Fejezet

  1 2 |      életében nem értett nõkhöz, de azt élesen érezte, hogy leánya
  2 2 |          zavarát és kiegyensúlyozni azt a szabálytalanságot, melyet
  3 2 |        változó mezõk eszébe idézték azt, ami nem változhat meg,
  4 2 |     képzelni, mi történhetett vele. Azt gondolta, hogy rosszul lett,
  5 3 |         szegény öreg embernek. Csak azt érezte, hogy kissé hidegebbek
  6 3 |           olajfestékkel festette be azt a padot is, melyen a temetõi
  7 3 |           függött a léghuzam ellen, azt most is gondosan odaakasztotta.~
  8 3 |           Szégyellte, hogy hallotta azt, amit annyiszor hiába hallott,
  9 3 |            annyiszor hiába hallott, azt, amire folyton gondolt,
 10 3 |              amire folyton gondolt, azt, ami sok keserves csalódást,
 11 3 |        egyre gyorsabb ütemben. Ákos azt remélte, hogy a lovak a
 12 3 |             tekintete pedig nemcsak azt jelezte, hogy eltûnt a leány,
 13 3 |          hogy eltûnt a leány, hanem azt is, hogy elrabolták, azok,
 14 4 |      viszonyozta ezt, mert itt csak azt tudták róla, hogy szerkesztõ,
 15 4 |           alkoholista lett, diákjai azt rebesgették, hogy zsebében
 16 4 |           megjelent értekezéseit, s azt sem titkolta, milyen szörnyû
 17 4 |    koporsós- meg sírköves-boltokat, azt hihette, hogy az emberek
 18 4 |            atyjafiai ellen küzdött, azt hitte, hogy nem egészen
 19 4 |            miniszterelnök nevében.” Azt írják, hogy „kommunizmus”.
 20 4 |     fölfrissítette õket, eloszlatta azt a fulladt tompaságot, mely
 21 5 |      kétségtelen. Legalább mindenki azt állítja. Természetes, hogy
 22 5 |             Õ bográcsgulyást evett, azt bizony, nagyszerû, zsíros,
 23 5 |          elérzékenyült.~- Bûn-e ez? Azt mondják, az ördög incselkedik
 24 5 |       gyakorlata.~Halkan lépett be. Azt hitte, hogy ura elszenderedett.
 25 5 |           tõle az asszony.~- Nem.~- Azt hittem, aludtál.~- Nem.~-
 26 5 |          fecskeszárnyán.~Az asszony azt tanácsolta, nézzenek át
 27 5 |       hõsszerelmes, elcsodálkozott. Azt hitte eleinte - mondotta
 28 5 |          meg a magyar vezényszót?~- Azt ne bántsd. Õ a mi Kossuth
 29 5 |          nemesi családfáján kereste azt, amirõl már két napja szakadatlanul
 30 5 | szánalmasabbnak lássék, talán, hogy azt a vándorbotot jelképezze,
 31 6 |          Ákos elégedetlenül, mintha azt mondaná, hogy nem jó.~Fizetett,
 32 6 |           jártak színházba. Leányuk azt mondta, hogy inkább otthon
 33 6 |      osztályos gimnazistákkal is, s azt beszélték, hogy szeretõinek
 34 6 |           kacagott, kissé rekedten. Azt mondták, sokat cigarettázik
 35 6 |             olyan mozdulattal, mely azt jelentette: Mucsa.~Sohasem
 36 6 |           Szolyvay. - Férjhez megy. Azt mondják, Kárász Dani el
 37 6 |            az asszony megszólalt.~- Azt mondják, Zányit szereti.~-
 38 7 |       becsületes embernek ismerték. Azt beszélték, hogy tévedésrõl
 39 7 |             tûzött egy gombostûvel, azt írta, hogy ez a legkevesebb,
 40 7 |          soha senkinek sem beszélt, azt, amit szégyenkezve, óvatosan
 41 7 |             folyton sírt. A bátyám. Azt tudod. És én.~- Te még gyerek
 42 7 |             a bohémek. Henyélnek és azt mondják, hogy dolgoznak,
 43 7 |         dolgoznak, boldogtalanok és azt mondják, hogy boldogok.
 44 7 |           ily jóságosan.~Nem mondta azt, hogy szép, azt sem, hogy
 45 7 |          Nem mondta azt, hogy szép, azt sem, hogy nem csúnya. Nem
 46 7 |        mások szenvedésére is. Eddig azt hitte, hogy semmi köze sincs
 47 7 |             a szerkesztõségbe, csak azt követelte segédszerkesztõjétõl,
 48 8 |              megölel, megcsókol, és azt mondogatja, amit kislánykoromban: „
 49 8 |         érkezett, Olcsvay Feri, ki, azt hiszem, Zelma iránt érdeklõdhet.
 50 8 |             erre vonatkozólag. Apja azt hiszi, hogy a kisvárdai
 51 8 |             Nemzeti Múzeumban pedig azt mondták, hogy valószínûleg
 52 8 |          segédkezem a háztartásban. Azt mondja, hogy a konyhán én
 53 8 |           hívtak, de nem mentem el. Azt mondtam, hogy nincs ruhám.
 54 8 |        levelet. Nem tudná megérteni azt sem, miért fáj úgy minden
 55 9 |   Szolyvaynak is, legalább Szolyvay azt mondja. Vajon tudja-e ez
 56 9 |             vitatkoztak.~Füzes Feri azt állította, hogy van Isten,
 57 9 |              Hartyányi Olivér pedig azt, hogy nincs Isten. Évek
 58 9 |    emlékeztette a muzsikaszó? Nehéz azt megmondani.~A többiek belesimultak
 59 9 |             semmit sem érzett. Csak azt, hogy kár ennyi idõért,
 60 9 |         nábobi tékozlás, szétszórni azt, amit átélünk, kiloccsantani
 61 9 |             az öreg Vajkay?~- Az.~- Azt hallottam, hogy valami mogorva
 62 9 | környezetben nem lehetett folytatni azt, amit elkezdtek délután.
 63 9 |           önteltség ömlött el, mely azt mondja, hogy teheti, mert
 64 9 |   derengésben igazán látja önmagát, azt, ami elmúlt és van, öreg
 65 9 |         megint cigányzenét hallott. Azt hitte, hogy követi a kaszinói
 66 10|        hõseink az élettõl megkapják azt a vigasztalást és igazságszolgáltatást, ~
 67 10|         ajtajával, míg rájött, hogy azt be sem csukták.~Dörmögve
 68 10|         fehércukrot vett a szájába, azt szopogatta. Nézte a képeket,
 69 10|        Hullámzó Balaton tetején...” Azt játszotta most, gyarlón,
 70 10|           Három óra lehetett, mikor azt érezte, hogy elfáradt. Be
 71 10|            megvizsgálja, és keresse azt a rablót, kit sohasem talált
 72 10|           bírta el ezt a képet, meg azt, amit érzett. Szinte csaholta
 73 10|     értelmével, azonkívül nem látta azt az álomalakot, melyet az
 74 10|          megbicsakolt, rikácsolt.~- Azt akarnánk, hogy ne is legyen
 75 10|             itt, úgy, mint most. És azt se bánnánk, ha szegény akár
 76 10|            melyre sokat gondolt, de azt hitte, hogy mégsem történik
 77 10|         reménykedtünk, múlt az idõ. Azt hittük, hogy csak véletlen
 78 10|             csak véletlen az egész. Azt mondtuk, hogy majd jobb
 79 10|  kíméletesen kerülgették a kérdést, azt gondolta, hogy egyszer majd
 80 10|        ilyent mindig lehet találni. Azt hiszed, a mai házasság olyan
 81 10|             nélküle az életem? Csak azt tudom, hogy szeretem, és
 82 10|             ugráltál, mikor a tanár azt mondta, hogy már nincs is
 83 10|      Miattad kuksol folyton itthon. Azt hiszi, hogy te ideges vagy,
 84 10|             õt. Aki nem mutatkozik, azt elfelejtik. Egy kis változatosság
 85 10|           szájáig.~Nem döntötték el azt, amit akartak. Semmi megoldásra
 86 11|            pillant, mely még sötét, azt hiszi, hogy nem virrad meg,
 87 11|           ijedelmes meglepetésként. Azt sem tudja, éhes-e, jóllakott-e,
 88 11|        gonosznak tetszett. Vajkayné azt érezte, hogy ez az ember
 89 11|           miért késik?~- Hallottad, azt nem mondta.~- Meg kellett
 90 11|          szerencsétlenség, kérem?~- Azt én bizony nem tudom.~Ákos
 91 11|             nyelt, szíve kalimpált. Azt képzelte, hogy elájul a
 92 11|             viszont kezdettõl fogva azt tartotta, hogy a vonat már
 93 11|       csizma sört. No, öreg.~- Nem, azt már nem merem. Semmit, semmit.
 94 11|        tudott gondolni, csak egyet, azt, amit mások is gondoltak
 95 11|      szájukat, orrukat elfintorítva azt mondták: brr. Máris rendben
 96 11|        nyilván te-poharat ivott, és azt sem tudta róluk, kicsodák.~
 97 11|             sopánkodott Vajkayné.~- Azt nem tudom, nagyságos asszonyom -
 98 12|       képesek összpontosítani, csak azt a kocsit nézték, mely elõttük
 99 12|        Mereven bámulták. Nem merték azt hinni, hogy õ az, mert féltek,
100 12|        peronon, sem a sínek között. Azt hitte, hogy tévedett, és
101 12|            önálló.~- Etelka néni is azt mondta.~- És ez?~- Ja, igen.
102 13|            Pompásan.~- El sem lehet azt mondani ma - tette hozzá. -
103 13|      mindennap, és behunyta szemét. Azt érezte, vége, mindennek
104 13|           is említi majd szüleinek, azt mondja, hogy elvesztette.~