Fejezet
1 1 | Ezen a napon korán ébredtek mind a hárman, legott csomagolni
2 2 | törölgetve.~Most is sírtak, mind a ketten.~Pacsirta, miután
3 2 | rémülten füttyentett, amitõl mind a hárman összerázkódtak.
4 2 | Pénteken - intettek feléje mind a ketten -, pénteken - és
5 3 | levetkõztek, eloltották a lámpát, mind a ketten elszenderedtek.~
6 4 | sokat követelt tõlük, és mind idõ elõtt megszöktek. Új
7 4 | újonnan érkezõket majdnem mind ez a társaság nyelte el.~
8 4 | Vajkayék villanycsillárjai mind magasan lógtak, közel a
9 4 | sebesültekkel? - kérdezte.~Keresték mind a ketten, de nem találták.~-
10 5 | szomszédságában. Aztán a többi mind, az is van, a sertésoldalas,
11 6 | kívülrõl tudták, zongorázták mind a négyen. Ákosnak azonban
12 6 | versei a Sárszegi Közlönyben mind hozzá szóltak.~Környey a
13 6 | barnák, soványak, kövérek, mind a gyönyör felé tartották
14 7 | Egy gázlámpa alá értek mind a hárman. Ákos megállt.
15 7 | ellenvetést nem tûrve.~Ezek mind hozzáférhetetlenek. Mintha
16 7 | elsõ látásra érdektelenek mind, torzak és görbék, lelkük
17 7 | mélyek, mennyire atyafiai mind. Milyen hasonlatosak hozzá.
18 8 | félj, nagyon félj.” Ezen mind a ketten nevetünk.~Nekem
19 9 | fölitatta könnyeit, Ákost mind a két kezénél fogva a csillár
20 9 | nem is ülnének elõtte, s mind, kik ott vannak, levegõbõl
21 9 | bánatával. Priboczay elolvadt, mind a két szeme könnyezett,
22 9 | fölugrott.~Ákos nem mozdult. Mind a két kezét nadrágzsebébe
23 10| és csevegve, nevetgélve mind megeszegették, nyolcig.~
24 10| sokáig, kecmeregve. Egyszerre mind a két zsebét kifordította.~
25 10| miért. A kártyanyereséget mind a ketten piszkos dolognak
26 10| dülöngött.~A csillár villanyai mind égtek. Egy percig föl sem
27 10| valaha a leány született. Mind a ketten reszkettek az izgalomtól.~-
28 10| ezeket a remek terítõket. Mind tõle való. Bûn volt, amit
29 10| szeretjük õt - hangsúlyozta - mind a ketten. És ha ezerszer
30 11| petróleumlámpa füstölgött.~Pár percig mind a ketten nézték ezt a képet.~-
31 11| bevörösboroztak”. Vele együtt mind leültek Vajkayék asztalához
32 11| gyufát kiütötte kezébõl.~Mind tapsoltak, csak Füzes Feri
33 11| mulattak”.~Hajnal felé, mikor mind eláztak Panna néni híres
34 12| bírt, havi öt forintért. Mind a ketten Budapestre vágyakoztak,
35 13| mihozzánk.~Õ is megcsókolta mind a két orcáját.~Csitt-csatt,
36 13| fehér papírra. Sajnálták mind a hárman, sokáig nézték,
37 13| jelenével, jövendõjével, melyet mind összefogunk, mint sorsot,
38 13| pillanatban feléje emelte mind a két karját, heves mozdulattal,
|