Fejezet
1 1 | kulcs nem fogott, a zár mindig kipattant, ezért a kosarat
2 1 | fekete ruháját hordta, mint mindig. Az õ haja, melyet dióolajjal
3 1 | Pacsirta mélyet sóhajtott - mindig mélyet szokott sóhajtani -,
4 2 | életének egyetlen öröme. Ákos mindig ezt mondogatta, magának
5 2 | aztán a legutolsó percben mindig akad valami rettenetes baj.
6 2 | ez nem jelentett semmit. Mindig ezt mondta az anyja: télen,
7 2 | hárman összerázkódtak. De még mindig nem indult.~- Hát Isten
8 2 | sírt a két férfi elõtt, még mindig állva, majdnem szemérmetlenül,
9 2 | Cigaretta égett fogai között. Mindig cigarettázott.~Pacsirta
10 3 | ellen, természetesen még mindig a barátság keretén belül,
11 3 | Géza közéjük tartozott.~Mindig zavarban volt. Mihelyt értelmesebb
12 3 | föltett.~Odament.~Ákos, ki még mindig ott állt feleségével, csak
13 3 | pont, melytõl Cifra Géza mindig rettegett.~- Tulajdonképpen -
14 3 | az udvarra nézõ kicsiny, mindig nyirkos szobájába, s elõvette
15 3 | könyvecskével - így mondta mindig: könyvecske - a városba
16 3 | Ákos elõkereste zsebébõl a mindig nála levõ kulcskötegeket,
17 3 | minthogy az asszony még mindig könnyezett, megjegyezte:~-
18 3 | Szemét tágra meresztette.~Még mindig látta az álom-alakokat,
19 4 | mindenkinek barátja, ismerõse, ki mindig, mindenütt jelen volt. Híres
20 4 | elaludtak az öregek. Még mindig égett az éjjeli mécs az
21 4 | egyedül. Weisz úr magában járt mindig, a társa nélkül, kit csak
22 4 | is állják a sarat, s még mindig párducok.~Környey Bálint
23 4 | egészen érti, amit olvas, még mindig bólingatott, s szórakozottan -
24 4 | járás-kelés ellenére még mindig nem álmosodott el, böngészgette
25 4 | találták a gyufát. Ott állt mindig az almáriumon, az üvegburás
26 5 | levegõben. Különös, orrában még mindig ott lengett az étterem szaga,
27 5 | csak Zányi Imrét nézte mindig, némán, boldogtalanul, és
28 6 | körülményesebben készülõdött. Nála ez mindig nehezen ment. Felesége kikészítette
29 6 | cikkeinek ellenére - még mindig nem vezették be a villanyvilágítást,
30 6 | fõképp a színészekért, és mindig elhozta ide urát is, ki
31 6 | parázzsá válna alatta a szék, mindig ugrált. Holmi nyugtalan,
32 6 | leányával a bálterembe ment. Még mindig két ciprus között állt a
33 6 | játszik.~Ballagtak a még mindig meleg éjszakában. A Széchenyi
34 7 | órája.~Mályvády például mindig fél nyolckor haladt át a
35 7 | aztán beleássák magukat, mindig mélyebben hatolnak bánatukba,
36 7 | Mikor sétálnak, erre kifelé. Mindig középütt megy.~- Igen, igen.~-
37 8 | papírtokba. A levél még mindig térdén maradt.~Csak egy
38 9 | is a Le Figarot olvasta. Mindig a Le Figarot olvasta. Ezért
39 9 | Ákos bajszán, melyen még mindig a borbély tiszaújlaki pedrõje
40 9 | mikor valaki szökni akart, mindig ott termett. Most is résen
41 9 | szemüvegét is letette, ami nála mindig a jó érzést jelentette.~
42 9 | estéken.~Sárcsevits még mindig nem végzett a Le Figaro-val,
43 10| idõben, mióta eszét tudta, mindig otthon volt már az ura.
44 10| volt ez, izgalmas hajsza. Mindig újra és újra, mindig jobban
45 10| hajsza. Mindig újra és újra, mindig jobban és jobban. Arcán,
46 10| felesége halkan.~Ákos még mindig nem szólt. Nézte az asszonyt.
47 10| kezébõl a botot. De azért még mindig nem mozdult.~- Kicsit ittál,
48 10| kiabált az asszony, ki még mindig az ágyban feküdt.~Ákos pedig,
49 10| majd jobb lesz minden. De mindig rosszabb lesz. Mindig rosszabb
50 10| De mindig rosszabb lesz. Mindig rosszabb és rosszabb lesz.~-
51 10| férjhez. Harmincöt éves, még mindig jöhet valakije. Sohasem
52 10| Akárkihez, aki kéri. Mert ilyent mindig lehet találni. Azt hiszed,
53 10| lárma.~Vajkayné töprengett, mindig visszatérve a kiinduló gondolatra.~-
54 10| Engem vádolsz? Most is mindig vele jövök-megyek. Õ az
55 10| elrontotta kicsit a gyomrát. És mindig magad kísérted az iskolába,
56 10| ravaszul, gyanúsan-lendületes, mindig nekifohászkodó védõbeszédek
57 10| fölébredek, és nem tudok aludni, mindig imádkozom. Akkor megkönnyül
58 10| biggyesztette el száját Vajkayné.~- Mindig mondtam - szólt Ákos -,
59 10| idõnként váltakozott, és mindig megjósolták közeli halálát
60 11| élt, valahol vidéken, s mindig reggel ébredt, az ilyen
61 11| éjszakába is, mely eddig mindig ágya volt.~Testét nem elégítette
62 11| csoszogott.~A zongorán még mindig égett a két lámpa, melyet
63 11| tõlük. Az emberek pedig, kik mindig önzõek, és testvértelenül
64 12| értésükre adta, hogy még mindig nem ez a vonat az. De a
65 12| kulacsot vitte, melyben még mindig víz kotyogott, s a fehércsíkos
66 13| ráül a vállamra. Ideszáll mindig.~Nem volt szép galamb. Kopott,
67 13| mosolygott, kedveskedett mindig, mindenkivel, de ezen a
68 13| szenvednek.~Feküdt az ágyon, még mindig hunyt szemmel, ezen a meddõ,
69 13| mely nem készült el, még mindig nincs meg, mert a rokonok
70 13| gyakorlatra tett szert.~Apa még mindig nem oltotta el a villanyt.~-
|