Fejezet

 1 1 |             hogy ez a helyzet illik neki legjobban.~Megesett, hogy
 2 2 |            szép szegény, és fájt is neki, sokáig. De aztán, valahogy
 3 2 |           mindjárt tovarobognak, és neki is zökkennek nagy dérrel-durral,
 4 2 |           csézában állt, integetett neki. Kedves, köpcös arca, melyet
 5 3 |             és képesek lettek volna neki halálosan ártani, névtelen
 6 3 |           Gézát nem felejtették el, neki, épp õneki nem tudtak sohasem
 7 3 |         arcpirító fölsülést okozott neki. Durvának tartotta felesége
 8 4 |       ilyent. Kezét lengetve intett neki, és vidéki szokás szerint
 9 4 |      foglyot, pár vadkacsát küldött neki.~De most, hogy meglátták
10 5 | kürtõkalapos, ki már tegnap föltûnt neki, de nem tudta, kicsoda,
11 5 |              A fõpincér itt átadott neki egy levelet, melyre azonnal
12 5 |          kedélyeskedés rosszul állt neki, merõben idegen volt természetétõl.
13 5 |             dugta a jegyet.~- Isten neki, elmegyünk. Nagyon köszönjük.~
14 6 | leborotválta a segéd, hajának esett neki, alul szépen kikerekítette
15 6 |             volna. De ez jól állott neki.~Aztán tekintete is érdekes
16 6 |              Remek vagy - gratulált neki Környey.~- Remek - szólt
17 6 |           szereplõk. Odaadták volna neki mindenüket.~Van-e igazság?
18 7 |           régen volt. Nem említette neki, és õ bizonyára nem is emlékezett
19 7 |      betegségérõl szólt. Ezt átadta neki, megkérve, vigye a nyomdába,
20 8 |       Kalácsomat tejbe mártottam és neki adtam. Most jó barátok vagyunk.~
21 8 |         pontos fölvilágosítást adni neki erre vonatkozólag. Apja
22 9 |            játszma hosszú volt.~Nem neki volt hosszú, meg a többinek,
23 9 |      nemtörõdömséggel nyújtotta oda neki, úgy, ahogy más a lábát
24 9 |   felhajtott, rettenetes erõt adott neki. Tudta, hogy tüstént haza
25 9 | mélyesztette, hogy kezet ne kelljen neki adnia, és kifelé feszítette
26 9 |          tette. És most úgy rémlett neki, hogy ebben a derengésben
27 10|              Ne fõzzek teát?~Intett neki, hogy fõzhet.~Az asszony
28 10|          Elutazott. Majd visszajön. Neki is kell szórakozni. Ne légy
29 10|              Hát nem jobb lenne az? Neki is, szegénynek. És nekünk
30 10|   eszmecserének, lehetõségnek. Fájt neki. Fölháborította a kegyetlensége,
31 10|           tollboáját, hát megvettem neki, azonnal, ebben a rettenetes
32 10|           is elvonom magamtól, hogy neki maradjon minden, amit kedvel,
33 10|        kocsi. Vastag ruhákat vettél neki, hogy meg ne fázzék, és
34 10|        akkor...~- Akkor? - segített neki Ákos, lehúzva szájáról a
35 12|     poggyászt.~Ákos meg anya átadta neki esernyõjét, az pedig megrakodva
36 12|            kiló kenõcsöt, és átadja neki. Távolabb a Baross-kávéház
37 13|             De a hízás nem használt neki. Vastag, duzzadt hurkák
38 13|              Búzamagot is hoztam ám neki. Hol a poggyászom?~Apa már
39 13|        vénség, mely már nem is fájt neki, hanem elfogadta, a leánya