
6169 1| Járvány~A városon a múlás szárnya
6170 9| és nőtt az átok,~s mint járvány-cédulák halotti házon,~rikítottak
6171 7| cigaretta füstjét,~tündöklő jáspis-karjait kitárta,~úgy vágyott innen
6172 12| sötét-smaragd~szőlőt, hatalmas, jáspisfényü körtét,~megannyi dús, tündöklő
6173 13| maradt meg, ami nékünk~a játék-álommenedékünk,~s szegényes vendégségbe
6174 4| vigalom,~s amerre jártam,~játék-batárban~jött százezer ugrifüles
6175 13| csendesen merengve: ~"Véres játéka voltál a gonosznak,~mindíg
6176 12| aranyköpenybe fekszik nyári, dús~játékai közt, megvert Dárius,~és
6177 4| veszem kis gyerekcipődet,~játékaid, poros emlékeid,~és kérdelek,
6178 2| társaim, az éji hidegen,~játékaim nem adom oda nektek,~mert
6179 7| érezd a bátyád, gondolj játékainkra,~ragyogj, kis hős, ragyogj
6180 13| végzettel szembeszállva összerak~játékból játékházat,~csodálva, hogy
6181 7| nevessen. ~Emlékszel, édesem a játékháborúnkra,~mint villogott kardunk
6182 13| szembeszállva összerak~játékból játékházat,~csodálva, hogy az ábránd,
6183 7| kisgyermek drága Kardja,~játékos ismerős, ragyogjon régi
6184 9| mint iszákos~korcsmába tér, játékosboltba mentem,~s bámultam ott a
6185 10| Játszottam én ekkor ezer játékot,~olyan kimondhatatlant,
6186 7| nevess barátaidra,~légy játékpuska csak, légy te is ujra gyermek. ~
6187 2| gyermekek, mi küszködünk vele,~s játékpuskánkat fogjuk ellene.~ ~
6188 12| sorsot rótta rám,~boldogtalan játékra késztő,~ csodára nevelő
6189 2| önmagammal,~a kisgyermek is játékszer.~Játszom én és táncolok,~
6190 8| kisgyerek,~elromlott, szent játékszerek. ~Egymás fölött feküdtek
6191 14| pusztán a hő homokban,~majd játsza hódítót, papot, királyt. ~
6192 13| hidd meg, titáni játék,~és játszadozhat véle a titán-nép.~De, félelmes,
6193 12| naponta,~ és mintha rútul játszanál,~a dús teríték csupa pompa,~
6194 9| Zöld papagájt tartott, játszódva, öreg-merev ujján~s ferde
6195 8| Kis társaim, ti porba játszók,~emelve sápadt fejetek~az
6196 7| Akarsz-e játszani~A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,~
6197 2| megremeg.~Ó, a halál.~A játszótársunk és tréfál velünk.~Rohanva
6198 9| karbol illatában,~mankókkal játszottál budai kertben,~s szegény
6199 2| Tavasz, tavasz. Az utcánkat javítják.~Mostan fölajzzuk a csigát,
6200 12| semmiségre ráomoltan,~míg nem javultam és romoltam,~tanulni sem
6201 9| inog,~őrjöngenek a buja jázminok. ~Fülledt magány. Halotti
6202 13| ravaszdi szélkalóz,~és hogyha jázminos az este s holdas,~egy széltündérke
6203 12| a fülébe zeng egy bécsi jazz-band.~Beszél magyarul, németül
6204 13| hűs hold fagyából szőtt jég-korona. ~A fagybimbók szűz kelyhüket
6205 4| ruhátok cafrangokra válott,~jégarcotokba szörnyü dermedet~s valami
6206 4| lila volt beteg szemük. ~Jégből volt a parkett alattam~s
6207 1| vágtat a nagy éjben,~körötte jégcsap, hómező.~A gőzvonat hörögve
6208 13| hajnali csók. ~Oly édes e jégcsók. Álomba didergő~fázó derü,
6209 12| tejszinűen~csorrant a darált jegekre~a kókuszdió nedűje.~Folyt
6210 1| és zúg a nép a Duna zöld jegén. ~Sejtelmesen borzong a
6211 1| rezgő szivárvány leng a jégen~s gőzparipánk riadozva horkant. ~
6212 2| temető.~Szomorkodik a vén jegenye-szál,~s a hold ezüst lepelbe
6213 2| kisgyerekkacaj,~akár a holdas jegenyéknek árnya,~akár haló ajkon a
6214 2| Hattyú-nyakát emeli. Már nem él.~Jegesvizet ivott egy báli éjen,~reggelre
6215 13| kósza titok.~Bús ködbe nyiló jégharmatu rózsa,~fáradt gyönyöröknek
6216 13| hold.~Agyam hideg, akár a jéghegy,~a szájamon fáradt, sötét
6217 14| hunyni hűlt zsarátnokát:~nézz jéghideg tekintettel szemébe,~emeld
6218 4| könnyű, táncos korcsolyát. ~Jégkertek nyílottak előttem~fehér,
6219 1| Csak engemet fog által jégkezével~egy visszajáró hófehér halott.~ ~
6220 1| mezőket~karcolja éles, kék jégkörmivel. ~Fenyőszagú a lég és a
6221 4| vihorászott,~fütyültek a víg jégmanók,~köd-lányok jártak fürge
6222 14| zúgnak a fekete sziklák~s a jégmezők...~A megfagyott....~ ...
6223 1| s szobor, de ajkán~egy jégmosoly fut át suhanva, csalfán,~
6224 13| indulót új diadalra,~repeszd a jégpáncélt, s a harsogó husvéti kedvtől,~
6225 1| fátylasan, mosolygva kél,~ a jégre olvasztó meleg fú,~
6226 12| és az éj kávészagú volt,~jégszagú volt, mert a tündér,~apró
6227 8| vén,~s koporsó-érc ragyog~jégszín haján, bús ajkívén. ~És
6228 13| messze szállva~alvó leányok jégszínű nyakára,~szűz csókukon keresve
6229 13| zenelárma.~Norvég mezőn jégtömbök roppanása.~És a sötétlő,
6230 1| szeretnék~ megfagyni hűs jégválladon?~ ~
6231 14| hajnal borong a tájon.~A jégvirágos ablak szürke még.~Lezárja
6232 8| világot gyújt és nyújt egy jégvirágot,~ nekem, kinek már semmi
6233 2| gyógyszerész. ~Arcodon mély magány jegye.~Te félreültél,~hogy mulatott
6234 9| Ki rám tekint, meglátja a jegyet,~és szánva tisztelettel,
6235 14| nem fejthetem meg ez írás jegyét, nem,~bár lelkemet mind
6236 13| egynehány szó,~egy régi jegyzet, ~de a szivem följajgatott
6237 13| A vicéné~Verses jegyzetek egy budapesti költő naplójából ~
6238 12| nyomunk a~futó por. ~24. Jégzajlás a Dunán ~Jaj, hogy csörömpöl,
6239 9| Zajba hallgatás.~Időbe jel. Zordércü tömb.~Több és
6240 9| remegni kezd, s a tücskök jelbeszéde~a szakadatlan, csöndes csöngetés? ~
6241 14| A jelenés~Egy fátyolos, halvány nő
6242 1| Szent László jelenése~Viharra dördült az ég alja
6243 9| Kolumbusz? Ezt példázza komor jelenésed?~Erre figyelmeztetsz? Nem
6244 13| Titkos jelenések~1 ~Nehéz fejem némán lecsügged.~
6245 14| dugatnak. ~Képviselőházi jelenet ~Ordít~e kultúr~dúlt úr,~
6246 12| halál tán~el is bocsát, jelenj meg e találkán,~ragyogj
6247 12| között. ~Így váltod a múltat jelenné,~ hogy itt se légy és
6248 9| miért zúg úgy a vérem~és mit jelentek ember, ember, én. ~És kérdem
6249 9| én. ~És kérdem tőlük, mit jelentetek,~ti fogható, ti nyílt-tömör
6250 10| mindenütt láttam riadozva,~igen jelentősen~az ébren-alvó, népes temetőket.~ ~
6251 14| szent himnuszával harsogva jelentse:~ Haragszik az Isten! ~
6252 9| a határnál, híven, régi jelkép,~igaztalan világban az igaz,~
6253 1| dermedt vonásival~az életet jelképezi nekünk,~a változatlant,
6254 9| egyik ablaka,~valami baljós jellel, mintha ottan~fölfordulás
6255 1| és célt nekem szótok jelöl. ~A vad röhejben elfelejtem,~
6256 12| kik csalva, csalatva egy jelre lehullnak,~s úgy fintorog
6257 12| néki sem~szabad pihenni, s jelszava: a "munka".~A vérnyomása
6258 14| cenk sáppadoz,~s amíg a jeltűz gyúl az ormokon,~lázas szemekkel
6259 1| mind az emberek,~a házakon jelző piros keresztek,~az arcokon
6260 10| csillagok,~a világmindenség jelzőlámpái. ~Aki itt szenved, mind
6261 7| Mert szent a föld is, jertek, zengedezzünk,~költők, az
6262 14| jön,~csak németül szól: Jessus! Ach Gott!~Különben patrióta
6263 2| lakatos,~az ács fia, mint Jézus, oly csodás,~pörölyt emel
6264 14| minden átkozott.~Fejemben víg Jézus-kalappal~szemben megyek-megyek a
6265 1| őrült cigánylány~és nézi, jő-e herceg-kedvese.~ ~
6266 9| igézve:~de hittem a te két jó-jó szemedben,~a két szemed
6267 8| telefonom, úti bőröndöm,~van jó-szivű jót-akaróm is,~s nem kell
6268 8| odaadtam mind a kincsem,~szivem jobbik felét a nőnek,~felét zálogba
6269 9| tétovázva áll,~mert nincs egyéb. Jobbjában ott az élet,~ és a baljában
6270 9| Te bénák közt tipegtél~a jodoform és karbol illatában,~mankókkal
6271 2| szűzi-rendes,~de körmöd a sok jódtól sárga volt. ~Patikus-család
6272 10| helyére,~sokkal előbb, mint ő jöhetett volna.~Mégis jobb volt ott.
6273 12| aether-szagát. ~Lásd, most jöhetnél, Osvát. A halál tán~el is
6274 4| még nagyobb titokba.~Mert jönni fog egy egész-kicsi ősz,~
6275 9| kart-a-karba-öltve,~ki csöndesen jöttél hozzám, e földre,~sok fogcsikorgatáson,
6276 14| szeretnek,~s máshol neved jöttment, silány, bitang.~- A társaságból
6277 2| haján, bársonyruháján~titkos jövendők szenvedése rezg.~Keze ölében
6278 14| leányom, húgom. Mária~múltam, jövendőm együtt. Mária~nem az enyém
6279 7| Daphnis-ról, Chloé-ról~s "Magyar Jövőnk"-ről vagy száz hexamétert.~
6280 1| csillagokra bár,~hozzád jövünk utóbb-előbb~és elborít a
6281 1| jajgat a gyerek,~kezében egy jófajta: Journál~s a nagy tükörbe
6282 2| csúnya kőbe.~Voltam én is jófiú,~Istenem, de régen,~csigabigát
6283 14| uralkodók, meging a trónotok:~a jog bosszút liheg már, nem zokog,~
6284 14| szólok: "Mi balga dolgok."~S jóízűen mosolygok,~hogy szinte könnyezek,~
6285 9| élni.~Aztán pihenni, és jóllakni, enni,~majd inni bort, rumot,
6286 14| vannak még a morzsák,~a jóllakott gyomor butult, nehéz.~A
6287 14| telefonoz és toppant. Mária~a jólnevelt úrinő. Mária~egy lágytojást
6288 1| kártyapárti.~Mindenütt jómód, középszer,~víg pazarlás
6289 2| férfi bámul~és jeleket les a jós éjszakábul,~ügyetlen ujjon
6290 14| lelkem suhan, akár a nyíl. ~Jóság-koszton így éldegélek,~testvérem
6291 7| rá. ~Én jó vagyok, ezrek jósága tölt,~más vágyam nincs,
6292 1| áldásom nekem.~Nagy lelkem a jóságba gazdag,~és győz a törpe
6293 12| szerettél. Egyszerű és igaz~jóságod oly gyors, lángoló volt,~
6294 14| ölhet.~Ne hagyja el Isten jóságos kegyelme!~Gyászfátyolt ölt
6295 14| tentásüvege~Elutazás előtt Josénak ~Tisztelve nyúlj e picike
6296 12| éggel~rádión beszélnek, a jósok, a boncok,~a ferde vajákos,
6297 14| nyomtam a hűs, rózsaszín jóst,~amely reánk mindég kedvet
6298 14| virágokat.~Te lengve tűnő, jószivű nő~ Ó alkonyat! ~Lábujjhegyen
6299 14| megsimogatjuk arcuk. ~De néha mégis jószívű az~ötven vasas~pachache,~
6300 8| úti bőröndöm,~van jó-szivű jót-akaróm is,~s nem kell kegyekért
6301 10| mondták, de másnap már: Bon jour!~s egy furcsa délután~dalolva
6302 1| gyerek,~kezében egy jófajta: Journál~s a nagy tükörbe bágyatag~
6303 13| enyelgés a dalomban. ~A jourokon nem egy koros szűz~érzelmesen
6304 8| meg az Isten~őket sokféle jóval,~élettel, hosszú-hosszú~
6305 12| ábránd úri rangja.~Mily józanul kong pesti rádiómba~a Westminster
6306 9| úgy sírtam ott a Ferenc József-hídon.~Eszembe jut sok perc, ürömje,
6307 7| anyám. ~Ha jönne barátom,~júdásian áldón~mennék ~kígyózva elébe,~
6308 1| Fáradtan álldogálnak a juhok,~ a délibáb poros mezőn
6309 7| dívánon egy szivart. ~Ó július, aranyos a ködöd,~torzult
6310 12| és van, megértem.~Nekem jutalmat hát ki adhat?~Nem zöld kölyök
6311 1| s félrelökéd nyomorult jutalmát. ~A jobb lator még aznap
6312 6| verset hangolok. ~Ez a jutalom és a bér~Anglia vére, sárga
6313 13| mindíg csöpögve~előkerült a jutányos vicéné,~s a pásztoróra után
6314 9| véres lobogók közt,~eszembe jutnak halvány, ócska képek,~és
6315 9| kebelében,~és már víz is jutott a szomjas Tantalusnak.~Árvábban
6316 10| bukdácsoltam előre,~míg ide jutottam.~De elhalt az uram, nincs,
6317 12| édes Éva,~hányszor eszembe jutsz, ha látom őt,~hosszú sörényed,
6318 14| táján jár a milícia,~írjon K. D. név alatt. ~Idill ~Almát
6319 13| éj van...~S a budapesti kabaréban~szivarfüst szállong körülünk. ~
6320 12| az ócska élet mily rongy kabaréja,~melytől a fő zúg és a gyomor
6321 9| akik integettek,~prémes kabátban, hógolyó röpült~s szikrázva
6322 12| Véres, meleg szívét~künn a kabátján hordja, láthatólag,~mint
6323 4| alvó nyoszolyájukat. ~A kabátjuk, a szerelmük,~nyakkendőjükön
6324 2| meg, szíveim,~rongyos a kabátom,~szédül a lánc, szédül a
6325 1| Éjfélkor~Fülembe cseng egy kábító, komor szó,~csillagtalan,
6326 1| valaki csendbe zongoráz. ~S e kábulatban, elfuló örömben~rezegni
6327 1| sötét, dalol a fuvalom,~kábult szemem a fényt már meg se
6328 1| Kérdés~Ha kifutok kábultan a szobábul,~bensőmbe még
6329 14| rabszolgaságban. ~Láttam őseimet,~kacagány volt rajtuk,~villogott szép
6330 12| komázz halál-veszéllyel,~s kacagd ki azt a buzgót,~kinek a
6331 14| átkozza zordon földi sorsát,~s kacagja, hogy győz a gonoszság:~
6332 14| őrült nők virágos bárkákon,~kacagjatok ki engemet,~és menjetek
6333 7| össze,~mint röpködő lepkét, kacagjon fel az élet,~s te Isten,
6334 12| végét~a hosszu menetnek.~Kacagnak-e ottan,~vagy talán temetnek? ~
6335 13| olvasóján~imádkozik pár kacagó lány,~hajukba vézna lápvirág. ~
6336 12| és mind kacagnak.~Én is kacagok, hogy oly boldogok. ~Skeppsborn ~
6337 9| boltokat, a kávéházi zajt,~a kacagókat, és a fecsegőket,~akik szivarral
6338 13| hömpölyögnek habzó hahotáid,~kacagsz, akár csak egy vidám,~egészséges
6339 7| és a szomorúság. ~Én már kacagtam s győzve-győztem,~most leülök~
6340 13| sírunk a renyhe rózsakertben,~kacagunk, ha szívünkbe szúrnak. ~
6341 14| át~piros torkotok mézes kacaját~hinárok közt, mocsárba feketén.~
6342 1| borzogatta, fagy tüzelte,~ kacajba halt a halk sirás,~az arca
6343 2| s komoly halá a díj egy kacajér.~És csillogó tűk, csillogó
6344 12| Rég elröpült már kisfiam kacajja,~állok magam.~A múltba nézek
6345 9| szivattyún~messze suhant, kacajos tavaszát pityeregve siratta.~
6346 12| mélyébe lebben,~s tovább robog kacér mosollyal ebben,~aztán amíg
6347 1| sírsz utána,~ hogy nem kacérkodhatsz vele,~s fakó, hideg-tekinteted
6348 13| Kis konty kacérkodott a feje búbján,~s biz'isten,
6349 1| fánk puffadoz a zsírban,~kácsa, csirke, pulyka fő,~bugyborékol
6350 12| feküsznek,~s megforduló szemük kacsintva néz szét~ködébe csalfán
6351 2| japán betűket írnék,~s egy kacskaringós, kedves madarat.~És akarok
6352 1| mellek,~erős kezekben égnek a kacsók,~és a tükörnél, ciprus árnya
6353 14| Badarok ~Emlékezet:~száraz kacsót kivánok és magamnak,~nem
6354 1| szökőkutat!~Párkány-szögelletén a kádnak~sok moh-lepett, bús nimfa
6355 13| hol a gyertya, lámpa? -~és kaffogó papucsba menni, menni,~félig
6356 2| tengermorajt százszorzó, drága kagyló. ~A nő szól: ~Nézd őket
6357 14| eldől majd a vitamin. ~* ~Ez Káin~a nyilvánosság~deszkáin. ~* ~
6358 7| ne lássatok a jó Ábelbe Káint. ~Itélő bírák, szakállas
6359 14| és Nílusod,~regék regéje, Kairó. ~17 ~Szikrázz a fénybe
6360 12| Csodálatosan érett, mint a kajszín-~barack, s mosolya úgy csorog
6361 14| aranyt pisiltek és habot kakáltok.~Ti vagytok nekem a láz
6362 14| Csókolj meg szép csendesen! ~A kakukkórát, ha lelkem~Elhagyott, állítsd
6363 4| és dereka, mint egy meleg kalács,~és hangja álmos, bágyadt
6364 14| a testetek legyen meleg kalácsom.~És hogyha majd őszen, lerongyolódva,~
6365 1| a lámpafény aranylik a kalácson,~a kocka pörg, gőzöl a tejsürű. ~
6366 2| hárs alatt, árnyas sarokba~kalácsos, tejszínes, hosszú ozsonna.~
6367 12| szalag-paréja?~vagy gépkocsi? kaland? mily nyomorék, ~pezsgős
6368 12| ne feledj el,~és érd be a kalanddal,~e bús-egyetleneggyel,~és
6369 14| csillagok közé rohanva föl~kalandorútra szállott méla lelkem.~Aztán
6370 7| lobogó nyakkendővel és kalandos~fürtökkel, én, az ifju-ósdi
6371 2| a tavasz.~Hajnalba száz kalapács zaja ébreszt.~És hallgatom
6372 12| el,~bármit teszel,~vág, kalapál,~fúr, vés, reszel. ~Bömböl,
6373 13| mint a kínkeresztre,~és kalapáló, őrült szíveink~riadt tusakvással,
6374 2| Én láttam egyet. Óriás kalapban.~És arcomat zokogva eltakartam.~
6375 4| És biztatóan csüngött a kalapja~könnyelmű kedvvel a fogasra
6376 9| a szél lefújta hirtelen kalapját,~vagy hogy üveggyűrűje elveszett,~
6377 10| emlékezve, lassan~leveszik kalapjuk. Mint az alvajárók,~kik
6378 13| szagosabbak?~Előttük is emeld le kalapod. ~Orient express ~Sürgönyszalag
6379 10| rendkívül-furcsa, kis fekete kalapomban,~rogyadozó térdemmel,~s
6380 4| őszi holdfény~szétázott kalapomra csurran.~ ~
6381 13| A kalap~Egy kalapról szól ez az ének~s e pár
6382 14| szerelmünk.~Húzzuk szemünkre kalapunkat.~ Föl a fejet. Szépen.
6383 14| mindegyik atom. ~Bíboros, mint a kaláris!~Lángoló, minthogyha Páris~
6384 8| nagyapám árnyát e törpe, kalmár,~sötét időben, aki még szabad
6385 10| hangversenytermek tapsai, kalmárok, vagy szerencsevadászok.~
6386 9| aszott parázs,~tündér hajó,~kalóz varázs,~te holt világ,~sírhalmi
6387 4| verdesem a mellem~a tövises kálvária-úton.~Megfeledkezem egész magamról.~
6388 4| valóra válva~ott állt a kálvintéri rendőr~a csendben, a farsangi
6389 1| s már várod a halált. ~Kályhád kihűlt. Fáztunk. Én tűzre
6390 9| bor, a bor is savanyú. ~Kályhához ülnék szívesen,~mert fú
6391 1| rég nem mutat már,~fönn a kályhán szerteszéjjel~findzsa-sor,
6392 1| selymesen ragyog. ~Beszélget a kályhánál a család,~a téli alkony
6393 2| s üres lesz a sok ócska kalyiba.~A tó, a tó is őszi ködbe
6394 10| erre.~Legelők.~Ispánházak, kalyibák.~Pálinkamérés.~Pajták, istállók.~
6395 9| járt, kocogott alacsony kalyibákon,~majd a Magas Portán dalt
6396 13| maradj itt. Voltál te nékem~kamasz-dicsőség, szívdobogtató,~vad kokain,
6397 10| Nők~Nem kamasz-szerelem kis hevületében~beszélek.~
6398 4| vérszínü rózsa,~halvány kamélia az arcom.~Vérezve és vakon
6399 2| ócska hátizsák. ~Ánizs, kamilla, jószagú~gyökér volt benne,~
6400 9| elül egy kis szamáron,~s én kampós bottal, lenn az úti porban.~ ~
6401 6| Daily News azt írja, hogy ~Kanada földjén valahol,~egy aranyvonat
6402 9| daliája.~Cifra török piacon kanalazta, szegény, a piláfot,~ette
6403 9| tovahajtsa,~ámde kezem nem nyúl a kanálhoz. Ijedve tekintek~szerte
6404 14| aggatom,~lelkem mégse rút kanális,~melyben tört tál - sőt
6405 2| göröggyufa.~Vörös karbolpor rossz kanálisoknál.~Kiérdemült, olcsó romantika. ~
6406 9| félelemtől.~Fehér fogán ezüst kanálka koccant,~torkába néztek.
6407 14| síma talpakkal~s alpacca~kanállal eszünk. ~Vallomás ~Volt
6408 14| muzsikál. ~* ~Ledőlök a kanapéra.~Rágondolok Kunapéra. ~* ~
6409 14| kívánja kiadóm.~Igy éneklek én kanáris~hangon, melyet sok tanár
6410 12| Nálunk a tükrök mind-mind kancsalítnak,~fonákra fordult mindegyik
6411 1| részeg szemekkel néz szét kancsalul.~Fagyos fuvallat száll ki
6412 2| tavasz a légben,~virágos ágon kancsi fény ég.~Kis, ideges lányok
6413 4| árnyait a szemei körül,~s a kandalló mellett, mint puha macskát~
6414 2| halványpirossal, kiszíttan, fakón,~a kánikula sok-sok martaléka,~egy kerti
6415 2| őszi rózsa,~hű rezeda, szép kankalin,~buja thuja, szegény, beteg
6416 12| oda, igaz körödbe~s - égő kanóc - lobogj velük örökre~elégedetlenség
6417 4| jő az alkonyat,~s alélt kanócok, álmos utcalámpák~szomjúhozzák
6418 4| ült az ördög. ~Egy kövér kanonok megáldott,~azután csöndesen
6419 14| könnyezve zokkant,~de sok kant~megszégyenít e rokkant. ~
6420 13| rekedt meg.~Verték a lovakat, kantárral, hevederrel,~sáros lett
6421 1| gőzmén s messze ragad tova,~kanyargó útam zord idegenbe tér,~
6422 10| az út kezdetére,~melynek kanyargóján rejtélyesen idejutottam,~
6423 2| délben.~ Jött a kanyaró.~Piskótát adtak enni s fanyar,
6424 2| innen el, el messzire,~hol kanyarog a vonatok sine,~s piros,
6425 9| sötétben.~Mentem utána megint, kanyarogva, fogyó türelemmel,~s túl,
6426 14| Tollförgetegbe lankadtan kapálva~kigyúlt szemekkel szállt
6427 8| ülünk már s szavak hamúját~kapargatjuk, és fölzokogva kérdjük,~
6428 1| aranyszörnyek sötét hajába~ kapaszkodom meg bágyatag. ~S ekkor nem
6429 14| Kapca-ünnep~Tömjén is gomolygott magas
6430 14| egyes szeme lélek~és minden kapcsa szív, e bús csoportban ~
6431 14| heveredek.~Szorítanak a kapcsok, az izzó~hevederek.~Öleld
6432 13| Cigaretta ~Ha rosszul kapcsol a központ,~vagy meghal valakid,
6433 13| műremek előtt.~Mért is nem kapható katalógus? ~Anna ~Azt hitte
6434 10| tűz se világít,~szemétbe kapirgál, súrolja a padlót,~sóhajtva
6435 13| Szuszogva a szemét között kapirgált,~piros vasalót lóbázott
6436 2| Bolond lotyó - fejére kapja~a sárga szoknyáját s szalad,~
6437 10| ravaszul ügyelve, hogy rajt ne kapjanak.~Falinaptárunkat orvul föllapoztam,~
6438 1| eszünk, elnyűve testerőnket,~kapkodva a türemlő semmiért~s megvetve
6439 13| sárga verőben. Gólyahírt kapni.~De legszebb virág az utcai
6440 14| hullna rám a lelke,~mint kápolna. ~* ~Itt az ágytál,~melyre
6441 1| illatával~a konyhába fojtva főlő~káposztának illata. ~A jó gazdasszony
6442 9| a sivár zajban szárnyat kapott a lelkünk,~és drága nők
6443 4| habban,~ezüst tálcán angolna, kappan,~fekete bor és szőke pezsgő,~
6444 13| üvegszobába vitték,~s a kápra fénytől szinte reszketett. ~
6445 13| élet, és a csók. ~Tüzes káprázat fekete odunk,~és tűz a párna,
6446 13| ottan ül fenn égi trónusán.~Kápráztatóan sok a kapupénze,~kövér hasán
6447 7| üvegszekrényünk dísze volt.~Nászára kapta az anyám. ~Ezüst órája oly
6448 14| bútól roskadozva,~mint régi kaptár...~ ~
6449 2| falaknak,~mért van bezárva a kapu? és várom, visszajő-e~az,
6450 2| de halvány,~akár a színes kapuablak árnya~augusztusi délkor
6451 2| árnya~augusztusi délkor a kapualján.~És akarok még égő-pirosat,~
6452 14| hüvelyknyi lányok,~piskótatestek, kapualjban állók,~idézzetek halálos
6453 7| jönne, utána~sírnék. ~Egy kapuba állnék,~szólnék neki - árnyék -:~
6454 12| Mézes kenyér ~Külvárosi kapuban kisgyerek~száraz kenyeret
6455 8| egyet kiáltna,~kitűzném a kapufára~szívemet. ~Csak csöndesen,
6456 13| kövön;~egy végtelenség, ki a kapuig,~hol kék havon, dagadt,
6457 13| urak lesztek ti poklok kapuin. ~A lelkem küldöm csatasorba
6458 9| nem ingott.~Dörögtek háza kapujában~a hintók. ~ A nő szelíd,
6459 4| keresztet írtak rám s a zárt kapukra. ~Még eszembe tévedt egy-egy
6460 1| félést érezünk. ~S a zárt kapun bejő egy szörnyü férfi,~
6461 2| szilfa vén árnyéka,~s a kapunál - az arcom nézi tán? -~egy
6462 2| éjjel~kocsik robogtak a kapunk alatt.~Azon az éjjel~könnyben
6463 13| trónusán.~Kápráztatóan sok a kapupénze,~kövér hasán egy irtó kapukulcs,~
6464 13| szakadt zsebükből a bús kapupénzt. ~- - - - - - - - - - - - - - ~
6465 12| már vége van a bálnak,~s a kapusok kocsikért kiabálnak. ~Egy
6466 14| napsugáros földtekén,~e kapzsi össze-vissza bolyban~már
6467 4| egy fekete, csillagtalan~karácsonyon...~ ~
6468 2| tiétek,~a méz, a bonbon és a karamell,~és szoptasson ez a kegyetlen
6469 12| börtönökbe~lassan vonul a roppant karaván, ~siess te is oda, igaz
6470 9| Kurjantgatva vigadt a habok keserű karavánja,~s vitte a célja felé, a
6471 9| közt tipegtél~a jodoform és karbol illatában,~mankókkal játszottál
6472 2| gyöngy, göröggyufa.~Vörös karbolpor rossz kanálisoknál.~Kiérdemült,
6473 1| szobra,~min egy kicsinyke karc se látható. ~E gondolat
6474 9| melyet e háborún át,~titkos karcokkal véstek rá s megdermedt rajta
6475 1| tél a megfagyott mezőket~karcolja éles, kék jégkörmivel. ~
6476 12| ereklye,~s rá ékírással van karcolva ritka,~egyetlen életének
6477 2| a haldokló fák szörnyű kardala,~és tetszik a föld és mindenki,
6478 10| Próbáltam lejegyezni minden kardiogrammot.~Orvos akartam lenni, gyógyítója
6479 7| Kard, kisgyermek drága Kardja,~játékos ismerős, ragyogjon
6480 1| ki csak a festett szajha kardját,~hajrá, a mérleg serpenyője
6481 14| volt rajtuk,~villogott szép kardjuk,~hogy az ütközetbe~rohantak,
6482 1| édes fénye vagy! ~Nehéz kardoddal a tart apritottad,~s magad
6483 1| ripőkre szóltál szörnyü búdba~kardodra csapva: Ne bántsd a magyart!~ ~
6484 14| mondom:~London. ~11 ~Fülembe kardok csattogása harsog,~baráti
6485 8| kiszáradott,~kezük, mint a kardpenge oly~éles, határozott, kemény,~
6486 7| játékháborúnkra,~mint villogott kardunk és porzott a határdomb?~
6487 1| az éjjel és az örvény,~a kárhozat és a mennyország,~mostan
6488 1| kél az est.~Rongyselyembe kárhozottan~hadd vergődjön, sírjon ottan~
6489 2| mindenütt.~A játékok, a karikahajtók,~a szegény tükör is hallgatag
6490 9| utakra,~s elhajigált labdák, karikák tetemébe botolva~megkerülém
6491 10| éjeimen most is úgy érzek, karikával,~labdával, zöldbojtos szalmakalapban.~
6492 14| a kisfiú a völgybe karikáz. ~A kurtizán oly hallgatag
6493 14| De hogyha él, fecseg-e? ~Karinthyhoz ~Ne búsulj most, inkább
6494 14| üres legyen az alhas. ~Karinthynak ~Kétségbeestem -~nagy volt
6495 8| beteg kezem,~s a tűz, a láng karjába fog - -~És lángolón és álmodón~
6496 7| csupa-csupa fény,~az Isten karjaiba szálltam én, ~mint egykor
6497 1| némaság,~s kitárva gyenge karjaid, hörögve~ átöleled a
6498 14| vágy örökre visszavon~kék karjaidba, Lisszabon. ~13 ~Évezredekből
6499 4| fáradott,~ hulló karjaimat.~Nézd, örvényeknél andalog~
6500 7| Felétek nyújtjuk ifjú karjainkat,~ártatlan testünk, árva-árva
6501 10| légben szélesen ívelő, kitárt karjaival,~hogy mikor lebukik, még
6502 1| az ősök itt kinyújtják karjukat. ~A szörnyü harcok marcona
6503 4| tearózsa,~akár a tigris szörnyü karma,~megyek előre zúzva, marva. ~
6504 13| kalandot,~mint véretek szent karmazsinját.~Kezetek nyujtjátok remegve,~
6505 9| köröttem olcsó angyalok.~Kármin, sáfrány, körúti nők,~selyem
6506 12| Vízszőke, lenge hajjal.~Csöpp, kárminarcú, dundi angyal.~Vajszín köpeny
6507 1| törjön ki az elfogódott,~karmolja rongyossá virágos arcát~
6508 4| eltépi lebegő ruhámat,~karmolnak égő rózsakörmök,~a földre
6509 3| pirosak.~Ez itt az élet karneváli tánca,~ borzongató
6510 14| Ó alkonyat! ~Átfogsz karoddal csendesen~Lecsókolod égő
6511 2| cipőm levásott,~körmeimmel, kárörömmel~csúnya gödröt ások.~Szánjatok
6512 14| mint vihar a tölgyet,~s kárörvendőn tombol ravatalod fölött.~
6513 1| tölgyet~s ravatalod ormán kárörvendve röhög.~Leteper a földre
6514 8| Hollók, éji varjak~ kárognak útján, gyengelábu, részeg,~
6515 10| közepén, megkoszorúzva női karoktól~vallok,~nők, rokonaim.~Most
6516 12| megbocsássatok. ~Ne nézzétek karomat-térdemet,~csak szándokom és ne az
6517 14| járva hordom? ~Lassan kifogy karomból az erő,~a nagy tusákra már
6518 13| merem a hősi hetvenévest,~káromkodó, agg szájának dicsőség.~
6519 1| Cigányok~Káromkodók, csúszók-mászók, hizelgők,~
6520 1| gyötörve:~ imádkozom, káromkodom. ~Pusztán csak a parancsra
6521 3| csapunk neki a vésznek,~káromkodunk, vérzünk, orkánok fütyörésznek,~
6522 13| hazatérő lumpok,~s sziszegve, káromkodva kotorásszák~szakadt zsebükből
6523 7| papjaivá kentek,~gyalázatos, ki káromolni merte,~az élet szent és
6524 9| bölcs~itt állok, ember, karomon a gyermek,~a lágy gyümölcs. ~
6525 10| konyhánkban állt a gáz-sütőnél,~karonülő fiammal, nagyon-ifjan,~s
6526 2| elbújik félve.~Szundít a karosszék.~Álmos a poros kép.~Alszanak
6527 1| Egy nyári dél álma~Karosszékben ültem.~Lángolt a forró nyárközép~
|