Fejezet

 1 4 |          halállal sújtotta.~Ijas Miklós, a Sárszegi Közlöny alig
 2 6 |          innen nézte végig.~Ijas Miklós a felvonás közepén érkezett,
 3 7 |    egyedül sétált, mint most is.~Miklós váratlan föltûnése a tegnapi
 4 7 |  gyönyörû családot.~Ijas Jánost, Miklós atyját, ki a megyei elõkelõséghez
 5 7 | szétzüllött.~Csak a tizenöt éves Miklós élt még, kit rokonai magukhoz
 6 7 |    meglepetésére, mint újságíró.~Miklós félszeg helyzete folytán
 7 7 |      történt.~- Szervusz, kedves Miklós öcsém.~Ijas határozatlanul
 8 7 |      Hazafelé.~És mert nem tudta Miklós, hogy mit csináljon, és
 9 7 |          anya.~- Hol? - kérdezte Miklós.~- Brazíliában - magyarázta
10 7 |        nyújtózott el a csöndben. Miklós megállt.~- Micsoda unalmas
11 7 |           Te ismerted õt - szólt Miklós, Ákosra tekintve.~- Ismertem.
12 7 |   mihozzánk, mi õhozzájuk. Maga, Miklós, még kicsi volt akkor, hat-hétéves.
13 7 |     mentem Amerikába - folytatta Miklós. - Itt maradtam, azért is
14 7 |       viselt. Mintha álarc lenne Miklós arcán is. Csakhogy keményebb
15 7 |         bolygatta meg pár szava.~Miklós nem hagyta abba munkáját,
16 7 |       Maguk nem ismerik egymást, Miklós?~- Nem, még nem volt szerencsém.
17 7 |          egyszer, ha lesz ideje, Miklós - szólt. - Látogasson meg
18 7 |        fogott vele:~- Köszönjük, Miklós öcsém - szólt, és sietett
19 7 |  Becsapódott mögöttük a vaskapu.~Miklós a rácson át a kertbe nézett.
20 7 |          öregek nyugodni tértek. Miklós biztosan látta maga elõtt
21 10|          eszébe jutott. Még Ijas Miklós is, egy pillanatra, ki oly
22 12|          valaki ébren volt: Ijas Miklós, a Sárszegi Közlöny segédszerkesztõje.~
23 13|   oldalban, melyen különben Ijas Miklós verse is olvasható - zsugorodott