Fejezet

 1 1 |                akár a macska, amelyik majd kilencet kölykezik.~Csak
 2 1 |           fogkefe - bólintott anya -, majd itthon maradt a fogkefe.~
 3 1 |           figyelték, hogy közlekedik.~Majd, amint arca hirtelen föltûnt
 4 2 |               számított, akkor, mikor majd megérkezik a pusztára, vagy
 5 2 |            Nem bánta, hogy õt látják.~Majd a görcs jelentkezett, az
 6 2 |            zokogott, csak könnyezett. Majd egészen elcsitult. Bámulta
 7 3 |              már elég ideig volt itt, majd rögtön arra, hogy kevés
 8 3 | figyelmeztette feleségét, hol találja majd meg akkor. A halálra való
 9 3 |         könnyezve, a szûk folyosón.~- Majd kibírjuk - mondta apa.~-
10 3 |              az vasárnap nevet. Mi is majd nevetünk, anya - mondta
11 3 |            mécsest, a gyufát is, hogy majd meggyújthassák.~Anya a leányszobában
12 3 |            megjegyzését. Vállat vont. Majd alig hallhatóan mondta:~-
13 3 |              mögött nem áll-e valaki, majd kilenc tájban, mikor rendesen
14 3 |        kezdett elõre, a fatelep felé, majd megijedve a magánytól, visszafelé
15 3 |           ronda dajnák kinevették, és majd megverték. Végre egy mûhelyfélébe
16 4 |               is gyakran készítettek, majd máglyarakást. Ákos elég
17 4 |            cimboráját. Elmosolyodott, majd hanyatt dõlt a meglepetéstõl.
18 4 |        mielõtt asztalukhoz ért volna, majd kezet csókolt az asszonynak,
19 5 |           Nézte a mennyezet figuráit, majd elunva ezt, könyvespolcához
20 5 |    összeszorítva vékony, szép ajkait. Majd beszélt, elõadott, záporos
21 5 |     Ferencetek? Talán az tálcán hozza majd az önálló vámterületet meg
22 5 |              pillanatra zavarba jött, majd azon gondolkozott, sérthet-e
23 5 |               remek szaga van”. Errõl majd õ maga gyõzõdik meg. És
24 5 |           fogyott el, és kitûnõ volt, majd sajtot, ementálit, és megevett -
25 6 |           maszatolta be orrát-száját.~Majd, hogy annak rendje és módja
26 6 |  Szalonkabátját eleinte bõnek érezte, majd szûknek, és visszavágyakozott
27 6 |            hasonló körülmények között majd õk is így fognak cselekedni.~
28 6 |        letette látcsövét, elkomorult, majd feleségére tekintett, mintha
29 7 |             reményben indult el, hogy majd útközben kialakul, de hiába
30 7 |             Ijas határozatlanul állt, majd megkérdezte tõle:~- Hová?~-
31 7 |               mormogta szórakozottan.~Majd felsóhajtott.~- Én most
32 7 |           azokról, melyeket ezután ír majd. Folyton ezt ismételte:~-
33 7 |                mikor beteghez hívják. Majd képet rajzolt róla, mely
34 7 |       legnagyobb fájdalomból születik majd a legnagyobb öröm, hogy
35 7 |           volt, nem is törõdött vele. Majd másról ír, talán ezekrõl
36 8 |            úgy látszik, sohasem tudja majd leszoktatni. De már nem
37 8 |          engem látsz. De ha nem látsz majd, akkor félj, nagyon félj.”
38 8 |               csak maradjanak ott, én majd átmegyek a kis szobába erre
39 8 |            sétálgatok Etelka nénivel, majd segédkezem a háztartásban.
40 8 |                sokáig nézték egymást, majd padra telepedtek, a bokrok
41 9 |               álltak az esti étkek -, majd összeütötte csizmáit, megállt
42 9 |        füstjébõl.~Máris fölkelt.~- Én majd osztok - szólt.~Vele együtt
43 9 |               elõször ütésben maradt.~Majd ravaszdian kacsintva feléjük,
44 9 |                eleinte bizonytalanul, majd fölényesen, urasan, nem
45 9 |           hármat. Revolverbõl lõttek.~Majd ismét hármat lõttek, de
46 9 |           hogy a vészjelre visszajön. Majd dohogva, szitkozódva két
47 9 |               járda szélén álldogált, majd pár lépést próbált tenni,
48 9 |          ujjait a szöveten keresztül. Majd bólintott, sokatmondóan,
49 10|             vetetlen ágyára terített. Majd idegességében egy kocka
50 10|             egész lakás egybe nyílik. Majd, hogy a sötétség ne bántsa,
51 10|             vissza, egyre gyorsabban. Majd körbe pörgött. Nem is volt
52 10|             semmi okod rá. Elutazott. Majd visszajön. Neki is kell
53 10|              egész. Azt mondtuk, hogy majd jobb lesz minden. De mindig
54 10|            Miért? - kérdezte Ákos is, majd egész csöndesen mondta. -
55 10|            azt gondolta, hogy egyszer majd csakugyan rátérnek részletesebben,
56 10|            még erõsebben vágná-verné.~Majd folytatta az asszony:~-
57 10|         kétségbeesés szorította, hogy majd összeroskadt.~De tekintete
58 10|             és hinni. Isten megsegíti majd õt. És megsegít bennünket
59 10|             tette hozzá, és lefeküdt.~Majd megint fölült.~- Ég a pokol -
60 11|          Becsukták az ablakot.~- Végy majd õszi kabátot - mondta aztán -,
61 11|           hogy miért késik a vonat.~- Majd begyön - mondta a munkás -,
62 11|           vérzõ, hörgõ sebesültekkel. Majd arra a föltevésre hajlott,
63 11|               békébe és csöndbe, mely majd eljön nemsokára -, silentium.~
64 11|            mire õ kirántotta kardját. Majd tisztelgett, s amint bejött,
65 12|           történhetett és mi történik majd, csak föl-fölsóhajtott,
66 12|        valahol elkallódott, újat kell majd vennie.~Fönn egy oszlopon
67 12|              otromba golyhónak szánt. Majd a két kedves nõhöz csatlakozott.~
68 12|               sok ülés után. A hordár majd elszállítja a poggyászt.~
69 12|               soha, de sohasem szabad majd elfelejtenie.~Ezt írta:~„
70 13|      etetgették a galambot jó sokáig, majd drótos börtönében odaállították
71 13|           lánya magasabb volt nála -, majd fogorvoshoz kell járnod.
72 13|           mondani ma - tette hozzá. - Majd holnap. Egy hétig beszélek
73 13|       megcsókolta, szeretettel.~- No, majd én a kezembe veszlek - szólt
74 13|            meg kell híznod. Értetted? Majd én fõzök neked.~- Igaz,
75 13|           leányával, ki már lefeküdt, majd a mosónéról és Szilkuthy
76 13|         megõriztek.~Az ajtóra nézett, majd markába gyûrte a vádló okmányt,
77 13|               hazakísérte a majorból, majd elmaradt, nem jött oda,
78 13|                szégyen. Nem is említi majd szüleinek, azt mondja, hogy
79 13|       teendõivel.~Holnap reggel tehát majd fölkel hét elõtt, és fõz,