Fejezet

 1 2 |      rózsás fényözönében, ebben a majdnem színpadi világításban derült
 2 2 |    lelküket. Ezeket az alkalmakat majdnem keresték.~Otthon elég derülten
 3 2 |          elõtt, még mindig állva, majdnem szemérmetlenül, bujálkodva
 4 4 | kellemetlen, mint ahogy gondolta.~Majdnem minden asztalnál ültek már.
 5 4 |        ajtó. Az újonnan érkezõket majdnem mind ez a társaság nyelte
 6 4 |           egyszerre fölrezzent, s majdnem sírt.~- És mi van szegény
 7 5 |      csakugyan, sápadt, porcogós, majdnem halotti orrát az ezüst csészébe
 8 5 |          társaság. Az étterem már majdnem kiürült, csak õk nem gondoltak
 9 9 |        mint fõpárduc. Szigorúnak, majdnem félelmetesnek látszott.~
10 10|           sikítottak.~Vajkayné is majdnem felsikított.~Valami nagyon
11 10|        Ákos ott ült a zsöllyében, majdnem mozdulatlanul. Mindkét kezével
12 10|     szülei, egy ingben, mezítláb, majdnem meztelenül, a két kiszáradt
13 11|           és könnyedén, boldogan, majdnem kajánul fordulnak be egy
14 11|      Arcéle így a párás levegõben majdnem gonosznak tetszett. Vajkayné
15 12|     nevezni.~Zökkenve a váltókon, majdnem sántikálva haladt, míg egyszerre
16 12|           fürdõsapkát, és hosszú, majdnem bokáig érõ, áttetszõ gumiköpenyt.