Fejezet

 1 2 |       mindig nem indult.~- Hát Isten veled, leányom - mondta
 2 2 |   határozottan és férfiasan -, Isten veled, vigyázz magadra,
 3 4 |      Környey Bálint fölkelt.~- Isten hozott, Ákoskám - mondta,
 4 5 |      rettenetesen ott lebeg az Isten, ki mindenütt jelenlevõ,
 5 5 |     nem ettem, annak csak a jó Isten a megmondhatója. Sohasem
 6 5 |       zsebre dugta a jegyet.~- Isten neki, elmegyünk. Nagyon
 7 9 |        felemelt egy poharat.~- Isten hozott nálunk.~Ákos körömcseppig
 8 9 |   poharat, úgy, amint dukál.~- Isten éltessen - mondta aztán.~-
 9 9 |     éltessen - mondta aztán.~- Isten éltessen.~Kezet fogtak,
10 9 |        azt állította, hogy van Isten, Hartyányi Olivér pedig
11 9 |   Olivér pedig azt, hogy nincs Isten. Évek óta tartott ez a vita
12 9 |       a feleségére gondolt, ki Isten tudja hol jár az éjszakában,
13 10|        Nem vagyok részeg.~- Az Isten ellen vétkezel.~- Ha sánta
14 10| boldogabb, mint itt. Ha már az Isten is így rendelte. Hisz annyira
15 10| Imádkozni kell, apa, és hinni. Isten megsegíti majd õt. És megsegít
16 10|        Ákos gondolkozott.~- Az Isten nem ver bottal - tette hozzá,
17 12|   megsegítene még egyszer a jó Isten.~- Megsegít, megsegít.~Anya,
18 13|      volt. Hosszú és sovány.~- Isten hozott, lányom - mondta
19 13|    kényelembe helyezi magát. - Isten vezérelt vissza mihozzánk.~