Fejezet

 1 3 |            köszöntötték egymást, pár szót váltottak, mikor így, alkalomszerûen
 2 6 |              bámulva egymást, de egy szót sem beszélve. Ott elváltak.~
 3 7 |              kell.~Õ pedig elkapta a szót.~- Dolgozni kell, fiam.
 4 7 |         gépiesen ismételte az utolsó szót, melyet hallott, mint rendesen,
 5 9 | zászlóaljával Sárszegen, de egyetlen szót sem tanult meg magyarul,
 6 10|              Nem mondta ki a szörnyû szót. De így még szörnyûbb volt,
 7 11|           virzsiniát szívott, és egy szót sem szólt.~Legvitézebb volt
 8 11|            Környey most érces hangon szót kért.~Sok mindenrõl kellett
 9 13|           kimondjuk a változhatatlan szót: én.~Béla bácsi, Etelka
10 13|             boldogan.~- Hazarepült - szót anya.~- A mi kis madarunk -