Fejezet

  1 1 |   emlékeztek.~Évek óta nem jártak itt, de anya sokszor emlegette
  2 2 |      kelljen mellette lépegetnie.~Itt volt a Városháza, itt volt
  3 2 | lépegetnie.~Itt volt a Városháza, itt volt a Baross-kávéház, itt
  4 2 |        itt volt a Baross-kávéház, itt volt a gimnázium, évtizedek
  5 2 |       diákhívó harangszó csendül, itt volt a Magyar Király vendéglõ,
  6 2 |           Magyar Király vendéglõ, itt volt vele szemben a Széchenyi
  7 2 |        rézsútoldalt kilátás nyílt itt arra az egyemeletes, gipszrózsákkal,
  8 2 |     katolikus lelkész. Jobb híján itt állapodott meg, és apa is
  9 2 |           szólalt meg.~- Pénteken itt vagyok, mához egy hétre,
 10 2 |           nem volt lebocsátva, de itt az üvegen megpillantotta
 11 2 |   jóságban, sejtette, mirõl lehet itt szó, tapintatból nem szólt,
 12 3 |        vagy a másiknak lakásán, s itt kiröhögtek mindent, lebecsültek
 13 3 |            szólt az apa rekedten.~Itt elakadt a beszélgetés. Ez
 14 3 |          most már elég ideig volt itt, majd rögtön arra, hogy
 15 3 |       arra, hogy kevés ideig volt itt, és nem lehet még elmennie.
 16 3 |         földön, csak ez a házikó. Itt szokott járkálni hátratett
 17 3 |         penész savanykás illatát. Itt élt, a múltban. És amint
 18 3 |            és bement az ebédlõbe.~Itt az asztal a délutáni fényes
 19 3 |           mindenen.~- Milyen üres itt minden - sóhajtott az anya,
 20 3 |      Átmentek megint az ebédlõbe.~Itt az üvegszekrényben csillogtak
 21 3 |           künn a kertben, de mert itt nem találták helyüket, bementek,
 22 3 |  hálószobába tért feleségével, és itt az ágyra heveredett ruhástul.~
 23 3 |        valami fatelepre jutottak.~Itt egyszerre észrevette, hogy
 24 3 |      kellett lemenni, a föld alá.~Itt zöld kötényben gubbasztott
 25 3 |           szaladt ajtót nyitni.~- Itt van - kiáltotta, és visszajött. -
 26 4 |    hanyagul viszonyozta ezt, mert itt csak azt tudták róla, hogy
 27 4 |          s bár alig fordultak meg itt, órákig tudtak beszélni
 28 4 |  Körülnézett a teremben. Nem volt itt kellemetlen, semmi esetre
 29 4 |        ült le, mely minden délben itt villásreggelizett, s a pincérek
 30 4 |         csak Gál doktort ismerték itt, a háziorvosukat, egy rövidlátó,
 31 4 |          vált, mintha festené.~De itt volt a város színe-java
 32 4 |        bedugta egy szanatóriumba. Itt kissé magához tért, de mihelyt
 33 4 |     feltûnõ lett volna rajtuk, de itt az utcán még nem szokták
 34 4 |   sírköves-bolt. Aki elõször járt itt, s hallotta ezt a fülsiketítõ
 35 4 |           az emberek nem is élnek itt, csak meghalnak. A kereskedõk
 36 4 |         õk. És ezek a harcok most itt adtak találkozót egymásnak.~- „
 37 5 |      vendéglõi konyhát, mindennap itt étkezett.~Arca nyílt volt,
 38 5 |         sarkába vonta. A fõpincér itt átadott neki egy levelet,
 39 5 |       mûvészi álmaival ténfergett itt apja éttermében. Színésznõ
 40 6 |      mellékutcába nyílt.~Vajkayék itt surrantak be az elõcsarnokba,
 41 6 |          gyomorrákban. De hol van itt az összefüggés?~Reginald
 42 6 |       társaságában.~- Minden este itt ül - mutatott Zányi felé
 43 6 |        értek, a színház udvarára. Itt rágyújtottak.~Acetilénlámpa
 44 6 |    fejleményérõl.~Gál doktor volt itt, mint színházi orvos, több
 45 7 |            a pusztán neveltettek. Itt lovagolt, tornászott, sokat
 46 7 |          Nem értem, hogy élhetnek itt emberek. Budapestre szeretnék
 47 7 |   Amerikába - folytatta Miklós. - Itt maradtam, azért is itt maradtam.
 48 7 |            Itt maradtam, azért is itt maradtam. Írni kezdtem.
 49 7 |           már mindegy, mit beszél itt Füzes Feri, a sárszegiek,
 50 7 |            Öt nap óta, hogy nincs itt, elõször említette valaki.
 51 7 |         kertbe nézett. Csönd volt itt és magány.~Az üveggömböket
 52 7 |           Nincs tragédiájuk, mert itt el sem kezdõdhetnek a tragédiák.
 53 7 |           a Gombkötõ utcába, mert itt lakott a fodrász mellett
 54 8 |         kibetûzte, a parkhoz ért.~Itt zsebredugta a levelet, és
 55 8 |    vagyunk.~Hét év óta nem jártam itt, és azóta sok minden történt.
 56 8 |           Etelka néni mellett, de itt kellemesebb. Én nem tudnék
 57 8 |          második kötetet találtam itt, az elsõ elkallódott valahol.~
 58 8 |       ültök, jó szüleim. Nincs is itt maradásom. Roppant tartóztatnak,
 59 8 |          Pacsirta~Nem írt többet. Itt vége volt.~Ákos sóhajtott.
 60 8 |      besötétedjék.~Micsoda mocsok itt, és micsoda mocsok a színházban,
 61 8 |       valaki megfogta kezét.~- Te itt vagy?~Felesége kereste.
 62 8 |    Pacsirta írt.~- Hol a levél?~- Itt van - mondta s zsebébe nyúlt.~
 63 9 |  könyvespolcra - mert csütörtökön itt álltak az esti étkek -,
 64 9 |       sincs róla - tiltakozott. - Itt maradsz - és acélkarjai
 65 9 |    vacsora.~Átmentek az olvasóba. Itt szoktak teríteni csütörtök
 66 9 |   savanykás bor.~Sokan falatoztak itt, legalább ötvenen, mert
 67 9 |        jártak. Megsejtették, hogy itt valami rendkívüli történik,
 68 9 |            rendes termet találtak itt, a hangulat melegsége eltûnt
 69 10|       mely a külsõ ajtóig futott.~Itt elfogta a félelem. Ezért
 70 10|      fekszem.~- Hát mit akarsz?~- Itt maradok - dadogta Ákos,
 71 10|          rácsapott az asztalra.~- Itt maradok - mondta fenyegetõen -,
 72 10|           azért is - ismételte -, itt maradok.~Makacs volt, mint
 73 10|   Felesége ráhagyta.~- Jó, maradj itt.~- Gyufát! - parancsolt.~
 74 10|           a bútorok alá bújtak.~- Itt van - kiabált Ákos -, pénz -
 75 10|    érkezett az éjjeli szekrényig. Itt azonban egyensúlyát vesztve
 76 10|          tovább a zongoraszobába.~Itt még nagyobb fény fogadta.
 77 10|     gyorsan visszajött.~- Mi volt itt? - kérdezte azon a durva
 78 10|    Micsoda kutyakomédia? Bál volt itt? - és úgy nevetett, hogy
 79 10|           tettetve. - Holnap este itt lesz. Akkor nem lesz árva.
 80 10|           Hát mirõl?~- Arról, ami itt fáj, itt - és szívét verte. -
 81 10|      mirõl?~- Arról, ami itt fáj, itt - és szívét verte. - Arról,
 82 10|        szívét verte. - Arról, ami itt van. Errõl itt. Mindenrõl.~-
 83 10|         Arról, ami itt van. Errõl itt. Mindenrõl.~- Aludj már.~-
 84 10|       akarnánk, hogy ne is legyen itt, úgy, mint most. És azt
 85 10|       mondjon ki mindent. Érezte, itt van a nagy, végsõ leszámolás
 86 10|           Biri esetét ismered. Ma itt volt és kitálalt. Kár, hogy
 87 10|       sohase lesz boldogabb, mint itt. Ha már az Isten is így
 88 10|        Füzes Feri. Meg aztán - és itt gondolkozott - mindenki.
 89 11|           utcára. Az emberek, kik itt mozognak, már fáradtak a
 90 11|           egész nap virrasztottak itt a lángok. Szemrehányást
 91 11|        urának, ki már ébredezett.~Itt letérdelt, és ronggyal tisztogatta,
 92 11|        Igen, késõre jár. Mingyárt itt a vonat.~- Hûvös van.~-
 93 11|           lámpafény az ablakokon. Itt, ezen a boldog szigeten,
 94 11|           akkor, mikor nem voltak itt, vagy késõbb, csak nem vették
 95 11|        rémlett, hogy álmodja, ami itt van, és alvilági árnyak
 96 11|       érkeznie, és még most sincs itt.~- Ó - mondta Füzes Feri -,
 97 12|         táplálja.~- Jaj, csak már itt lenne.~- Mindjárt itt lesz.~-
 98 12|         már itt lenne.~- Mindjárt itt lesz.~- Csak megsegítene
 99 12|      jelezték, minden pillanatban itt lehet.~Úgy is lett, ahogy
100 12|      elõre, az elsõ sínre futott, itt azonban nem akart megállni,
101 12|       Sárszeg õrlelke virrasztott itt szénfonatos villanykörte
102 12|         melynek lámpáit, minthogy itt zene nem játszott, már oltogatták,
103 12|            Senki sem tartózkodott itt, csak egy rendõr járkált
104 13|           kivett egy fényképet.~- Itt vagyok, ragyogok - szólt
105 13|         kép - mondta anya. - Ezek itt a Thurzó-lányok.~- Igen.~-
106 13|          az egész.~- Melyik?~- Ez itt.~A villanycsillár alá állt,