1-500 | 501-556
Fejezet
501 12| utolsó sínen kényelmesen, nem sietve beállt egy hosszú
502 12| értésükre adta, hogy még mindig nem ez a vonat az. De a tarkövit
503 12| jajgattak, a fék nyöszörgött. Nem lehetett valami fölemelõ
504 12| váratlanul kanyarodott és nem a háttérbe ment, hanem elõre,
505 12| sínre futott, itt azonban nem akart megállni, fölhúzta
506 12| kocsi felé rohantak.~Ákos nem jól látott, s önkénytelenül
507 12| lankadó figyelmüket már nem voltak képesek összpontosítani,
508 12| magas nõ az urával, kit nem ismertek, meg két idõsebb
509 12| most teljesen kiürült.~Elöl nem jártak már emberek, az utasok
510 12| poggyászokat tolták kifelé.~- Nem látom - mondta Ákos.~Az
511 12| mondta Ákos.~Az asszony nem felelt.~Inkább csak önmagát
512 12| másodpercig tart ez a kétség, már nem bírja ki egyikük sem.~Messze-messze,
513 12| tartott.~Mereven bámulták. Nem merték azt hinni, hogy õ
514 12| A viaszkosvászon sapkát nem ismerték, sem a gumiköpenyt,
515 12| emelve, a melléig, éppen nem értették.~Négy-öt lépésnyire
516 12| indóház felé emelte szemét, de nem látott senkit, sem a peronon,
517 12| tévedett, és úgy tett, mintha nem hallotta volna. Ment anyjával,
518 12| Az én drága jó szüleim nem is örülnek. Lám-lám, már
519 12| mondta anya.~- Rosszul áll?~- Nem. De olyan furcsa.~- Szûk
520 12| ázzam.~- Remek köpeny.~- Nem jó?~- De. Csak más vagy
521 12| hívják, hogy Tubica. Tubicát nem adom oda senkinek. Tubicát
522 12| Pacsirta elkapta kezét, nem engedte. Takarékoskodni
523 12| sem érdemes. Egy kis séta nem árt a sok ülés után. A hordár
524 12| vissza-visszafordulva, hogy jönnek-e már.~Nem esett az esõ, a szél is
525 12| Szórakozottan bámult a földre, és nem hallotta, mit beszél leánya
526 12| lámpáit, minthogy itt zene nem játszott, már oltogatták,
527 12| ezt a három embert, míg el nem tûntek szeme elõl. Legott
528 12| gondolta.~Milyen hirtelen jött. Nem fönségesen, nem halálosan,
529 12| hirtelen jött. Nem fönségesen, nem halálosan, nem nagy pompájában,
530 12| fönségesen, nem halálosan, nem nagy pompájában, arany levélszõnyegével
531 13| pénteken véget ér, de nem fejezõdik be)~Benn viharosan
532 13| ruhája vajszagú.~De a hízás nem használt neki. Vastag, duzzadt
533 13| Tubica. Aranyos kis Tubica. Nem cukros?~A galamb, meglátva
534 13| vállamra. Ideszáll mindig.~Nem volt szép galamb. Kopott,
535 13| Olcsvay Feri, ki szegény, nem tudja, hogy a kisvárdai,
536 13| Igen.~- A nagyobbik nekem nem rokonszenves. A kisebbik
537 13| járnod. Ne hanyagold el.~Ákos nem tekintett oda.~Õ semmiféle
538 13| szenvedést, betegséget, sebet nem bírt megnézni.~Csak leánya
539 13| borult rá, gyengéden, de el nem téphetõn, valami alig látható,
540 13| jóvátehetetlen vénség, mely már nem is fájt neki, hanem elfogadta,
541 13| vannak - mondták.~De ezt nem vallotta be, csak így szólt.~-
542 13| élesen.~- De nekem apa nem tetszik. Gyere csak ide,
543 13| engedelmesen odament. És nem mert Pacsirta szemébe nézni.
544 13| papírlap, melyet valahogy nem tüntettek el a sok zûrzavarban,
545 13| nõszíve tudta, hogy leánya nem alszik.~Pacsirta épp ekkor
546 13| csak most ocsúdott, hogy nem látta többé a tarkövi embereket,
547 13| többé a tarkövi embereket, nem hallotta a vonat zakatolását.~-
548 13| Ezen a fényképen azonban nem volt ott valaki.~Nem volt
549 13| azonban nem volt ott valaki.~Nem volt ott Szabó Jóska, az
550 13| majorból, majd elmaradt, nem jött oda, kerülte társaságát,
551 13| ízléstelenség. Szégyen, szégyen. Nem is említi majd szüleinek,
552 13| Megígérte, hogy elmegy. Nem megy el többé. Minek is?~
553 13| hideg leányágyon, melyen még nem történt semmi, csak aludt,
554 13| horgolja a sárga terítõt, mely nem készült el, még mindig nincs
555 13| nincs meg, mert a rokonok nem hagyták dolgozni, és õ engedett
556 13| tett szert.~Apa még mindig nem oltotta el a villanyt.~-
1-500 | 501-556 |