Fejezet

 1 2 |                 álldogáltak, szerették volna, ha vége szakad az elnyújtott
 2 3 |               belül, és képesek lettek volna neki halálosan ártani, névtelen
 3 3 |            menjen?~Legjobban szeretett volna eltûnni, észre sem venni
 4 3 |              fassio, melyrõl ne tudott volna azonnal fölvilágosítást
 5 3 |            mintha pusztító vihar dúlta volna föl. Valahányszor kezébe
 6 4 |              mintha skatulyából ugrott volna ki, egy magas színész, a
 7 4 |                mielõtt asztalukhoz ért volna, majd kezet csókolt az asszonynak,
 8 4 |             mintha valami feltûnõ lett volna rajtuk, de itt az utcán
 9 4 |                 mintha mézet pergettek volna rá, s a fiú nyalogatta.
10 5 |                között. Mintha álmodtam volna. Mégsem lehet elfelejteni.~
11 5 |            valamikor is éhen maradtunk volna. Dehogy. Hja, hogyha ilyesmiket
12 5 |                 Bánffy ilyent nem tett volna, soha. Ez közönséges mameluk.~-
13 6 |               öntött vasból kalapálták volna ki. Álla azonban sima, bársonytapintatú,
14 6 |         trombitáját, mintha küszködött volna vele, mint valami fojtogató
15 6 |       bajuszkeféjét is benn felejtette volna, csupa szelességbõl és agilitásból,
16 6 |            Mintha kissé kancsi is lett volna. De ez jól állott neki.~
17 6 |           Érdekes. Én meg sem ismertem volna. Milyen jó a maszkja.~-
18 6 |                idegen kar megpuhította volna, az arca lágy, mint a banán
19 6 |             mint a szereplõk. Odaadták volna neki mindenüket.~Van-e igazság?
20 7 |            megyénél még talán lehetett volna helyem. De az emberek. Hamburgba
21 7 |                emberi törvényektõl. Ha volna oda út. A szigethez, ehhez
22 7 |               és átérzi, mintha az övé volna. Ebbõl a legnagyobb fájdalomból
23 7 |              életünket, mintha az övék volna.~Az, amit hallott apjáról,
24 8 |                 mintha varrótû kaparta volna ki a papírt. Mire Ákos kibetûzte,
25 9 |             távollét sok évét átaludta volna, s folytatná ott, hol elhagyta.
26 9 |               anélkül, hogy meg tudták volna gyõzni egymást álláspontjukról.
27 9 | kimondhatatlanul. Jaj, ha lepofozhatta volna fejérõl a szemtelen ficsúros
28 9 |              egy titkos gombot nyomtak volna meg valahol, és siralmas,
29 10|               az asszony.~Le is feküdt volna, ha nem jut eszébe az, ami
30 10|        szörnyûbb volt, mintha kimondta volna.~Az asszony kiugrott az
31 10|                Felesége most már várta volna szavát. Szinte kívánta,
32 10|              csak ez a sérelem történt volna vele, haragosan, duzzogva
33 10|             ellen vétkezel.~- Ha sánta volna - ordított Ákos -, ha púpos
34 10|              ordított Ákos -, ha púpos volna, ha vak volna, akkor sem
35 10|                 ha púpos volna, ha vak volna, akkor sem volna ilyen csúnya -
36 10|                ha vak volna, akkor sem volna ilyen csúnya - és most már
37 10|               mely mintha világosodott volna.~- Jó - hagyta rá -, beszéljünk
38 10|            zsöllyében.~Most õ szerette volna, ha ura megerõsíti abban,
39 10|          valami rés, melyet ki kellett volna tölteni. De Ákos nem visszhangozta
40 10|          semmit. Nem mintha nem értett volna egyet feleségével. Vallásos
41 11|              nem mondta.~- Meg kellett volna kérdezned.~- Igen.~- Én
42 11|               most fogta el. Szeretett volna odadõlni a vaspóznához,
43 11|                óra huszonötkor kellett volna érkeznie, és még most sincs
44 12|               köhögött, mintha meghûlt volna. A kocsik jajgattak, a fék
45 12|              tett, mintha nem hallotta volna. Ment anyjával, ki beléje
46 13|     éjjeliszekrényen levõ pohár rádõlt volna. Zokogott is. De hasra feküdt,