Fejezet
1 1 | két öreggel s leányukkal, ~ki életük bálványa, és hall
2 1 | nem szívesen mozdulnak ki, már öregek is, hanem elküldik
3 1 | Beállított egy langaléta kamasz, ki a bõröndöt, kosarat közönyösen
4 1 | orruk egyformán hegyesedett ki, és fülük is egyformán piroslott.~
5 2 | színpadi világításban derült ez ki egészen. Mint hernyó a rózsabokor
6 2 | húzva ment feleségéhez, ki a kocsi elõtt állt, és az
7 2 | elmondhattak, amit akartak, és ki is fogytak a szóból. Az
8 2 | annál maróbb gondolat, egy ki nem ordítható gyötrelem
9 2 | csinos, buta fickó -, ki eddig olvasott, ölébe tette
10 2 | változtatta. Szembeült a pappal, ki egész idõ alatt úgy tett,
11 2 | a kis, szerény katonája, ki visszautazott falujába,
12 2 | fáradt, kopott papot is, ki túl a hatvanon, a sír elõtt,
13 3 | szárnyas kerékkel a karján, ki a vonat indulásánál a sínek
14 3 | annyira gyûlölködtek arra, ki közöttük valami kis pénzhez
15 3 | rosszindulatú fiatalembert, ki közöttük különben csak az „
16 3 | Nevét sohasem ejtették ki.~Kétségtelen az, hogy Vajkayéknak
17 3 | álmaikban sem szemelhettek ki leányuknak alkalmasabb kérõt.
18 3 | föltett.~Odament.~Ákos, ki még mindig ott állt feleségével,
19 3 | Ilyen szókkal töltötte ki a társalgás hézagait, de
20 3 | Vagyonszerzõt, a primus acquirenst, ki leleményével egész nemzedék
21 3 | törvényes származását is ki akarta mutatni. Egy ideig
22 3 | tulajdon kezével pingált ki halvány vízfestékkel. Szerény
23 3 | õszbe csavarodott kisiparos, ki egészségtelen, sötétes mûhelyében,
24 3 | Áporodott csirizszag szállt ki innen, mely Vajkayék lakásába
25 3 | ebben a hõségben sem vettek ki az ablakok közül.~Ákos elõkereste
26 3 | beszélni.~- Hogy bírjuk ki? - szólt az asszony, könnyezve,
27 3 | rájuk. Dobozy, a magyar hõs, ki a törökök elõl menekülve,
28 3 | Batthyány, kopasz fejével, ki térdre ereszkedett, és karjait
29 3 | gyilkos golyóját.~- Menjünk ki talán a kertbe - indítványozta
30 3 | indítványozta az asszony.~- Menjünk ki.~Kimentek a kertbe. Sárga,
31 3 | Hátha akad valaki.~- Ki valaki?~- Valaki - mondta
32 3 | holmi gonosz, sunyi ember, ki hivatalos sapkát viselt,
33 3 | is csodálkozott, hogy az, ki mindene, és oly csöndesen
34 4 | cinóberfesték. Káposzták teregették ki világoszöld selyemfodraikat,
35 4 | mindenkinek barátja, ismerõse, ki mindig, mindenütt jelen
36 4 | elnöke, híres sportember, ki kettétöri az ezüstforintost,
37 4 | diákversenyre díjat tûz ki, azonkívül híres szervezõ,
38 4 | azonkívül híres szervezõ, ki a tarligeti tavon minden
39 4 | egy megyei hajdú leánya, ki húszéves korától fogva náluk
40 4 | fõznek otthon. Pacsirta, ki a konyhát vezette, a Magyar
41 4 | zsemlyedarabkákkal mártogatta ki.~A pincér tányérukba öntötte
42 4 | volt? - kérdezte felesége, ki madárétkû lévén, csak villahegyrõl
43 4 | meglehetõs - igazította ki magát.~Fizettek, de még
44 4 | többször feleségéhez hajolt.~- Ki ez?~- Nem ismerem.~- És
45 4 | tûzve ajókagyûrûket emeltek ki bádogdobozok olajos mélyébõl.
46 4 | társadalmi életet élõ urat, ki folyton vendéglõkben, kávéházakban,
47 4 | kedves, csöndes patikust, ki mint alelnök foglalt helyet
48 4 | igazgatója, Galló ügyész, ki már megtartotta szigorú
49 4 | skatulyából ugrott volna ki, egy magas színész, a sárszegi
50 4 | Odahajolt szeretett elnökéhez, ki magyarázott valamit, nyilván
51 4 | villanyt. Négy lámpa gyulladt ki. Meleg, egyenletes fény
52 4 | császár?~- Igen, odautazik, és ki fogja jelenteni, hogy ez
53 4 | jegyezte meg az anya, ki egyszerre fölrezzent, s
54 5 | rettenetesen ott lebeg az Isten, ki mindenütt jelenlevõ, és
55 5 | vendégeket, még Szunyogh is, ki állandó ittassága és nyolcvankilenc
56 5 | úr volt, a kürtõkalapos, ki már tegnap föltûnt neki,
57 5 | patikárust, tulajdonképp ki is ül mellette. Mikor hallotta,
58 5 | és mégis tisztességtudó. Ki is fejezte örömét, hogy
59 5 | Óriási koponya.~Priboczay, ki régi negyvennyolcas volt,
60 5 | honvédjeinket vezényelték ki? Bánffy ilyent nem tett
61 5 | Ami sok, az aztán sok. Õ, ki minden hivatalos tekintélyt
62 5 | sötétedett. Feleségére tekintett, ki az asztalfõn már javában
63 5 | vendéglõs tizenöt éves lánya, ki a kiürült fonott kosárkákat
64 5 | Szunyoghgal társalgott, ki rengeteg, immár elsüllyedt
65 5 | egy ötven év körüli ember, ki piszkos, kék, puha inget
66 5 | csodálkozását fejezte ki, hogy még nem volt szerencséje
67 5 | megy - szólt a komikus, ki Vun-Csit alakította, és
68 6 | úr személyesen szolgálta ki õket.~Elébük rakta pompás
69 6 | vézna, szomorú alaknak, ki a bolt mélyében üzleti könyvek
70 6 | partellivel kisfiúnak tetszett, ki valami fantasztikus cukrászdai
71 6 | vasból kalapálták volna ki. Álla azonban sima, bársonytapintatú,
72 6 | beszélgettek. Egy trombitás pedig, ki a temetési menetben szokott
73 6 | mindig elhozta ide urát is, ki idõ elõtt kopaszodó fejét
74 6 | Feri és Galló könyökölt ki egy csomó tanácsnokkal,
75 6 | szájából írótoll fityegett ki.~Amint a függöny felgördült,
76 6 | láthatatlan énekesnõre, ki egyszerre zajosan kilebbent,
77 6 | szemébe nézett, mindenkivel, ki a nézõtéren volt, egyszerre
78 6 | melyeket emberek találtak ki, és mint heraldikus, a címertan
79 6 | régi sárszegi színésznõrõl, ki áldott állapotban megmérgezte
80 6 | volt ötletekben.~- Tudod-e, ki ez? - kérdezte Ákos.~- Kicsoda?~-
81 6 | Tisztelkedett a fõispánnál, ki nagyon kedvesen fogadta,
82 6 | tartották, maga Szolyvay is, ki egy-két napig gondolkozott
83 6 | bosszankodott.~Csak akkor mozdult ki ebbõl a helyzetébõl, mikor
84 6 | mert meglátta Ijas Miklóst, ki Lator Margit öltözõjébõl
85 6 | hogy a társadalom szemete, ki arra sem érdemes, hogy beletöröljék
86 6 | szelídség és jóság, szeretik õt, ki semmi szeretetre, semmi
87 6 | ismét Vun-Csi térítette el, ki betáncolt a színpadra, és
88 6 | magáról megfeledkezve Ákos is, ki beleolvadt a tetszés mindent
89 6 | páholy-könyöklõjén verte ki a dal ütemét. Nem bánta
90 6 | színház elõcsarnokába.~Arácsy, ki a pénztár elõtt állott,
91 6 | Õ elragadtatását fejezte ki, megígérve, hogy máskor
92 6 | aztán odament feleségéhez, ki a színház kapujában várta.~-
93 7 | valláskülönbség nélkül. Áldoztak, ki mennyit tudott. Hálával
94 7 | éles eszû zsidó fiúval, ki megértette, buzdította,
95 7 | Ijas Jánost, Miklós atyját, ki a megyei elõkelõséghez tartozott,
96 7 | üzletet, és az elsõ vevõ, ki elesett a birtoktól, bosszúból
97 7 | Különc hírében állott, ki lelkes híve volt a legújabb
98 7 | az életrõl beszél, õneki, ki már annyit élt, tanácsokat
99 7 | figyelni fiatal barátjára, ki már mindenféle zavaros dolgokat
100 7 | Pihenni - szólt apa, ki gépiesen ismételte az utolsó
101 7 | és az asszony lelkében, ki mohón hallgatta õt, homályos
102 7 | türelemmel, mint egy szerelmes, ki valakit vár. De nem várt
103 7 | hanem isteni szerelmes volt, ki megért valakit, magába ölel
104 7 | rossz ripacshoz, Dobához, ki folyton hallgat, meg szegény
105 8 | rendet. Most ujjával nyitotta ki, oly izgatottan, hogy nemcsak
106 8 | mintha varrótû kaparta volna ki a papírt. Mire Ákos kibetûzte,
107 8 | kezébe, másképp fejezte ki magát, mint mikor beszélt,
108 8 | város falain túl bontakozott ki igazi pompájában, csak ott
109 8 | érkezett, Olcsvay Feri, ki, azt hiszem, Zelma iránt
110 8 | akarom küldeni a kocsissal, ki éjfél után áthajt Tarkõre
111 8 | csak egy nevet nyögött ki, félhangosan, maga elé:~-
112 9 | Bástával, a városi hajdúval, ki a könyvtárba épp két rengeteg
113 9 | magánzó, szófukar agglegény, ki most is a Le Figarot olvasta.
114 9 | függetlenségi képviselõje, ki deres, rövidre nyesett szakállával,
115 9 | legszélsõbb szárnyához, ki bizalmas társaságban abból
116 9 | melyeket manapság eszelnek ki. Messze visszanyúlik a múltba,
117 9 | Kárásznak Doba segített, ki szemben ült Ákossal. Bámulták
118 9 | kacér felesége mellett, ki Orosz Olga frizuráját utánozza,
119 9 | osztrák vadászfõhadnagy, ki eddig szótlanul ült Ákos
120 9 | egyet tégy a kedvemért. Dobd ki kertedbõl azokat a randa
121 9 | boldog tizennyolcast. Vajon ki lehet az? Õ azonban már
122 9 | feléjük, egymás után hívta ki a nagy „böhönc”-öket, elõször
123 9 | kiabáltak.~- Önmagát hívta ki - kacagtak mindnyájan, álmélkodva.~-
124 9 | hosszú, meg a többinek, mert ki tudja, mi történt azóta,
125 9 | síkjait kártyalapok rakják ki.~- Volát, bika, pagát -
126 9 | tanító a szomszéd városból, ki - mint mondták - „rendkívül
127 9 | Vereczkey, a fõispán tollnoka -, ki Tirolban szolgálta le önkéntesi
128 9 | kivirradtig.~Kárász István, ki Ákos és Ladányi között ült,
129 9 | a cigánynak, hogy hozzon ki belõle mindent, csiklandozza,
130 9 | kövér könnycsepp pottyant ki a földbirtokos szemébõl,
131 9 | valami nagy egység alakult ki. Mindenki más és más tartalommal
132 9 | föltétlenül a feleségére gondolt, ki Isten tudja hol jár az éjszakában,
133 9 | megijedt, és aztán, mint ki mélybõl emelkedik levegõre,
134 9 | ügyész és szegény Olivér, ki, mielõtt a sírba száll,
135 9 | függetlenségi képviselõje, ki mellén zokogott.~Ákos megölelte
136 9 | kissé bandzsított.~Környey, ki ezt észrevette, meg is szólította.~-
137 9 | teraszon megpillantott valakit, ki új, divatos panamakalapot,
138 9 | arcához ért. Cifra Géza, ki sohasem ivott, megérezte
139 9 | ötvenkilenc éve szolgálták õt, és ki tudja, még meddig. Végtelenül
140 10| fogadott. Az egyik a mosónõ, ki a nagymosást jött megbeszélni,
141 10| barátnõje, csinos asszonyka, ki valami erdészhez ment férjhez,
142 10| maradt. Õ sem igen nyitotta ki.~Hogy rövidítse a várakozás
143 10| ezüst-, rézpénzek hulltak ki, csörömpölve szaladtak végig
144 10| paplanról, párnáról.~Ákost, ki ismét szájába vette a szivart,
145 10| meg, teljes erõvel tört ki rajta a részegség. Feje
146 10| Oly gyengeséget fejezett ki, hogy felesége aggódva kérdezte
147 10| aggályos rendszeretetével rakta ki, mely a kicsinyes dolgokra
148 10| meg ezt - mondta Ákosnak, ki már az ágyon ült, levetkõzve. -
149 10| bál.~De alig ejtette ki ezt, torkát görcs szorította
150 10| vonyítva, könny nélkül szakadt ki. Odaborult az asztalra.~-
151 10| Megõrültél? - kiabált az asszony, ki még mindig az ágyban feküdt.~
152 10| pillanatban meg...~Nem mondta ki a szörnyû szót. De így még
153 10| hogy beszéljen, mondja ki, mondjon ki mindent. Érezte,
154 10| beszéljen, mondja ki, mondjon ki mindent. Érezte, itt van
155 10| összevissza beszélsz. Elõbb aludd ki magad - és indult az ágy
156 10| maradt, valami rés, melyet ki kellett volna tölteni. De
157 10| Fölkelt, mintha kérdené, ki segíthet rajta, ki segíthet
158 10| kérdené, ki segíthet rajta, ki segíthet õrajtuk. És minden
159 10| Miklós is, egy pillanatra, ki oly szívesnek mutatkozott.~
160 10| minden mozdulatukat, s õ, ki a szíveket és veséket vizsgálja,
161 10| árasztotta az édes Jézus, ki a boldogtalanokért jött
162 10| magának, hinni kell Istenben, ki megváltott bennünket, mindnyájunkat.
163 10| kora óta, buzgó katolikus, ki minden húsvétkor gyónt,
164 11| öltözködnek, és frissen lépnek ki a homályos utcára. Az emberek,
165 11| életüket.~Annak azonban, ki nem így élt, valahol vidéken,
166 11| volt.~Testét nem elégítette ki a nappali pihenés. Aztán
167 11| fáj a feje.~Az asszonyt, ki késõ délután öt felé nyitotta
168 11| átvitték a másikba, ezeket ki kellett választani, odatenni,
169 11| hálószobába, átadta urának, ki már ébredezett.~Itt letérdelt,
170 11| Ákost ez a zaj kergette ki az ágyból. Hamar felöltözködött.
171 11| Ákosnak, megpöndörítette, és ki akarta tépni kezébõl az
172 11| Az asszonyt is emelgette, ki ura után sántikált, hogy
173 11| fûtõházi munkásra bukkant, ki valami vasrudat cepelt,
174 11| utaztak, nem sokáig néztek ki a jelentéktelen állomáson.
175 11| kürtõkalapjában, Szolyvay, ki a váratlan hidegre más híján
176 11| szirupédesen mosolyogva, Doba bíró, ki virzsiniát szívott, és egy
177 11| egymás után dugaszolták ki az ásványvizes üvegeket
178 11| percre a férjek Priboczayhoz, ki a Mária gyógytárban, mint
179 11| kellett beszámolnia: hogy ki mikor dõlt ki és ért haza,
180 11| beszámolnia: hogy ki mikor dõlt ki és ért haza, lábon-e, kocsin-e,
181 11| hullákat, elszállítja, aztán ki mit ivott, bort, pezsgõt-e
182 11| pezsgõt-e vagy pálinkát, és ki hányszor hányt. Sárszegen
183 11| osztrák vadászfõhadnagy, ki tegnap Ákosnak kibicelt,
184 11| kibicelt, az a kuka alak, ki pityókos korában még morvául
185 11| bejött, merev díszlépéssel ki is ment a medencébõl az
186 11| történetíró pontosságával, ki adatokkal szolgál a majdan
187 11| ripacs, valami kardalos, ki a seregélyre emlékeztetett,
188 11| Ákos, és kezelt vele.~- Ki ez? - érdeklõdött az asszony.~-
189 11| Környey tartotta õket szóval, ki már két üvegcsizmát megivott,
190 11| cigarettáit, nem fogyva ki a szóból. Beszélt, beszélt,
191 11| felelte korrektül Füzes Feri, ki semmi körülmények között
192 12| hosszú idõ múlva bukkantak ki az alakok, kik leszálltak
193 12| Ebbõl valami csiszár szállt ki, meg egy magas nõ az urával,
194 12| közösen vitte karján kisfiát, ki fején zöldbojtos, olcsó
195 12| átadták jegyüket a vasutasnak, ki a kijáratnál meg-megszólalt:~-
196 12| a kétség, már nem bírja ki egyikük sem.~Messze-messze,
197 12| megpillantotta a hordárt, ki a barna vászonbõröndöt cipelte,
198 12| Pacsirta.~Valami vásott kamasz, ki az utasok holmiját szokta
199 12| hallotta volna. Ment anyjával, ki beléje karolt.~Ákos utánuk
200 12| Orosz Olgát, a nõ pedig, ki mellesleg Fehér tata babája
201 12| kifejezéssel pillantott ki az utcára is, mikor meglátja
202 12| csiklandós pecsenyeszag áradott ki. Pacsirta fintorgott.~-
203 12| bakon tüszõs gazda ült, ki még délután behajtott a
204 12| járkált a kerítés elõtt, ki Vajkay Ákosnak mereven tisztelgett.
205 13| hozott, lányom - mondta apa, ki szerette a szertartásosságot,
206 13| anyjának nyújtotta.~Béla bácsi, ki szenvedélyes mûkedvelõ fényképész
207 13| látható, még Tigris is, ki fülét hegyezve ült ott,
208 13| tekintetû Olcsvay Feri, ki szegény, nem tudja, hogy
209 13| gondjairól beszélt leányával, ki már lefeküdt, majd a mosónéról
210 13| mosónéról és Szilkuthy Birirõl, ki elválik az urától.~Ákos
211 13| vagy? - szólt anya apához, ki az ágyban vízszintesen feküdt
212 13| bajszú, zömök özvegyember, ki elsõ nap beszélgetett még
213 13| boldogságos szent Szûz képe, ki térdein nagy, halott gyermekét
|