Fejezet

 1 2 |   végezhessen nehéz munkájával. Alig fintorgott, mint testi szenvedés
 2 3 |         alkalmával, és akkor is alig várták. Milyen nehéz volt
 3 3 | megjegyzését. Vállat vont. Majd alig hallhatóan mondta:~- Ugyan.~
 4 4 |      Miklós, a Sárszegi Közlöny alig huszonnégy éves segédszerkesztõje,
 5 4 |      volt a vendéglõkrõl, s bár alig fordultak meg itt, órákig
 6 5 |    közkönyvtára van, az emberek alig ismerik, megvetõen emlegetik,
 7 5 |     színész fölkelt, meghajolt, alig színpadiasan, és õ tartotta
 8 6 |   tükörbe. Kissé elkomolyodott.~Alig ismert magára.~Új ember
 9 6 | nyalogatna, pezsgõt szürcsölne.~Alig énekelt, csak trillázott,
10 6 |    meghajolt a primadonna felé, alig egy árnyalatnyival kevésbé
11 7 |       is igyekezett. Az emberek alig köszöntötték egymást, csak
12 7 |         jó ember volt.~- Én már alig emlékszem az arcára - mondta
13 8 |          csak karcolt, halvány, alig látható vonalakat vonva,
14 8 |        8 óra 25 perc) vonattal. Alig várom, hogy újra szívemre
15 10|       fölemelkedett a levegõbe. Alig egy-két arasznyira. De aztán
16 10|           és vádlóan -, bál.~De alig ejtette ki ezt, torkát görcs
17 10|       elvetette. Õ még gyermek, alig huszonnégy éves.~Ákos némán
18 12|      kinek egyedül kell lennie.~Alig várta, hogy átlépje az otthon
19 13|       két lány láthatóan vihog, alig tudja elnyelni kipukkanó
20 13|        szép volt, különben arca alig tûnt elõ, mert fejét, amint
21 13|         el nem téphetõn, valami alig látható, vékony, de erõs