Fejezet
1 2 | nem gondolva arra, hogy milyen, szerette õt, ahogy volt,
2 3 | és akkor is alig várták. Milyen nehéz volt elképzelni, hogy
3 3 | Akkor azonban eszébe jutott, milyen illetlenség, botrány, hálátlanság
4 3 | letisztogatott. De azért most is milyen gondos volt, milyen figyelmes.
5 3 | most is milyen gondos volt, milyen figyelmes. A tisztaszobában,
6 3 | Csönd lebegett mindenen.~- Milyen üres itt minden - sóhajtott
7 3 | kezdeményezõ erejét, ismételte:~- Milyen üres.~Átmentek megint az
8 4 | elfogyasztott mindent.~- Milyen volt? - kérdezte felesége,
9 4 | értekezéseit, s azt sem titkolta, milyen szörnyû sors vár rá rövidesen,
10 4 | fény ömölt az ebédlõre.~- Milyen barátságos - kiáltott az
11 5 | életemben. Fogalmam sincs, hogy milyen. A vanília idegen, izgató
12 5 | hittem, aludtál.~- Nem.~- Milyen sápadt vagy.~- Dehogy.~-
13 5 | fiatalemberekkel, azóta nem. Milyen friss, mennyire tudja az
14 5 | mennyire tudja az illemet, milyen bohém és mégis tisztességtudó.
15 6 | jöhetsz színházba. Nézd, milyen borzas vagy. Oldalt is,
16 6 | a bõröndöket, csodálták, milyen könnyen zárulnak. Nekik
17 6 | meg sem ismertem volna. Milyen jó a maszkja.~- És a hangja,
18 7 | középütt megy.~- Igen, igen.~- Milyen egyszerû és jóindulatú.~-
19 7 | kezdõdhetnek a tragédiák. De milyen mélyek, mennyire atyafiai
20 7 | mennyire atyafiai mind. Milyen hasonlatosak hozzá. Ha egyszer
21 8 | galambok turbékolására. Milyen bájosak a picinyke sárgatollú
22 8 | a kotlósok szárnya alá. Milyen édes a mezei élet. Milyen
23 8 | Milyen édes a mezei élet. Milyen gyönyörû az itteni munka.
24 8 | csodálkozik, hogy leány létemre milyen bátor vagyok. Bezzeg a Thurzó-lányok
25 8 | levelet írok nektek.~De milyen önzõ vagyok. Folyton magamról
26 8 | vagytok. Apa sokat dolgozik-e? Milyen új családfát rajzolt? Anya
27 9 | folytatta Priboczay - milyen egyenes vagy. Nem olyan
28 9 | a kártya. Mit forralnak, milyen bombát tartogatnak, miféle
29 9 | bíró csodálkozott, hogy milyen friss az öregúr.~Ákos viszont
30 10| hol jár. A folyosón is milyen illumináció volt, meg a
31 10| szórakozni. Ne légy oly önzõ.~- Milyen árva - suttogta Ákos, maga
32 10| Ákos, maga elé meredve -, milyen árva.~- Holnap megjön -
33 11| szólt róla. Felesége sem.~- Milyen sötét van - mondta.~- Igen,
34 11| még gyilkosságra is. Aztán milyen beteges, rá sem lehet ismerni.
35 11| emlékeztetnek bennünket, milyen egyedül vagyunk, és ez a
36 12| Ez az õsz - gondolta.~Milyen hirtelen jött. Nem fönségesen,
37 13| a kalitkát.~- Nézzétek, milyen aranyos. Tubi, Tubi, Tubica.
38 13| valami ellen, amitõl félt. Milyen egyedül tengett-lengett
39 13| tartotta a lencse felé.~- No, milyen?~- Aranyos vagy - felelte
40 13| ti, szegények? Képzelem, milyen rosszul mulattatok ti. A
41 13| Pacsirta szemébe nézni. Félt.~- Milyen halvány - szólt Pacsirta,
42 13| Pacsirta, halkítva hangját. - Milyen sovány. A kezecskéje is
43 13| sovány. A kezecskéje is milyen sovány.~Pacsirta csontos,
|