Fejezet

 1 2 |     behúzta bal vállát, idegesen, mintha ezzel akarná palástolni
 2 2 |           fülkéje felé menekülve, mintha sietne, és biztosabb, zártabb
 3 2 |         kaparó érdességet érzett, mintha aszúbort nyelne, aztán keserûséget,
 4 2 |         egész idõ alatt úgy tett, mintha semmit sem venne észre.
 5 3 |        tartottak. Még siettek is, mintha bizony várná otthon õket
 6 3 |       lombosodó ágai elhervadtak, mintha pusztító vihar dúlta volna
 7 3 |        meg a kulacs, de úgy ment, mintha terhet viselne, nagyobbakat,
 8 3 |          számolta a nõ az ujjain, mintha rózsafüzért morzsolva imádkozna -,
 9 4 |         halvány lilaszínûvé vált, mintha festené.~De itt volt a város
10 4 |  kürtõkalapban, nagyon elegánsan, mintha skatulyából ugrott volna
11 4 |         is. Utánuk fordultak. Nem mintha valami feltûnõ lett volna
12 4 |    üdvözlését, kik a hõség múltán mintha nyájasabban köszöntenék
13 4 |     cukros napfény végigcsorrant, mintha mézet pergettek volna rá,
14 5 |    zsebkendõkkel törlik szemüket, mintha sírnának. Éles illatszerek
15 5 |           és mogyorótorta között. Mintha álmodtam volna. Mégsem lehet
16 5 |           már javában evett.~Erre mintha elhatározna valamit, összeráncolta
17 6 |            olyan fényes és merev, mintha öntött vasból kalapálták
18 6 |        mondta Ákos elégedetlenül, mintha azt mondaná, hogy nem jó.~
19 6 |          tekervényes trombitáját, mintha küszködött volna vele, mint
20 6 |          és oly tömörnek rémlett, mintha a fõispán úr bajuszkeféjét
21 6 |        leült, azonnal fölpattant, mintha parázzsá válna alatta a
22 6 |          ibolyafényben ragyogott. Mintha kissé kancsi is lett volna.
23 6 |        majd feleségére tekintett, mintha kérdezné, mit szól ehhez
24 6 |         porhanyó, kéjesen-fáradt, mintha a sok idegen ágy, a sok
25 6 | költészete. Úgy szívta a levegõt, mintha sütné a száját, a kis forró
26 6 |          kis forró szajha-száját, mintha édességet nyalogatna, pezsgõt
27 7 |        izgalmat ilyen találkozás, mintha egy család tagjai látják
28 7 |        melegen szorongatta kezét, mintha mindenki nevében bocsánatot
29 7 |     álltak, bizonyos álpátosszal, mintha még várnának valamire.~-
30 7 |     festékkel, és álarcot viselt. Mintha álarc lenne Miklós arcán
31 7 |        jobban állják, mint mások, mintha éltetné õket a szenvedés.~
32 7 |          mind hozzáférhetetlenek. Mintha mindnyájan szigeten lennének,
33 7 |       hústól, testtõl, és átérzi, mintha az övé volna. Ebbõl a legnagyobb
34 7 |    fogadják szavunkat, életünket, mintha az övék volna.~Az, amit
35 8 |          látható vonalakat vonva, mintha varrótû kaparta volna ki
36 8 |       miért fáj úgy minden szava, mintha kést forgatnának szívében,
37 9 |      érezte, közvetlenül mozgott, mintha a távollét sok évét átaludta
38 9 |          után, úgy nézte társait, mintha nem is ülnének elõtte, s
39 9 |     Darwin nevének hallatára, nem mintha nem tartaná õt úriembernek,
40 10|           álló rejtélyes alaktól, mintha éj idején vadidegen ember
41 10|           így még szörnyûbb volt, mintha kimondta volna.~Az asszony
42 10|          leányát sértette meg. És mintha csak ez a sérelem történt
43 10|      ocsúdott részegségébõl, mely mintha világosodott volna.~- Jó -
44 10|          vigasztalt meg. Fölkelt, mintha kérdené, ki segíthet rajta,
45 10|        erre nem szólt semmit. Nem mintha nem értett volna egyet feleségével.
46 11|          nem ismeri föl. Mindenen mintha vékony koromréteg lenne.
47 11|          a kiszállókat figyelték, mintha közöttük lehetne az, akit
48 12|    folyton prüsszögött, köhögött, mintha meghûlt volna. A kocsik
49 12|       hogy tévedett, és úgy tett, mintha nem hallotta volna. Ment
50 13|     egyszerre olyan lucskos lett, mintha az éjjeliszekrényen levõ