Fejezet

  1 1 |            Péntek.~Az ingaóra pedig, mely cifra, fafaragványos üvegtokjában
  2 1 |            az udvar téglázott útján, mely a Petõfi utca járdájától
  3 1 |             egérszürke ruhát viselt, mely pont olyan volt, mint a
  4 1 |              megnézte zsebóráját is, mely pontosabban járt. Kimentek
  5 1 |         fekete haját lehetett látni, mely - akár lomb a földre - árnyékot
  6 2 |          utcáján, a Széchenyi utcán, mely egyenesen az állomásig vitt,
  7 2 |   fölnyitotta rózsaszín napernyõjét, mely éles fényt szitált arcára.~
  8 2 |             a megszokhatatlan arcot, mely kövér is volt, meg sovány
  9 2 |             a pirinyó, savós szemet, mely valamit az õ szemére emlékeztetett.~
 10 2 |            Széchenyi térre jutottak, mely Sárszeg egyetlen nagy tere,
 11 2 |              Másik ablak elé lépett, mely nem volt lebocsátva, de
 12 2 |              idegek és izmok görcse, mely összeszorította torkát,
 13 2 |           nyelne, aztán keserûséget, mely már elviselhetetlen.~Útitársai
 14 2 |          után következett a föloldó, mely szintén fájt, de már a fájdalom
 15 2 |             a leányra, kék szemével, mely az Istennel való folytonos
 16 3 |        Antónia, nézett a vonat után, mely kifelé lihegett, és a szemhatár
 17 3 |           annyira él, mint az emlék, mely visszaréved képzeletünkben.
 18 3 |          családi legendával övezték, mely egyre nõtt bennük, anélkül,
 19 3 |              abból a vagyonroncsból, mely anyai nagyatyjáról, Körcsy
 20 3 |  szivarjaitól.~Egyetlen szenvedélye, mely a múltból megmaradt, az
 21 3 |         arról az arany liliomról is, mely címerük vörös mezõnyében
 22 3 |          csirizszag szállt ki innen, mely Vajkayék lakásába is beszüremkedett.
 23 3 |            is õt. Egy palánk mellõl, mely az õ kerítésükre emlékeztetett,
 24 3 |      Hallotta szaggatott lélegzését, mely a kiabálást elõzi meg, nézte
 25 4 |           por, Sárszeg gyilkos pora, mely megtizedelte az itteni gyermekeket,
 26 4 |             nagyobb társaság ült le, mely minden délben itt villásreggelizett,
 27 4 |              lenyomta órája fedelét, mely a rugón halkan, aranyzajjal
 28 4 |  szeszmérgezésben, májzsugorodásban, mely a sárszegi férfiéletek rendes
 29 4 |            véráramba.~Az érdeklõdés, mely a vendéglõben megnyilatkozott
 30 4 |            azt a fulladt tompaságot, mely beleévõdött testükbe, ruhájukba,
 31 5 |             a dió gerezdjére gondol, mely édes, olajos, de nem az,
 32 5 |          olvatag, puha, leveses hús, mely azonnal elomlik a szájban.
 33 5 |        paprikával, és a burgonyáról, mely még párolgott, a lé csöpögött.
 34 5 |     tournedosról, a fritto mistoról, mely az idegen nyelv zamatát
 35 5 |           ringatóról s a leánykáról, mely karcsú üvegben kerül elénk.
 36 5 |           rendelt, vaníliásmetéltet, mely szerencsére még nem fogyott
 37 5 |             letolta a bõrleffentyût, mely a két oldalt fölsorakozó
 38 5 |     szakszerû felvilágosítást adott, mely Ákost érdekelte. Beburkolva
 39 6 |        krokodilbõr táskáról van szó, mely a kirakatban van.~Weisz
 40 6 |         foltocskák maradtak. Kezére, mely a kézimunkától kicserepesedett,
 41 6 |           elé terítette a színlapot, mely nem volt nagyobb egy nõi
 42 6 | mozdulatokkal, torzonborz bajusszal, mely kuszáltan fölfelé borzolódott,
 43 6 |             foglalkozása a szerelem, mely japáni fölfogás szerint
 44 6 |         könyökölt olyan mozdulattal, mely azt jelentette: Mucsa.~Sohasem
 45 6 |   visszautasítana”.~Ezt a bírálatot, mely nem kis föltûnést keltett,
 46 6 |             között állt a nagytükör, mely elõtt a nõk hajukat igazították.
 47 6 |      dolgokról beszélt a csoportnak, mely körülvette, Orosz Olga és
 48 7 |             gimnázium kis harangját, mely az elõadás kezdetét jelezte,
 49 7 |           Petõfi utca sarkára értek, mely elhagyottan nyújtózott el
 50 7 | Emlékeztetett kicsit Vun-Csi arcára, mely sárgára volt mázolva, vastag
 51 7 |       kegyetlen, alaktalan fájdalom, mely semmire sem jó, semmire
 52 7 |        mélyebben hatolnak bánatukba, mely csak az övék, a végeérhetetlen
 53 7 |            tárnába, a sötét bányába, mely végül összeomlik fölöttük,
 54 7 |             Majd képet rajzolt róla, mely talált.~Pacsirtával, mióta
 55 7 |               a pázsiton a kõtörpét, mely õrködni látszott. Egy napraforgó
 56 7 |             a szecessziót.~Zsebébõl, mely tele volt mindenféle írással,
 57 7 |       kikotorászott egy vezércikket, mely Füzes Feri mûve, és a szõlõ
 58 8 |           mégpedig oly kemény irónt, mely nem árnyalt, csak karcolt,
 59 8 |         tájék szemléletébe merültem, mely kedves változatosságával,
 60 8 |             figyeltem a természetet, mely csak a város falain túl
 61 8 |         kígyóút vezet le a kis érig, mely már nem olyan nádas, a szittyót
 62 8 |             cselédek ripacsos kezét, mely épp belefért az õ kurtaujjú
 63 9 |             keskeny kezét a kezével, mely az ezüstforintost szokta
 64 9 |      olvadozott attól a melegségtõl, mely egész mivoltát áthevítette.~
 65 9 |             színben vagy.~A csoport, mely köröttük állt, megerõsítette
 66 9 |          elõtt, kipödrött bajusszal, mely egy szinte láthatatlan,
 67 9 |    zászlókkal, és kiengedte hangját, mely a sok nemzeti keservtõl
 68 9 |           akkor pillantott az órára, mely vele szemben ketyegett a
 69 9 |         arcán s egy szájat a száján, mely nyálas csókkal végignyalta.~-
 70 9 |           arcán önteltség ömlött el, mely azt mondja, hogy teheti,
 71 9 |               a tréfás kínai kuplét, mely így kezdõdik:~Csúf, csúf
 72 10|      végigsétált a rongypokrócon is, mely a külsõ ajtóig futott.~Itt
 73 10|       zongora állott, a Bösendorfer, mely szüleinek nászajándéka volt,
 74 10|          föltárta a zongora födelét, mely egy roppanással kinyílt,
 75 10|             és az elsõt próbálgatta, mely merész, ugrándozó ütemeivel
 76 10|           szivar csonkja füstölgött, mely sehogy sem akart szelelni,
 77 10|        kezdte, és letörölte a hamut, mely bajszára hullt -, az a bajom -
 78 10|          padlóra ezt a szivarját is, mely csípõs mérgével marta nyelvét -,
 79 10|           ajtókat, a táncoló tükröt, mely kótyagosan forgott a többiekkel.
 80 10|     nadrágját, letépte nyakkendõjét, mely kapcsával inggombjába akadt.
 81 10|           rendszeretetével rakta ki, mely a kicsinyes dolgokra már
 82 10|              rázta a száraz zokogás, mely szájából vonyítva, könny
 83 10|        olvasta Pacsirta levelét sem, mely mély benyomást gyakorolt
 84 10|            õt, egyre emelte hangját, mely megbicsakolt, rikácsolt.~-
 85 10|              ocsúdott részegségébõl, mely mintha világosodott volna.~-
 86 10|              párducok egy csoportja, mely arra haladt éji útján. Megvárták,
 87 10|             mégis volt valami hézag, mely üresen maradt, valami rés,
 88 10|      odatévedt az ébenfa feszületre, mely az összetolt hitvesi ágyak
 89 10|      soványságát, titkos betegségét, mely idõnként váltakozott, és
 90 11|              csalódtak már a napban, mely vége felé közeledik, mint
 91 11|             döcög elcsigázott lóval, mely reggel még szaladni is tudott.
 92 11|            Amint az ablakra pillant, mely még sötét, azt hiszi, hogy
 93 11|      befeküdni a másik éjszakába is, mely eddig mindig ágya volt.~
 94 11|         lenne. Nem látta a napfényt, mely idõközben természetes módon
 95 11|      köszöntötte a reggelt és delet, mely tudta nélkül megfeketedett,
 96 11|        Pacsirta munkáját, a terítõt, mely alatt megtalálták a kamrakulcsot,
 97 11|             nem maradt-e valami jel, mely elárulná õket. Még csak
 98 11|     bádogszája okádta a habos vizet, mely patakokban rohant le a Petõfi
 99 11|            mogyorószín õszikabátját, mely elöl-hátul bõ lévén, nagyon
100 11|              odadõlni a vaspóznához, mely a tornácot támogatta, a
101 11|     elmondásával szórakoztatta õket, mely évekkel ezelõtt történt.
102 11|            abba a békébe és csöndbe, mely majd eljön nemsokára -,
103 11|              bizottságtól támogatva, mely a tökrészeg párducokat,
104 11|         hallgatták ezt a beszámolót, mely kiterjedt a legapróbb részletekre,
105 12|         helyét a bódulat váltja föl, mely csak tördelt, értelmetlen
106 12|              egy hosszú vegyesvonat, mely számtalan teherkocsiján
107 12|            csak azt a kocsit nézték, mely elõttük állt. Ebbõl valami
108 12|            visszaérkezett a városba, mely kényelmével sok mindent
109 13|         együtt remekelt.~Ez a torta, mely piskótatésztából készült
110 13|   kétségbeesett menekülés mozdulata, mely szép volt, különben arca
111 13|               jóvátehetetlen vénség, mely már nem is fájt neki, hanem
112 13|          ment, betéve a fehér ajtót, mely a hálószobát a leányszobától
113 13|         mögött a leányszoba ajtaját, mely elkülönítette tõlük Pacsirtát.~
114 13|            horgolja a sárga terítõt, mely nem készült el, még mindig
115 13|             öntözte száraz párnáját, mely egyszerre olyan lucskos