Fejezet

 1 3 |         nemsokára meghal. Errõl az öreg emberek kíméletlen közönyével, döbbenetes
 2 4 |          mindenütt, ezüst trillával. Az emberek teljes meggyõzõdéssel táplálkoztak,
 3 4 | sírköves-boltokat, azt hihette, hogy az emberek nem is élnek itt, csak meghalnak.
 4 5 |              rossz közkönyvtára van, az emberek alig ismerik, megvetõen
 5 5 |                Várakoztak kicsit.~De az emberek vasárnap, a pihenés kellemes
 6 6 |            koholt históriákat, melyeket emberek találtak ki, és mint heraldikus,
 7 7 |               bárhová is igyekezett. Az emberek alig köszöntötték egymást,
 8 7 |                értem, hogy élhetnek itt emberek. Budapestre szeretnék kerülni.
 9 7 |            lehetett volna helyem. De az emberek. Hamburgba mentem, gyalog.
10 7 |              egyszer, és a többi idegen emberek is úgy fogadják szavunkat,
11 9 |      kapacitálták, õ is fölkelt. Magyar emberek pohárnál megértik egymást.
12 9 |        pagátultimo, pagátultimó - és az emberek sziszegtek, hüledeztek.~
13 10|             számot tarthatunk)~A részeg emberek röpülnek.~Csak a józanok
14 11|                ki a homályos utcára. Az emberek, kik itt mozognak, már fáradtak
15 11|                esernyõk puffadoztak. Az emberek csatakos nadrággal cuppogtak
16 11|                elsõ õszi nap, melyen az emberek otthon maradtak.~A peronon
17 11|               és az esõben-éjben gyanús emberek rohanták meg. E föltevések
18 11|               visszadöbbenünk tõlük. Az emberek pedig, kik mindig önzõek,
19 11|              volt.~A tárgyak álltak, az emberek jöttek-mentek.~Nyugat felé
20 12|            harmadosztályból, igénytelen emberek, batyus parasztok, kofák,
21 12|            kiürült.~Elöl nem jártak már emberek, az utasok jórészt átadták
22 12|             hangot. Hasonlított a többi emberek hangjához, csak bárdolatlanabb