Fejezet

 1 1 |    megállapodtak.~Az utolsó napokon mégis sürgönyök keresztezték egymást,
 2 1 |         futott át két mélyebb ránc.~Mégis mennyire hasonlítottak.
 3 3 |            Tisztelegni akart, aztán mégis inkább megemelte sapkáját,
 4 4 |          sokat értettek belõlük, de mégis úgy érezték, hogy nincsenek
 5 5 |            illemet, milyen bohém és mégis tisztességtudó. Ki is fejezte
 6 6 | belemerülhetett a játék csinált, de mégis egyszerûbb, áttekinthetõbb
 7 7 |            de a vizsgálati fogságot mégis elrendelték ellene, semmi
 8 7 |          Fehér tatától kér kölcsön, mégis önérzetes. Ez a szegény,
 9 10|        ajtófélfához támaszkodva.~De mégis megindult. Az asztalig ment,
10 10|              minden ízében remegve, mégis elszántan, s valamit, egy
11 10|           építésében, úgy tetszett, mégis volt valami hézag, mely
12 10|            kezét.~Jelenléte azonban mégis nagy volt, igaz valóság
13 11|            vonat már úton van.~Ákos mégis fölkelt. Ottfeledve esernyõjét,
14 11|           óra?~- Tíz múlt.~Tíz után mégis benépesedett az indóház.
15 13|             pörsenést kapott, nyaka mégis hosszú volt. Hosszú és sovány.~-
16 13|        sovány.~Pacsirta csontos, de mégis kedves nõi kezét rátette