Fejezet

 1 2 |            vette körül, és nem gondolva arra, hogy milyen, szerette õt,
 2 2 |          rézsútoldalt kilátás nyílt itt arra az egyemeletes, gipszrózsákkal,
 3 3 | cigarettatárcáért, annyira gyûlölködtek arra, ki közöttük valami kis
 4 3 |            borzongatta. Nagyokat nyelt. Arra gondolt, most már elég ideig
 5 3 |             ideig volt itt, majd rögtön arra, hogy kevés ideig volt itt,
 6 5 |             nyáron még együtt laktak, s arra kérte, hogy mielõtt végképp
 7 6 |       ismeretlennek, maga tanította meg arra, micsoda a szerelem mûvészete.~
 8 6 |               az iskolában levõ diákok, arra gondoltak, hogy hasonló
 9 6 |                a társadalom szemete, ki arra sem érdemes, hogy beletöröljék
10 7 |             bosszúból följelentette õt, arra hivatkozva, hogy pénzét
11 7 |   megtartották-e a tárgyalást vagy sem, arra nem emlékeztek. Tény azonban
12 7 |           semmire sem használható, csak arra, hogy fájjon, ebbe aztán
13 8 |              tátott szájjal nézte õket. Arra ébredt, hogy valaki megfogta
14 10|            párducok egy csoportja, mely arra haladt éji útján. Megvárták,
15 11|             izgatókra gondolt.~- Tessen arra jobbra - szólt a munkás.~
16 11|                jobbra - szólt a munkás.~Arra jobbra is ment, meg arra
17 11|                Arra jobbra is ment, meg arra balra is, meg arra oldalt
18 11|                  meg arra balra is, meg arra oldalt is. De nem talált
19 11|               hörgõ sebesültekkel. Majd arra a föltevésre hajlott, hogy
20 11|            elmés, ötletes volt, érdemes arra, hogy megörökíttessék a