Fejezet

 1 4 |          azért csak így hívta õt mindenki Sárszegen: Weisz és társa.~
 2 5 |         az kétségtelen. Legalább mindenki azt állítja. Természetes,
 3 5 |  füstöltek, iddogáltak. Jöttükre mindenki fölállt, hogy illendõen
 4 5 |           És szétnézett.~De erre mindenki elkacagta magát, még Környey
 5 6 |        szintén a kar dallamát, s mindenki figyelt a láthatatlan énekesnõre,
 6 6 |  színpadon csak körötte forgott. Mindenki róla beszélt, mindenki rátekintett.
 7 6 |           Mindenki róla beszélt, mindenki rátekintett. Valóban, micsoda
 8 6 |       kellene, és virág hull rá. Mindenki ismeri erkölcstelen életét,
 9 6 |         akart megszûnni.~Tapsolt mindenki, a páholyok, a zártszékek,
10 7 |    tudott. Hálával gondolt rájuk mindenki.~Idejött érte az ura hat
11 7 |        Ijas Miklóssal.~Sárszegen mindenki találkozott mindenkivel,
12 7 | beszéltek, Sárszegen bukkant föl mindenki meglepetésére, mint újságíró.~
13 7 |        szorongatta kezét, mintha mindenki nevében bocsánatot kérne
14 7 |          Feri, a sárszegiek, meg mindenki.~Úgy látszott, hogy nem
15 9 | szeretetre méltóság sem volt, de mindenki kedvelte, és úgy hívta: „
16 9 |          nagy egység alakult ki. Mindenki más és más tartalommal töltötte
17 9 |      ittak.~Környey ügyelt, hogy mindenki teljesítse kötelességét.~
18 9 |           Õk is ittak. Sárszegen mindenki ivott.~Egy paraszt a járda
19 10|       ebben nem sokra haladt, de mindenki elismeri, hogy finom, mûvelt
20 10|            és itt gondolkozott - mindenki. Határozzuk el, hogy hetente
21 10|         És minden eszébe jutott, mindenki eszébe jutott. Még Ijas
22 12|        ebben a törpe éjszakában.~Mindenki aludt már. Aludt Környey
23 13|        levette õket. A fényképen mindenki rajta látható, még Tigris
24 13|          gondolkodott, úgy, mint mindenki, aki magára gondol.~De ez