Fejezet

  1 1 |              földre tették. Ott állt már útra készen, repedésig tömve
  2 1 |         cipõgombolót, melyet leányuk már gondosan odakészített.~-
  3 1 |              fogkefe.~Fejét csóválva már sietett is a folyosóra,
  4 1 |             végzõdött, hogy jöjjenek már, minél elõbb jöjjenek.~Májusban
  5 1 |           nem szívesen mozdulnak ki, már öregek is, hanem elküldik
  6 1 |           részleteket is tisztázták. Már nem lehetett lemondani az
  7 1 |             olyan volt, mint a haja. Már erõsen õszült, bajusza deresedett,
  8 1 |     nemsokára indul a vonat, ma este már nagybátyjáéknál alszik,
  9 2 |             volt, végtelenül.~Öt éve már annak, tíz éve már annak,
 10 2 |            Öt éve már annak, tíz éve már annak, hogy letett minden
 11 2 |     rendjében.~Kiértek az állomásra. Már a sínen pöfögött a kis helyiérdekû
 12 2 |            nem csodálkoztak ezen.~Õk már régen megszokták, hogy Vajkayék
 13 2 |           akarná vinni fájdalmát. De már nem bírta.~Amint a fülke
 14 2 |              aztán keserûséget, mely már elviselhetetlen.~Útitársai
 15 2 |       föloldó, mely szintén fájt, de már a fájdalom halála volt.~
 16 2 |            ez a határozott pillantás már nem sértette Pacsirtát.
 17 2 |        figyelmét.~Rohama csillapult. Már nem zokogott, csak könnyezett.
 18 3 |  figyelmeztette urát, Ákos is látta, már elõbb, csak nem akart szólni.
 19 3 |         vitte, foglalkozott is vele, már ahogy õ tudott nõkkel foglalkozni.
 20 3 |            nyelt. Arra gondolt, most már elég ideig volt itt, majd
 21 3 |              úgy képzelte, hogy most már igazán mehet. Tisztelegni
 22 3 |           sem tudta abbahagyni, hogy már szüksége sem volt rá. Úgy
 23 3 |           Cifra Géza apai dédapjáról már sem õ, sem az okmányok nem
 24 3 |          titkos önérzetét, a kivitel már nem.~Munkájával ötvenéves
 25 3 |        aszfalton lépkedett, nem volt már nála a fehércsíkos gyapjútakaró
 26 3 |             a Petõfi utcába, melynél már elfogyott az aszfalt, és
 27 3 |       apró-cseprõ tárgyak is, melyek már egészen haszontalan, alkalmatlan,
 28 3 |           hogy elrabolták, azok, kik már sokszor, azok a rejtélyes
 29 3 |             láthatóan mindent tudott már, és rá sem nézett Ákosra,
 30 3 |             az álom-alakokat, kikkel már sokszor találkozott. De
 31 3 |  elszenderedtek.~Ideje is volt, mert már elmúlt éjfél.~ ~
 32 4 |      tejesüveget, melynek szopókáján már rajban feketültek a legyek,
 33 4 |      fogantyús sétabottal. Priboczay már kiállt a Mária gyógytárba,
 34 4 |            azelõtt minden áldott nap már hétkor fölkeltek, Pacsirta
 35 4 |              át kellett élniök, amit már átéltek.~Ezzel együtt azonban
 36 4 |        krajcárra, aztán a mai lányok már loptak, pletykáltak. A cseléd
 37 4 |         Nyomban az ebédre gondoltak.~Már hetekkel ezelõtt elhatározták
 38 4 |       Majdnem minden asztalnál ültek már. Nem ismerte õket, és a
 39 4 |             melyen a gyér, szõke haj már tíz év óta elvesztette színét,
 40 4 |         igazgatója, Galló ügyész, ki már megtartotta szigorú vádbeszédét
 41 4 |            az urak a városerdõben, a már ismert helyen, hozza magával
 42 4 |      pulzusát.~Cudar állapotban volt már szegény Szunyogh. Két évvel
 43 4 |        húzzon belõle egyet. Különben már hónapok óta nem tudott aludni
 44 4 |           szemét könnyen borították. Már most délelõtt részeg volt.~
 45 4 |           asztalit rendelt.~Vajkayék már indulóban voltak, mikor
 46 4 |          öreg.~- Szervusz, szervusz.~Már nem sok kapcsolat volt közöttük,
 47 4 |      kaszinóba?~- Kérlek alássan, én már nem iszom, nem dohányzom,
 48 4 |         kellett figyelmeztetni, hogy már menjenek tovább.~Vajna úr
 49 4 |      sorakoztak, melyeknek címlapját már kiszívta a kánikulai nap.
 50 4 |             irányát, rá sem lehetett már ismerni. Ellenkezõjét hirdette
 51 5 |              támlájára tette. De ezt már megszokta, nem is gondolkozott
 52 5 |           lelt benne, hiszen ismerte már minden adatát, minden betûjét.
 53 5 |       Rendetlenül folyt a háztartás, már elmúlt egy óra, és csak
 54 5 |          ételek látása növelte. Most már azért sem akart eltávozni.~
 55 5 |           Tessék ide, tessék oda, mi már végeztünk, méltóztassék.~
 56 5 |             méltóztassék.~A párducok már megebédeltek, asztaluk tele
 57 5 |             volt, a kürtõkalapos, ki már tegnap föltûnt neki, de
 58 5 |            nincs válasz. Megszokta õ már az ilyen komédiákat.~Távollétét
 59 5 |           sohasem látta játszani, de már hallott felõle.~A színész
 60 5 |           Füzes Feri.~Priboczay most már dühös lett.~- Jog, törvény,
 61 5 |           tekintett, ki az asztalfõn már javában evett.~Erre mintha
 62 5 |      családfáján kereste azt, amirõl már két napja szakadatlanul
 63 5 |        kérlek alássan - mondta -, én már tizenöt év óta nem iszom
 64 5 |   gubbasztott a társaság. Az étterem már majdnem kiürült, csak õk
 65 6 |           csak illedelembõl, mert ez már így illik. Arcát púderezte.
 66 6 |            tudta elkenni a rizsport, már gyengén látott, és bõrén
 67 6 |            nyitányra.~Sokan ismerték már a Gésák kedves dallamát.
 68 6 |              a Priboczay-lányok, kik már többször végignézték az
 69 6 |              semmit sem szólt. Õneki már régen megvolt lesújtó véleménye
 70 6 |            Halálosan szerelmes belé. Már két éve.~Ákos most látcsövét
 71 6 |                folytatta a komikus a már megkezdett elbeszélést. -
 72 6 |           késõbb kezdtük. A közönség már nem tudta, mi történt. Hát
 73 6 |             részleteket.~- Olga most már tudni sem akar róla - tette
 74 6 |               istentelen kis macska. Már nem is fiatal. Túl a harmincon,
 75 6 |               Túl a harmincon, talán már harmincöt is elmúlt. Húsa
 76 6 |              a dal ütemét. Nem bánta már, ha látcsövezik. A tömeg
 77 6 |             kézitáskáját keresgélte.~Már nem volt tolongás, mikor
 78 7 |     pogácsával, több tészta, melybõl már enni sem tudott. De fél
 79 7 |             Tízkor Priboczay végezte már ismert körömtisztogatási
 80 7 |             kapta vissza, s a vételt már a telekkönyvbe is bevezették.~
 81 7 |            ott is halt meg. Felesége már fogsága idején belehalt
 82 7 |       angolul, és mikor a botrányról már keveset beszéltek, Sárszegen
 83 7 |              Odasietett Ákoshoz, kit már tegnap rokonszenvesnek érzett
 84 7 |          versén való kotlást is unta már, hozzájuk csatlakozott.~-
 85 7 |          Áldott, jó ember volt.~- Én már alig emlékszem az arcára -
 86 7 |            ami fáj belül? Vagy talán már nem is fáj. Hiszen nevet.~-
 87 7 |           Nekem - mondta Ijas - most már mindegy, mit beszél itt
 88 7 |            életrõl beszél, õneki, ki már annyit élt, tanácsokat ad,
 89 7 |        figyelni fiatal barátjára, ki már mindenféle zavaros dolgokat
 90 7 |        valamikor együtt ültek, és ma már nem ülnek.~A Széchenyi téren
 91 7 |        mûvelt, lelkiismeretes öregúr már be sem járt a szerkesztõségbe,
 92 8 |           meg. Kocsival vártak. Este már rokonaim körében költöttem
 93 8 |            vezet le a kis érig, mely már nem olyan nádas, a szittyót
 94 8 |               meglehetõs nehezen, de már „érett”, és jövõre Magyaróvárra
 95 8 |           tudja majd leszoktatni. De már nem vacsorázik, csak egy
 96 8 |             kiket régebben meghívtak már, és ezek most egyszerre
 97 8 |           Zelma iránt érdeklõdhet. Õ már figyelmes, elõzékeny fiatalember.
 98 8 |              készülõdnek, a hordókat már kihozták a pincékbõl, Béla
 99 8 |         itteni napjaim. Korán kelek, már hatkor, nézem a fönséges
100 8 |            készen lesz. Most azonban már korán sötétedik.~Este hatfelé,
101 8 |        kõszívû ember fiai”-t, melyet már ismertem, de csak most élvezem
102 8 |           virágágyakban, az is, hogy már hatkor meggyújtják a lámpát,
103 8 |              kis rablók és zsandárok már elmentek. Közeledett az
104 9 |           bõrdíványok terpeszkedtek.~Már messzirõl hallani lehetett,
105 9 |           cimborák. Néhány párducnak már aranyfoga volt, legtöbb
106 9 |       szorította az öreget.~Vitte is már a terem egyik sarkába, hol
107 9 |          kártyák járására, s a végén már nem lehetett segíteni, a
108 9 |            jóakaratú kibic, töltött. Már négy éve tartózkodott zászlóaljával
109 9 |              Erre megint ittak.~Ákos már nemcsak a könnyû szilványit
110 9 |        érzést jelentette.~Olyan volt már, akár a többi. Nem látta
111 9 |         Vajon ki lehet az? Õ azonban már elõször ütésben maradt.~
112 9 |            ketyegett a falon. Elmúlt már fél tíz. Most egyszerre
113 9 |          unták.~Különben is a cigány már húzta. Csinos Józsi híres
114 9 | megfeledkezett a reguláról, nem állt már haptákban - hiszen õ is
115 9 |             játékosok pillanata, kik már nem enyelegnek a szerencsével,
116 9 |          cserbenhagyni a zászlót, az már hûtlenség, az már függelemsértés,
117 9 |        zászlót, az már hûtlenség, az már függelemsértés, melyet a
118 9 |       végképp sikerült eltûnnie. Ide már tompultan hallatszott a
119 9 |        lépést tett. Olyan közel volt már, hogy arca arcához ért.
120 9 |              hajlongott elõtte, most már egész törzsével.~- Nagyon
121 9 |         lukacsos aranysajtra, melyet már évezredek óta szeretnének
122 9 |              Az ablak alatt, melyben már kigyulladt a fény, Kárász
123 10|            tudta, mindig otthon volt már az ura. Kiment a Petõfi
124 10|              az utcára. Ott nem járt már senki. Pusztán lépteinek
125 10|              és mint hû, öreg bútor, már két nemzedéket kiszolgált.~
126 10|              ment. Elhatározta, hogy már nem várja urát. Lefeküdt.~
127 10|          hogy zörögtek a kapun, mint már eddig sokszor, de most nem
128 10|      pénzdarabok után nézett, melyek már sötét sarkokba gurultak,
129 10|            mely a kicsinyes dolgokra már jobban ügyel, mint a nagyokra.
130 10|             ezt - mondta Ákosnak, ki már az ágyon ült, levetkõzve. -
131 10|            nem lesz árva. No, feküdj már le.~- Nem értesz engem -
132 10|              itt. Mindenrõl.~- Aludj már.~- Nem alszom - mondta Ákos
133 10|           nem beszélt.~Felesége most már várta volna szavát. Szinte
134 10|         volna ilyen csúnya - és most már sírt, bõ könnyek mosdatták
135 10|              asztalra csapott. - Ezt már mégsem engedem. Kutyakomédia,
136 10|              boldogabb, mint itt. Ha már az Isten is így rendelte.
137 10|             hogy szeretem, és jobban már nem lehet szeretni senkit.~
138 10|             a tanár azt mondta, hogy már nincs is rá szükség. Tavaly
139 10|             az asszony.~Az öregúrnak már nem volt szüksége vigasztalásra.
140 10|     közönyében bukott elõre, és arca már megkövült a kínszenvedéstõl.
141 10|             Hogy ne higgye. Ivott.~- Már iszik is - biggyesztette
142 11|           emberek, kik itt mozognak, már fáradtak a napi lótás-futástól,
143 11|               és láthatóan csalódtak már a napban, mely vége felé
144 11|       hálószobába, átadta urának, ki már ébredezett.~Itt letérdelt,
145 11|    egészségtelen, sötétes mûhelyében már petróleumlámpa füstölgött.~
146 11|             De hová?~- Igaz, a vonat már úton van.~Ákos mégis fölkelt.
147 11|             a hordárok is lefeküdtek már, falócákon az igazak álmát
148 11|           azt tartotta, hogy a vonat már régen megérkezett, még akkor,
149 11|               Nem is õk maguk vártak már. Minden tárgy köröttük és
150 11|           sört. No, öreg.~- Nem, azt már nem merem. Semmit, semmit.
151 11|            Aquam vitae, aquam vitae.~Már csak latinul tudott beszélni,
152 11|              amit mások is gondoltak már, õ is gyufát gyújtott, abban
153 11|           silentium - ismételte most már magának, belesüppedve mámorába,
154 11|             tartotta õket szóval, ki már két üvegcsizmát megivott,
155 11|        leányomat.~- Hát elutazott?~- Már egy hete.~- Nem is tudtam.~-
156 11|             Ó - mondta Füzes Feri -, már féltizenkettõ.~- Remélem,
157 12|    elérkezett addig a pontig, melyen már megszûnik az önvád okozta
158 12|           tud rebegni. Nem gondolt õ már semmire, nem képzelõdött,
159 12|          lázát táplálja.~- Jaj, csak már itt lenne.~- Mindjárt itt
160 12|              vonat az. De a tarkövit már a szomszédos állomásról
161 12|         Minthogy lankadó figyelmüket már nem voltak képesek összpontosítani,
162 12|             kiürült.~Elöl nem jártak már emberek, az utasok jórészt
163 12|        másodpercig tart ez a kétség, már nem bírja ki egyikük sem.~
164 12|           kiáltott:~- Pacsirta! - és már ölelte leányát.~De míg így
165 12|             nem is örülnek. Lám-lám, már meg sem ismernek.~- Dehogynem.
166 12|            és míg Ákos átnyújtotta a már távozni akaró vasutasnak
167 12| vissza-visszafordulva, hogy jönnek-e már.~Nem esett az esõ, a szél
168 12|           éjszakában.~Mindenki aludt már. Aludt Környey Bálint, aludt
169 12|      minthogy itt zene nem játszott, már oltogatták, és a félig elsötétített
170 12|            megjelent-e verse, melyet már hónapokkal ezelõtt beküldött,
171 12|   felkiáltójelet írt utána.~Vajkayék már a Magyar Király elõtt haladtak,
172 12|             is.~A Petõfi utca sarkán már siettek, hogy egy-kettõ
173 13|          neki. Hol a poggyászom?~Apa már nyitotta a barna vászonbõröndöt
174 13|             nagyszerû vagy.~Pacsirta már minden ruháját fölakasztotta
175 13|          jóvátehetetlen vénség, mely már nem is fájt neki, hanem
176 13|        álltak egymás mellett hárman, már hasonlítottak egymáshoz.~-
177 13|     gondjairól beszélt leányával, ki már lefeküdt, majd a mosónéról
178 13|           Suttogva beszéltek.~- Most már nyugodtabb vagy? - szólt
179 13|            mint a tarkövi dívány, és már józanul foglalkozott teendõivel.~
180 13|         szülei ne hallják meg. Ebben már bizonyos gyakorlatra tett